A korai petefészek-kimerülés két típusa

Petefészek-kimerülés két fő okból alakulhat ki: egyrészt akkor, ha a petefészkekben nem maradt elég egészséges tüsző, másrészt akkor, ha az egyébként megfelelő számban jelen lévő tüszők kevéssé reagálnak a peteéréshez szükséges stimuláló hormonra.

A peteérés folyamata és zavarai

A petefészek több ezer primordiális tüszőt (follikulus) tartalmaz, melyek mindegyikében egy megtermékenyítetlen petesejt található. Minden női ciklus elején az agyalapi mirigy (hipofízis) follikulusstimuláló hormont (FSH) juttat a keringésbe, amelynek hatására a tüszők egy része elkezd érni, majd közülük a leggyorsabb (általában egy, ritkán kettő vagy több) teljesen megérik. Érés közben a tüszők ösztrogént termelnek, az ösztrogénszint emelkedése jelzi a hipofízisnek, hogy a továbbiakban már nincs szükség a follikulusstimuláló hormonra.

Ha a női ciklus során nem indul érésnek megfelelő számú tüsző, és ezek nem termelnek elég ösztrogént, akkor a follikulusstimuláló hormon szintje nem csökken, hanem magas értéken stabilizálódik (ez jellemző mind korai petefészek-kimerülésben, mind a természetes menopauza esetében). A magas follikulusstimuláló hormon szintet teszik felelőssé a hőhullámokért és a rossz közérzetért.

Aktív petefészekkel rendelkező nőknél a hipofízis egy másik hormont is termel az ösztrogén hatására, az ún. luteinizáló hormont (LH). Ez a hormon felelős az érett tüsző megrepedéséért, és ezáltal a petesejt kijutásáért a petefészekből (ovuláció), ami szükséges a terhesség bekövetkezéséhez. Ha a női ciklus során nem emelkedik meg az ösztrogének mennyisége a vérben, az agyalapi mirigy nem fog luteinizáló hormont termelni, vagyis az ovuláció és a teherbeesés lehetősége is elmarad.

A tüszők száma a kor előrehaladtával fokozatosan csökken, nemcsak a megérés és az ezt követő felhasználódás miatt, hanem spontán pusztulás következtében is. Magzati korban még több millió tüszővel rendelkezik egy lány, a pubertás korra 300-500 ezer tüsző található a két petefészekben, majd ezek száma folyamatosan tovább csökken.

Lásd még A női ciklus működése

A korai petefészek-kimerülés két lehetséges oka

Petefészek működésének elégtelensége két fő okból alakulhat ki: egyrészt akkor, ha a petefészkekben nem maradt elég tüsző, amely reagálni tudna a follikulusstimuláló hormonra, másrészt akkor, ha valami miatt az egyébként megfelelő számban jelenlévő tüszők kevéssé reagálnak a follikulusstimuláló hormonra. Az előbbi esetben follikulushiányról, az utóbbiban pedig follikulusdiszfunkcióról beszélünk.

A follikulushiány

A follikulushiány miatti petefészek-kimerülés esetén az egészséges tüszők hiányoznak, azok korai pusztulása miatt. A follikulusok száma természetes esetben is csökken az életkor emelkedésével, de bizonyos hatások eredményeként ez a folyamat felgyorsulhat.

Okai közé tartoznak a kromoszóma rendellenességek és a sejteket pusztító toxikus (mérgező) anyagok. A petefészek tüszőit is pusztítja például a kemoterápia és a sugárterápia, továbbá tüszőkárosító toxikus anyagok kerülnek a szervezetbe a cigarettából, de ilyenek bizonyos ipari vegyszerek, a rágcsálóirtók és egyes vírusok is.

A teherbe esés ezen forma esetében nehezebb, petesejt-donációval történő mesterséges megtermékenyítéssel van rá lehetőség.

A follikulusdiszfunkció

A follikulusdiszfunkció miatt bekövetkező korai petefészek-kimerülés oka az egyébként rendelkezésre álló primordiális tüszők érési folyamatának zavara. Leggyakrabban autoimmun betegség váltja ki. Ennek lényege, hogy a női szervezet ellenanyagokat termel a petefészkek bizonyos saját sejtjei ellen, amely károsíthatja a tüszőket. A kiváltó okot nem tudjuk pontosan, de a folyamatot általában vírusfertőzés indítja el.

A teherbeesés lehetősége ezen forma esetén kedvezőbb, hormonális kezelés segítségével sok esetben elősegíthatő a peteérés.

Milyen vizsgálatok történnek?

Számos vizsgálat segíthet a diagnózis felállításában a problémára utaló tünetek (menstruációs zavar, hőhullámok) mellett.

• Nőgyógyászati vizsgálat - A szokásosnál kevesebb női hormon nyomot hagy a nemi szerveken, továbbá a rutin nőgyógyászati vizsgálattal gyanúba hozhatók vagy kizárhatók más betegségek is.
• Terhességi teszt - Terhességi tesztet általában a fogamzó képes korú nőknél végeznek a terhesség kizárására, hiszen ez is állhat a menstruáció elmaradásának hátterében.
• Follikulus stimuláló hormon (FSH) labor - Korai petefészek-kimerülésben szenvedő nőknél rendellenesen magas a follikulus stimuláló hormon szintje. A kétszeri alkalommal mért 40 mIU/l feletti FSH-érték szinte biztosan a korai petefészek-kimerülésre utal.
• Luteinizáló hormon (LH) labor - Korai petefészek-kimerülésben a luteinizáló hormon szintje alacsonyabb, mint a follikulus stimuláló hormoné.
• Szérum ösztrogén laborvizsgálat - Az ösztrogének szintje alacsony elégtelen petefészek működés esetén.
• Anti müllerian hormon (AMH) szint - Az AMH alacsony értéke támogatja a petefészek-kimerülés diagnózisát. A hormon szérumszintje az életkor előrehaladtával természetes módon is csökken, de összefüggésben áll a petefészkekben jelen levő éretlen petesejtek számával is.
• Kromoszómavizsgálat (a kariotípus meghatározása) - Ennek során meghatározzák, hogy megvan-e mind a 46 kromoszóma. A korai petefészek-kimerülés egyes formáiban az egyik X kromoszóma gyakran hiányzik vagy sérült.

A vizsgálatok eredménye és a pontos diagnózis alapján alakítható ki a megfelelő kezelési terv.

Folytatás Kezelések petefészek-kimerülés esetén

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Lektorálta: Dr. Csősz György, nőgyógyász