Méhnyakrákszűrés - Mire számíthat a nőgyógyásznál?
megjelent:
Rendszeres nemi életet élő nők esetén a szűrővizsgálaton való részvétel évente ajánlott, egy egyszerű vizsgálattal ugyanis a méhnyakrák idejében felismerhető és megkezdhető a megfelelő kezelés!
A téma cikkei - Méhnyakrák, HPV |
| 7/1 A méhnyakrák tünetei, rizikófaktorai, szövődményei 7/2 A méhnyakrák diagnosztikája 7/3 A méhnyakrák kezelése 7/4 Méheltávolítás 7/5 Méhnyakrák - Mik a kilátások? 7/6 A HPV fertőzés tünetei és kezelése 7/7 A HPV elleni oltás |
Nőgyógyászati rákszűrésen alapvetően a méhszáj felszínén kialakuló méhnyakrák szűrését értjük. Emellett a nőgyógyászati vizsgálatnál természetesen tapintással, ritkábban ultrahangvizsgálattal is ellenőrizzük a méh és a petefészek állapotát, de a vizsgálatnak ez a része nem felel meg mindenben a szűrés kritériumainak.
Mi a vizsgálat menete?
A szűrővizsgálat során a nőgyógyász először áttekinti a külső nemi szerveket, ezt követően a hüvely feltárása következik. A méhnyakrákszűrés legfontosabb eleme a mai gyakorlatban a méhszáj felszínéről és a nyakcsatorna kezdeti szakaszáról végzett mintavétel. Az innen lesodort sejtek mikroszkópos vizsgálata (cytologia) során elkülöníthetők az egészséges, illetve a kóros sejtek. A kenetet az úgynevezett Bethesda-rendszer szerint értékelik, ennek alapján dönthető el, van-e további tennivaló.
Hazánkban a legtöbb nőgyógyászati rendelőben elvégzik a kolposzkópos vizsgálatot is. Ennek során egy nőgyógyászati mikroszkóppal áttekintjük a hüvelyfal és a méhszáj területét, ennek során diagnosztizálható a normálistól eltérő méhszáji felszín, mely gyulladásra, HPV-fertőzésre, esetleg daganatos elfajulásra utalhat.
További szükséges vizsgálatok, teendők, kezelések az eredmények függvényében
A cytológiai vizsgálat nem megnyugtató eredménye vagy a kolposzkópia során észlelt méhnyakfelszíni kóros elváltozás esetén további diagnosztikus lépés szükséges annak eldöntésére, hogy a látott elváltozás ártalmatlan, gyulladásra utal, esetleg daganatmegelőző állapot vagy daganat-e.
A kiegészítő vizsgálatok közül ma leggyakrabban a HPV-meghatározást használjuk, sőt, elképzelhető, hogy rövidesen ez a vizsgálat lesz a méhnyakrákszűrés alapja. Amennyiben tartósan magas kockázatú HPV törzs jelenléte igazolható és a szűrővizsgálat eredménye sem negatív, általában szövettani vizsgálat indokolt a végleges diagnózis felállítására.
A szövettani mintavétel ma már az esetek többségében egy elektromos kaccsal végzett kimetszést (LEEP) jelent, ez akár helyi érzéstelenítésben, altatás nélkül is elvégezhető. Ennek során eltávolítható a kóros terület, ezt követően pedig az eltávolított anyag szövettani vizsgálata pontos információt adhat az elváltozásról.
További műtéti beavatkozásra nincs szükség abban az esetben, ha a kimetszett szövetdarabban csak rákmegelőző állapot látható és a kóros elváltozás nem éri el a minta széleit.
Amennyiben a daganatmegelőző állapot eléri a minta széleit, további beavatkozás lehet szükséges. Ennek módja lehet ismételt kacskimetszés vagy konizáció. A konizáció egy rövid, intravénás bódításban végzett műtét, melynek során a méhnyakból egy szövettani feldolgozásra alkalmas kúp alakú részt metszünk ki szikével. A módszerből adódóan itt nagyobb területet tudunk eltávolítani. Amennyiben az illető nő nem kíván több terhességet, és súlyos rákmegelőző állapotról van szó, a biztonságos megoldás a méh eltávolítása lehet. Amennyiben a szövettani feldolgozás során valódi rosszindulatú daganatot diagnosztizálnak, a méheltávolítás nem kerülhető el és kiegészítő kezelés is szükséges lehet.
Ennek elkerülése érdekében, minden hölgynek ajánlatos évente egy alkalommal részt vennie nőgyógyászati méhnyakrákszűrésen.
Tovább A méhnyakrákszűrés patológiai hátteréről
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Major Tamás, szülész-nőgyógyász
