Tudnivalók a méhen kívüli terhességről

Méhen kívüli terhességről akkor beszélünk, ha a megtermékenyített petesejt nem a méh üregébe ágyazódik be. Ez az összes terhesség 0.8-1 százalékában fordul elő. Magyarországon évente 1000-1500 ilyen eset van.

Élettani körülmények között a tüszőrepedést követően a petesejt a petevezetőben találkozik a hímivarsejttel és itt történik a megtermékenyülés. Ezt követően a méh ürege felé vándorol, ahol 5-7 nappal a megtermékenyítést követően a méhnyálkahártyába ágyazódik be, és itt fejlődik tovább. Kóros esetben a méh üregébe való eljutás zavart szenved, és a megtapadás a méhen kívül történik. Döntő többségben (98%) a petevezetőbe ágyazódik be a terhesség. Előfordulhat azonban akár az is, hogy a hasüreget borító hashártyán, vagy a máj felszínén tapad meg.

Tekintettel arra, hogy az anya, aki sokszor még a terhesség fennállásáról sem tud, életveszélyes állapotba kerülhet, kiemelt fontosságú ismerni ezt a kórképet.

Mi hajlamosíthat a méhen kívüli terhességre?

A méhen kívüli terhesség hátterében gyakran szervi eltérések, például vékony petevezetők állhatnak, ez petevezeték átjárhatósági vizsgálattal ellenőrizhető. Korábbi kismedencei gyulladások vagy korábban a petevezetéken végzett műtétek miatt a méhkürt hegesedhet, összenövések alakulhatnak ki, melyek akadályozzák a megtermékenyített petesejt mozgását. Petefészekciszták, valamint a petevezető méhbe való beszájazásánál kialakuló miómák is hajlamosítanak méhen kívüli terhesség előfordulására.

Meg kell említeni a méhen belüli fogamzásgátló eszközöket, melyeknek célja éppen a beágyazódás megakadályozása. Viselésük kismértékben hajlamosít méhen kívüli terhességre.

A méhen kívüli terhesség tünetei

Méhen kívüli terhesség esetén is jelentkeznek ugyanazok a terhességi gyanú és valószínűségi jelek, mint amiket a méhen belüli terhesség kapcsán jól ismerünk. Emlőfeszülés, enyhe hányinger, hányás, gyakori vizelési inger, hangulatváltozás lép fel és kimarad a menstruáció, a terhességi teszt pozitív. Amennyiben a vérzés kimaradása után a terhességi teszt pozitív, valamint barnás, úgynevezett kávéaljszerű vérzés jelentkezik, akkor orvoshoz kell fordulni, mert ez lehet az első jele a méhen kívüli terhességnek vagy a korai vetélésnek.

A méhen kívüli terhességre jellemző tünet még a hasi fájdalom, a húzó jellegű deréktáji fájdalom, továbbá a végbélfájdalom.

Ha a petevezetőben beágyazódott magzat még korai stádiumban elhal, akkor nem károsítja a petevezetőt, nyom nélkül felszívódhat. Amennyiben tovább növekedik, akkor megrepesztheti a kürt falát, ami hasüregbe történő vérzést (hasűri vérzést) okozhat. Ha ez bekövetkezett, az alaptünetekhez a gyors vérvesztés tünetei társulnak (heves szívdobogás, csökkenő vérnyomás, sápadtság, eszméletvesztés), vérzés, hirtelen rosszullét, ájulásérzés tapasztalható.

Meg lehet előzni?

A méhen kívüli terhesség létrejöttét kivédeni nem lehet. Amennyiben ismert a kialakulásában szerepet játszó tényező megléte (például súlyos kismedencei gyulladás az előzményben, a petevezetőn történt korábbi műtét, a kórelőzményben szereplő méhen kívüli terhesség, spirál viselése) akkor a vérzés kimaradása esetén a terhesség korai kivizsgálása javasolt. Ezzel nem csak az életet veszélyeztető súlyos hasűri vérzés előzhető meg, de a legkisebb beavatkozással járó kezelés alkalmazására is lehetőséget ad.

A terhesség előtt felismert petevezető károsodás esetén egyes esetekben lehetséges helyreállító műtét végzése.

A méhen kívüli terhesség kezelése

A nagyon korai időben felismert méhen kívüli terhesség gyógyszerekkel, műtéti beavatkozás nélkül megszűntethető. Egyéb esetben hastükrözés (laparoszkópia) elvégzése szükséges. Laparoszkópia során a terhességet kiágyazzák a petevezetőből, vagy előrehaladottabb esetben a petevezetékkel együtt eltávolítják. Ha a másik oldali kürt ép, egészséges, akkor spontán terhesség létrejötte a későbbiekben várható, a beavatkozás nem okoz terméketlenséget.

Súlyos állapotú, azonnali beavatkozást igénylő betegnél hasi műtétet végeznek (laparotomia), ilyenkor viszont elkerülhetetlen a petevezető, vagy akár a petefészek kivétele.

Amennyiben mindkét oldali kürt károsodott, akkor lombikprogramba utalják a gyermeket tervező nőt, mert a kétoldali petevezeték lezártsága esetén csak mesterséges megtermékenyítés igénybevételével lehetséges a későbbiekben terhesség.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Molnár Zsuzsanna, szülész-nőgyógyász szakorvos