Bartholin-ciszta és Bartholin-tályog
A Bartholin-mirigy a hüvelybemenetnél helyezkedik el, mindkét oldalon megtalálható a nagyajkak alsó harmadában. Amennyiben a mirigy begyullad, duzzanat, pirosság, fájdalom, láz jelentkezhet, míg előtte a legtöbb beteg a mirigy létezéséről sem tudott.
A Bartholin-mirigy gyulladását az okozza, hogy gennykeltő baktériumok jutnak a mirigy kivezető csövébe. Először a kivezető cső gyullad be, megduzzad, így a mirigy által termelt váladék nem tud szabadon ürülni a hüvely felé.
A felgyülemlő váladék is megfertőződik, így már az egész mirigy begyullad. Típusos esetben néhány nap alatt tályog alakul ki.
Tünetek - egyre nagyobb a fájdalom
A betegség tünetei az egyre nagyobb fájdalom a hüvelybemenet alsó harmadában.
Általában egyik oldalon jelentkezik csak. Duzzanat jelenik meg, pirosság, melyet lüktető fájdalom, hőemelkedés, láz kísér. Sokszor járáskor, illetve üléskor is fokozódik a fájdalom. Előfordulhat, hogy nem alakul ki tályog, hanem a gyulladás megszűnik, majd egy idő múlva újra jelentkezik. Ebben az esetben a tünetek intenzitása is kisebb.
Ha az ürülni nem tudó váladék nem fertőződik, akkor alakul ki az úgynevezett Bartholin-ciszta. Ennek mérete igen tág határok között változhat. Lehet alig tapintható, illetve megnőhet akár kisalmányira is.
Panaszokat ritkán okoz, a kisebb méretűeket nőgyógyászati vizsgálatoknál fedezi fel az orvos.
A hüvelybemenetet az egyoldali duzzanat torzíthatja, így zavarhatja a szexuális életet.
A Bartholin-ciszta és tályog végső gyógyulása csak a műtéti beavatkozástól várható.
Műtét előtti teendők
A műtéti beavatkozás az úgynevezett egynapos sebészeti keretien belül zajlik, ami azt jelenti, hogy a beteg, a műtétet követő egy napon belül, többnyire pár órás megfigyelés után a saját lábán, kísérővel hagyja el az operáló intézetet, és a gyógyulás saját otthonában történik.
A rendszeresen szedett gyógyszereket a szokott időben és dózisban be kell venni!
Mind a ciszta, mind a tályog műtéte általában helyi érzéstelenítésben történik, de amennyiben nagyobb a tályog vagy a ciszta, úgy altatás válhat szükségessé.
Ezt a műtét előtt a kezelőorvos közli. Altatás végzése esetén éhgyomorral kell a kórházba érkezni.
A Bartholin-ciszta és Bartholin-tályog műtéte
Bartholin-tályog esetében annak megnyitását végezik. Rámetszenek a tályogra, kiürül a tartalma, mely fertőtlenítőszerrel átitatott gézcsíkot helyeznek az így megnyílt üregbe.
A nyílás sebszéleit 2-2 öltéssel kivarrják, ez akadályozza meg, hogy az üreg idő előtt, mielőtt a gyulladás megszűnik, záródjon. A műtét utáni héten naponta cserélni kell a gézt.
Antibiotikumra általában nincs szükség. Amennyiben láz volt, az a műtét után általában megszűnik. A Bartholin-cisztát egészben kiágyazzák, és szövettani vizsgálatra küldik. A sebet öltésekkel egyesítik.
A bőrmetszés vékony, alig látható heggel gyógyul. ezzel a módszerrel a mirigyet magát is eltávolítják, tehát ezen az oldalon nem jelentkezik többet sem ciszta sem tályog.
Mindkét oldali ciszta kiágyazást nem szoktak végezni, mert a hüvely nedvességéért felelős két legnagyobb mirigy hiánya panaszt okozhat a betegnek.
Lehetséges szövődmények
A leggondosabb orvosi beavatkozás után is kialakulhatnak szövődmények. Nem lehet egy műtét szövődménymentességét garantálni. Lehetséges korai szövődmény mindkét műtét esetén a műtéti terület bevérzése, esetleg újabb gyulladása jól kezelhető.
Amennyiben vérzést, lázat, fájdalmat tapasztal, keresse fel kezelőorvosát, hogy a megfelelő terápia időben megkezdődjön.
Műtét utáni teendők
A műtét napján rövid kórházi megfigyelés után a beteget szövődménymentes műtét után hazaengedik. A Bartholin-tályog műtét után naponta a gézcsík cseréje, illetve az üreg kiöblítése szükséges. A műtét utáni napokban a nagy megterhelést kerülni kell.
A Bartholin-mirigy műtétje után az átlagos gyógyulási idő 2-3 hét.
Ez alatt az idő alatt tampon használata és a szexuális élet nem ajánlott. Varratok szedéséről a kezelőorvos rendelkezik.
Panaszmentes esetben a műtéttől számított négy-hat hét elteltével ellenőrző nőgyógyászati vizsgálatra kell a kezelőorvosnál jelentkezni.
Tovább A hüvely leggyakoribb daganatairól a WEBBetegen
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Molnár Zsuzsanna, szülész-nőgyógyász szakorvos