A női ciklus működése

A nőknek fontos tisztában lenniük a női nemi ciklus működésével. Cikkünkben részletesen elmagyarázzuk, hogy milyen folyamatok zajlanak le a női szervezetben a menstruációs ciklus során.

A termékeny életszakasz és a menstruációs ciklusok hossza

A normális nemi ivarérettség időszakában (átlagosan 11-14 és 48-52 éves kor között) a nők rendszeresen menstruálnak. A menstruációs ciklus hossza egyénenként eltérő, átlagosan 28 napos, de normálisnak tekinthető, ha 22 napnál nem rövidebb és 34 napnál nem hosszabb. A ciklus serdülőknél még rendszertelenebb, és csak az első menstruációt követő 4-5 évben válik szabályossá. A nők termékeny életszakasza a menopauza lezárultával ér véget.

A menstruációs ciklus szakaszai

A ciklus első napjának mindig a menstruáció első napját tekintjük, amelyet érdemes egy naptárban mindig bejegyezni, hogy tudjuk, mikor számíthatunk a következő menstruációra, illetve ha babát szeretnénk, akkor is szükségünk lesz erre az információra, valamint ha esetleg a ciklussal bármi probléma adódna, ez fontos információt adhat a vizsgáló orvosnak is, nyomon követhetővé teszi a ciklus esetleges zavarát.

A menstruációs ciklus 4 szakaszra osztható, ezek a következők:

• menstruáció
• follikuláris szakasz
• ovuláció
• luteális fázis

A kismedencében elhelyezkedő páros petefészeknek kettős szerepe van: női ivarsejteket (petesejteket) és női nemi hormonokat termel. Ez utóbbiból két csoportot különböztetünk meg, az ösztrogéneket és a progeszteront.

A menstruáció, tehát maga a vérzés általában 3-5 napig tart.

A petefészekben a peteérés (ciklusonként 1 dominás tüsző érése) már a ciklus első napján megkezdődik, melyet az agyalapi mirigy által termelt follikuluszstimuláló (tüszőérlelő) hormon (FSH) szabályoz. A petefészekben a petesejt ezzel egy érési folyamaton megy át, és kialakul belőle és a körülötte lévő sejtekből a tüsző. A petesejt termeli az ösztrogént, vagyis a tüszőhormont, melynek mennyisége a follikuláris szakaszban folyamatosan emelkedik, amíg el nem éri azt a szintet, aminek hatására az agyalapi mirigy luteális (sárgatestserkentő) hormont (LH) bocsát ki. Az ösztrogénszint ekkortól csökkenni kezd. Az LH hatására pedig bekövetkezik a tüszőrepedés, azaz az ovuláció. Ezzel az érett petesejt kiszabadul a tüszőből és a petevezetékbe vándorol. A tüszőből pedig sárgatest képződik.

Az ovuláció körülbelül 12-24 órán át tart, ez az időszak az, ami alatt bekövetkezhet a megtermékenyülés, ha a petesejt találkozik egy hímivarsejttel a petevezetékben. Ha ez megtörténik, akkor a megtermékenyített petesejtből fejlődő embrió a méh üregébe vándorol, és ott a megtermékenyítéstől számított 6-12. napon beágyazódik és ott folytatódik a fejlődése.

Amennyiben nincs fogamzás, akkor a petesejt 2-3 nap alatt elpusztul és felszívódik.

A sárgatest mindkét esetben elkezdi termelni a sárgatesthormont, azaz a progeszteront. A leuteális szakaszban e hormon szintje emelkedik. Ennek egyik fő feladata, hogy előkészítse a méh nyálkahártyáját a megtermékenyült petesejt befogadására.

Ha nem történt fogamzás, akkor a sárgatest elsorvad, és a progeszterontermelés csökkenni kezd, aminek hatására az előkészített méhnyálkahártya leválik, és vérzés kíséretében a hüvelyen át kiürül a szervezetből – ezt nevezzük menstruációnak, és ezzel megkezdődik az újabb ciklus. A méhnyálkahártya leválása görcsökkel és fájdalommal járhat, de normális esetben jelentős fájdalmat nem okoz, nem tart tovább 4-5 napnál, a vér híg, nem alvadékos és élénkpiros színű.

A belső női nemi szervek anatómiai ábrázolása a környező szervekkel és elhelyezkedésük a hasüregben

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Bak Marianna, biológus szakfordító