Gátmetszés vagy gátvédelem? - Érvek és ellenérvek
A gátmetszés alkalmazása a XX. század elején terjedt el. Célja a hüvelybemenet és végbél közti rész (a gát) megóvása a szülés során. Egyes országokban még ma is elenyésző számú esetben alkalmaznak gátmetszést. Miért tartja ma sok kismama a szülés legfélelmetesebb részének, miért vált ki ez a téma oly sok vitát?
Mi a gátmetszés?
A gátmetszés egy szülés közben ejtett vágás. A szülést vezető orvos vagy szülésznő közvetlenül a kisbaba fejének megszületése előtt ejti a metszést a végbél és a hüvelybemenet között.
A gátmetszés célja, hogy ezen a területen lévő szövetek ne repedjenek meg. A repesztett sérülés ugyanis nehezebben gyógyul, mint a vágott seb. Gondoljunk csak bele, ha éles késsel vágjuk meg az ujjunkat is hamarabb, szinte fájdalommentesen összeforr, míg egy egyenetlen szélű sebbel több gondunk lehet. A gátrepedés a legsúlyosabb esetben a végbél záróizomzatát is érintheti (IV. fokú gátruptura), mely a későbbiekben akár széklettartási nehézségeket is okozhat.
A gátmetszés hossza esetenként változó, általában 2-5 cm. A megfelelő időben elvégzett, nem túl nagy, helyesen összevarrt gátmetszés szövődménymentesen gyógyul. Míg ez egy befolyásolhatatlan irányú és nagyságú gátrepedés esetén nem ilyen egyértelmű.
A gátmetszés típusai
A gátmetszés lehet egyenesen lefelé a végbélnyílás felé (ez sokkal ritkább), vagy oldalra irányuló, a végbélnyílás elkerülése érdekében. Egyenes gátmetszés akkor történhet, ha a gát megfelelő méretű, a kisbaba nem nagy, és biztosan van elég hely majd a gátmetszés után a megszületéshez. Ilyenkor nem reped tovább a seb, így nem kerül veszélybe a végbélnyílás, maga a gátmetszés viszont jobban, könnyebben gyógyul, mint az oldalirányú. Amikor az előző feltételek nem teljesülnek, oldalirányú vágást kell végezni. Ilyenkor a gátmetszés nagyobb is lehet, mint az egyenesen lefelé vezetett metszés esetén, így szükség szerint bővíthetjük azzal a szülőcsatornát.
A gátmetszés hátrányai
Pár napig kellemetlen, mégiscsak egy seb a gát területén, de még mindig kevesebb kellemetlenséggel jár, mint a gátrepedés.
A szülőcsatornán áthaladó magzat is összetöri kissé a szöveteket, ez járhat kellemetlen érzéssel, fájdalommal.
A gátmetszésből esetenként varratszedés szükséges, ám ma már nem a fonal felszívódásától függően (mindenhol felszívódóval varrnak), hanem a varrás technikájától (csomós vagy tovafutó). Ez a gyermekágyas 4. napon történik meg, kicsit kellemetlen, de nem fájdalmas.
A gátvádelemről
A gátvédelem, vagyis a gát kézzel történő támasztása, védelme szülés alatt egyes nőknél elegendő a gátrepedés elkerülésére. Nem törvényszerű, hogy aki hüvelyi úton szül, annak gátmetszést kell végezni.
A gátvédelemben vezetett kitolási szakban a szülést vezető irányítja a nyomásokat, a légvételeket. Ilyenkor általában a kitolási szak néhány perccel hosszabb.
Mikor kell orvosi szempontból gátmetszést végezni?
A gátmetszés végzésének döntésénél figyelembe kell venni a születendő kisbaba fejméretét, a várható súlyát, továbbá a szülő nő alkatát, szöveteinek rugalmasságát, az alkalmazott fájdalomcsillapítás módját. Fontos kiemelni emellett a szülő nő együttműködési készségét is.
Gátmetszést végezni magzati okból két esetben lehet szükséges:
- Amennyiben a születendő gyermek koraszülött, úgy a környező szöveteknek a babára nehezedő nyomása is ártalmas lehet, ilyenkor kötelező szakmai szempontok miatt (a baba védelmében) a gátmetszés, ugyanis a magzat teste sokkal sérülékenyebb, hiszen még nem érte el a megfelelő fejlettségi szintet, ezért a születése során minden akadályt el kell hárítanunk az útjából. Akkor is, ha nagyon picike. A gát is egy ilyen akadály, amit gátmetszéssel megnyitva a kicsi, sérülékeny koraszülött akadálytalanul jöhet a világra.
- A másik magzati ok, ami miatt kötelező gátmetszést végezni, az a magzat károsodásának a lehetősége. Az érett újszülött is károsodhat több ok miatt is, ha a szülőcsatornában túl sok időt tölt el, vagy bármi olyan fenyegető állapot lép fel, ami miatt a mihamarabbi szülés a kívánatos. Tehát hasonlóan, mint a koraszülöttek esetében, a metszéssel a cél ilyenkor is az, hogy könnyebben születhessen meg a kisbaba, és így egy egyébként kialakuló veszélyt megpróbáljunk elkerülni.
Vákuumos szülésbefejezés esetén a repedés elkerülésére rutinszerűen gátmetszést alkalmaznak.
Teendők gátmetszés után |
A gátmetszés sebét mindig tisztán és szárazon kell tartani. Szülés után hat hétig nem javasolt az ülőfürdő. Tiszta vízzel szükséges lemosni a gátsebet és a nedvességet törölközővel leitatni róla. Gátizomtorna szülés után 1 héttel már elkezdhető. |
Gátmetszés vagy gátvédelem?
A gátmetszésnek és a gátvédelemnek is megvan a helye. Sokszor elkerülhetetlen a gátmetszés, ez a szülő nő, illetve a születendő gyermek védelmében szükséges. Ha helyesen alkalmazzák nem felesleges beavatkozás.
Bízza ennek a kérdésnek az eldöntését szülész orvosára, hiszen annyi minden befolyásolja annak elvégzését. Amennyiben szeretné lehetőség szerint elkerülni a gátmetszést, jelezze orvosának, szülésznőjének, biztos vagyok benne, hogy tiszteletben fogják tartani a kérését, és ha van rá mód, elkerülik a beavatkozást.
Ugyanakkor, ha szükséges a gátmetszés végzése, akkor ne a szülés folyamatába történő durva orvosi beavatkozásként élje meg, hanem a szülő nőt, esetenként a babát megsegítő kis metszésnek.
A fentiekből láthatjuk, hogy a gátmetszés igazán nem kívánság szerint történik. Vannak azonban olyan esetek, amikor a gátmetszés türelemmel elkerülhető. A türelem ilyenkor nemcsak a szülést vezető orvos vagy szülésznő részéről szükséges, hanem a szülő nőnek is fel kell készülnie rá lelkileg és testileg. A gátmetszés elkerülése azokban az esetekben, amikor nincs veszélyes helyzet, de a gát nem kellően tág, úgy lehetséges, hogy a kisbaba születését, a fejének a kibújását minél lassabban engedjük megtörténni. Ez alatt azt kell érteni, hogy amikor a legnagyobb a nyomásra való késztetés az anyánál, akkor nem szabad nyomni, hanem hagyni kell, hogy magától milliméterről milliméterre jöjjön kintebb a baba, így a lehető legkíméletesebben tágítja a gátat, a hüvelybemenetet a kisbaba feje. Így próbáljuk ilyenkor elkerülni a gát nagyobb sérülését, amit néha egy gyors szülés okozhat.
Amikor nem áll fenn magzati veszélyállapot, vajon van-e joga a kismamának kijelentenie, hogy nem akar gátmetszést, és addig, amíg a babának nem esik baja (természetesen csak addig) várjanak arra, hogy kitáguljon a gát. A válasz egyszerű. Igen, joga van hozzá. Abban az esetben, ha a magzatát nem veszélyezteti a kismama, joga van bármilyen beavatkozást visszautasítani. Az más kérdés, hogy vajon jó döntést hoz-e a kismama, amikor visszautasít valamilyen beavatkozást. Általában, amikor beavatkozást végzünk, a megfelelő orvosi tájékoztatást a beteg vagy a páciens beleegyezése követi. Ennek egyszerű az oka. Akkor kell felajánlani egy beavatkozást, amikor tudjuk, hogy az azzal járó előnyöknek nagyobb súlya van, mint a hátrányoknak. Ezeket elmagyarázva pedig a páciens megértheti, miért segíthet egy gátmetszés, és beleegyezhet annak az elvégzésébe.
Szülésmódok pro és kontra |
A vajúdók fájdalomküszöbe meglehetősen változó, de többnyire orvosi szempontok alapján javasolhatja az orvos a megfelelő szülésmódot. A szülés, születés módjai |
Tovább Szülési fájdalom csillapításának módszerei
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőink: Dr. Molnár Zsuzsanna, szülész-nőgyógyász és Dr. Farkas Ágnes, szülész-nőgyógyász