Érzékeny nemi szerv (vulvodynia) - Kellemetlen tünetek, ritka betegség

Az 1985-ben vulvodyniának elnevezett jelenség nem más, mint a szeméremtest krónikus kellemetlen érzése, amely mögött nem áll sem gomba-, sem herpeszvírus-fertőzés, sem bőrbetegség, sem más laboratóriumi módszerekkel kimutatható elváltozás.

Sok nő érezhette már, hogy ég, csíp, fáj a szeméremtest környéke, akár párja közeledésének hatására, akár mindenféle inger nélkül. Csupán két és fél évtizede nevezték el ezt a jelenséget, de azóta egyre kiterjedtebb ismeretekkel rendelkezünk a felismerésével és kezelésével kapcsolatban.

Mi is az a vulvodynia?

A vulvodynia mint tünet a krónikus kismedencei fájdalom fogalomkörébe tartozik. A vulvodyniakutatás nemzetközi szervezete (International Society for the Study of Vulvovaginal Disease ISSVD) pontos leírást tett közzé a vulvodyniáról.

Eszerint ez az 1985-ben elnevezett jelenség nem más, mint a szeméremtest krónikus kellemetlen érzése, amely mögött nem áll sem gomba-, sem herpeszvírus-fertőzés, sem bőrbetegség, sem más laboratóriumi módszerekkel kimutatható elváltozás. A kellemetlenség leginkább égő, csípő fájdalom, amely érintésre jelentkezik, de tovább is fennállhat.

Ez a cikk is érdekelheti Milyen nőgyógyászati betegségek okozhatnak krónikus kismedencei fájdalmat?

A vulvodyniás fájdalom típusai

• Az esetek egy részében csak a hüvelybemenetnél érzékelhető égő érzés akkor, amikor azt valamiféle fizikai inger kiváltja. Ez nem csupán a szexuális életre vonatkozik, hiszen ez a fájdalom akár egy nőgyógyászati vizsgálatnál, tamponhasználat során, de az ennél jóval finomabb ingereknél is jelentkezik, miközben a hüvelybemenet vörhenyes színű. Ez a probléma leginkább a 40 év alatti hölgyeket érinti.
• Jellemzően a változókor után figyelhető meg a másik megjelenési forma, amikor nem csupán a hüvelybemenet érzékeny, de a szeméremdomb, a gát, a kis- és a nagyajkak, sőt, akár a comb belső oldala is. Itt is kiváltó ok lehet a szeméremtestet érő külső inger, de a fájdalom akár minden behatás nélkül is fellobbanhat.

Az orvos szemével a vulvodyniáról

- Ritka kórképről van szó, magam több tízezer betegből még tucatnyi esettel sem találkoztam. – mondja dr. Hintalan Albert, nőgyógyász.

- A nemzetközileg elfogadott meghatározás is arra utal, hogy akkor beszélhetünk erről a kórképről, ha minden más ismert eredetű betegséget kizártunk, így a legfontosabbakat: vírusos, bakteriális, gombás eredetű gyulladást, hormonális változásokat vagy anyagcsere-betegségek okozta, illetve daganatos jellegű hámelváltozást, mechanikai vagy vegyszer okozta irritációt, sérülést.

Ezért a legfontosabb, hogy a fenti leírt panaszok esetén történjen nőgyógyászati vizsgálat. Be kell vallanunk, sajnos nem azért, mert igazolódott vulvodynia esetén ez garantálná a hatásos kezelést. Azért kell nőgyógyászhoz mennünk, mert sokszor könnyebben gyógyítható betegséget találunk a tünetek mögött, amelyet sikerrel tudunk kezelni.

Más esetben így tudunk megelőzni súlyos betegséget, például szeméremtest-daganatot. De az időben elvégzett nőgyógyászati vizsgálattal megakadályozhatjuk bármely, elhúzódó betegség okozta fájdalom pszichés rögzülését is. Hiszen itt a nőiesség legintimebb hordozója és a nemiség örömszerző funkciójának jelentős tényezője kerül konfliktusba a lélekkel.

Ennek hátterében nem egyszer igazolható lelki vagy fizikai trauma, akár gyermekkori is, a szexualitás hárítása lelkiismereti neveltetési okokból, és sok más egyéb is. Ilyen esetekben még inkább kiderül, hogy a gyógyítás nemcsak mesterség, de egyben művészet is.

A panaszok súlyosságát jelzi, hogy többfajta műtétes beavatkozásokról is tudunk, amelyet nem egyszer a beteg kényszerít ki. Ezek közül ismert olyan is, amely tulajdonképpen e fájdalmas terület eltávolítását jelenti, mások az érintett bőrterület idegösszeköttetését szüntetik meg. Meggyőződésem, hogy ezek a beavatkozások csak igen ritkán lehetnek indokoltak.

Mi okozhatja a vulvodyniát?

Erre a kérdésre még nem sikerült egyértelmű választ adni a kérdés kutatóinak. Több valószínűsíthető válasz is létezik, amelyekkel kapcsolatban folyamatos kutatásokat végeznek.

• Mivel a vulvodyniás panaszok felerősödnek menstruáció, a szoptatás és a változókor alatt, elég valószínű, hogy ilyenkor megváltozó hormonszint is okolható a panaszokért. A terhesség szintén erős hormonális változásokat okoz, ám ezek csak közvetve vezethetnek a kórkép kialakulásához. Ugyanis ilyenkor a magas ösztrogénszint sok nőnél okoz megnövekedett mennyiségű hüvelyi folyást. Ez az ártalmatlan jelenség sokakat annyira zavar, hogy fokozottabban és tartósan alkalmaznak intim tisztálkodószereket, folyamatosan irritálva a szeméremtest érzékeny bőrét. Ezen a talajon pedig nagyobb esélye van a vulvodynia megjelenésének.
• A genetikai háttér valószínűsíthetőségének egyik oka, hogy egyes családokban halmozottan jelentkezik a probléma. A másik okot a jelenleg is zajló molekuláris genetikai vizsgálatok igazolják. Ezek szerint a betegeknél fokozottan termelődnek azok a molekulák, amelyek felelősek a helyi gyulladásos válaszreakciók kialakulásáért. A gyakori gyulladás pedig a hüvelybemenet környékén a fájdalomérző idegek rendellenes elszaporodását okozhatja.
• A pszichés eredet valószínűségét is vizsgálták már a kutatók, de nem jutottak egyértelmű következtetésre. Azt megállapították, hogy a vulvodyniával küzdő nők nagy részének más, lelki eredetű problémája is van, például irritábilis bél szindróma, fejfájás vagy akár depresszió. Az azonban nem derült ki, hogy ez utóbbit például nem a nehézkesebb, örömtelenebb szexuális élet okozza-e.
• A minnesotai egyetemen azt is kimutatták, hogy azok a nők, akiknél jelen van allergia is, jóval nagyobb eséllyel szembesülnek a vulvodyniával, mint az arra nem hajlamosak.

Tovább A vaginizmus

(WEBBeteg - Dr. Hintalan Albert nőgyógyász, Oxygen Medical; Aktualizálta: Dr. Tekse István szülész-nőgyógyász, meddőségi specialista és Dr. Pukoli Dániel)