Tampon és joghurt 

A probiotikus tampon kettős hatású orvostechnikai eszköznek minősülhet, mert használata elősegíti az egészséges hüvelyflóra helyreállítását, fenntartását, alkalmas a fertőzések megelőzésére. Eközben pedig értelemszerűen betölti a tamponok funkcióját – miközben menstruáció alatt is képes védelmet nyújtani a hüvelyhám számára.

Már az egyiptomiak is éltek a pálcikára tekert nedvszívó papirusz adta előnyökkel. Az ókori görögök pedig mit ne ismertek volna! A középkorból nincs tamponra vonatkozó adat, ám az újkori orvoslás újra felfedezte – műtétnél, sebesülésnél a vérzés felfogására alkalmazták, tamponálás lett a módszer elnevezése. 1929-ben pedig egy amerikai feltaláló zsinórt erősített a tamponra, így tette könnyen eltávolíthatóvá.

Hazánkban ma 1,3 millió nő használja havi rendszerességgel, évente 200 millió darab fogy belőle. Újdonságot jelentő sajátos - probiotikus - fajtájával magunk is csak most ismerkedünk. A bemutatón úgy mondták, ez valójában orvostechnikai eszköz, amely klinikailag igazoltan, betegségmegelőzésre (is) szolgál. Itt tudtuk meg azt is, hogy a kutatásban, a jótékony hatású Laktobacillus-törzsek szabadalmaztatásában a magyar származású Kvanta Endre is részt vett.

Az új termék előállításához szükséges találmányokat a stockholmi Karolinska Intézetben dolgozó kutatócsoport fejlesztette ki. Ők izolálták az új tejsavtermelő baktériumtörzseket (a Laktobacillus és a Pediokokkusz nemzetségből), melyek közül az egyik faj képes a hüvely flórájában kolonializálódni és megtelepedni még akkor is, ha a baktériumokat a menstruáció ideje alatt juttatták a hüvelybe. Ezért a szakemberek azt gondolták, érdemes a szabadalmaztatott törzset a normál hüvelyi pH fenntartásának érdekében, tamponba vagy egészségügyi betétbe csomagolni.

Az így bejuttatott baktériumok közül az említett faj két menstruációs ciklust követően is megtalálható a hüvely flórájában. Nézegetjük a szétboncolt tampont - a szorosan összepréselt papírvatta(szerű)-rétegek belsejében jókora sárga porszemeket látunk - ez maga a „probiotikum”, amit joghurtokba keverve szoktunk fogyasztani. A por, a fagyasztott állapotban végzett vízkivonás (fagyasztva szárítás, azaz liofilizálás) után visszamaradó forma.

Probiotikumok - Nobel-díj járt a felimerésért

Az 1900-as évek elején figyeltek fel arra, hogy az emésztőrendszerben lakto- azaz „biobacillus” él - 1908-ban Nobel díj járt a felismerésért, tudjuk meg az előadótól. A probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok, melyek - megfelelő mennyiségben adagolva - hozzájárulhatnak a gazdaszervezet egészségének megőrzéséhez, hivatkoznak az Egészségügyi Világszervezet egyik megállapítására. Leggyakoribb típusai a tejsav- és a bifido-baktériumok. (Egyes élesztőgombák szintén hasznosak lehetnek.)

Általában olyan élelmiszerek fogyasztásával jutunk hozzájuk, amelyek fermentációval készültek, és/vagy aktív élő-kultúrát adtak hozzájuk (kefir, joghurt, szójaszósz, méz).

Szakemberek megfigyelése szerint, a megfelelő probiotikumok – az orvosilag előírt terápiát kiegészítve – képesek egyes betegségek tüneteit, sőt, akár okát is gyógyítani, illetve használatuk segít megelőzni kialakulásukat. Előnyös tulajdonságai különféle emésztőrendszeri problémák: hasmenés, irritábilis bélszindróma (IBS), krónikus bélgyulladás, húgyúti (urogenitális) fertőzések, atópiás és egyéb allergiás betegségek (laktóz-intolerancia), vastagbéldaganat, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, Helikbakter pylori-fertőzés esetén mutatkoznak meg.

Egy nemrégiben készült felmérés során 2900 nőt kérdeztek hüvelyi egészségi állapotáról – 74 százalékuk mondta, volt már gondja e téren, tehát orvosi tanácsra szednie, tennie kellett valamit a Laktobacillus visszapótlása érdekében.

Egészséges nőknél a hüvelyi mikroflórát ugyanis a Laktobacillus nemzetséghez tartozó tejsavtermelő baktériumok uralják, amelyek természetes módon tudják egyensúlyban tartani a hüvely pH-értékét.

Valójában ez jelenti az első védelmi vonalat a húgyúti, ivarszervi fertőzésekkel szemben. Optimális esetben ugyanis a pH-érték olyan alacsony (3,8–4,2), hogy gátolni tudja a legtöbb mikroorganizmus szaporodását. Az egyensúlyi állapot viszont könnyen felborul - például, ha gyenge az immunrendszer. De kedvezőtlenek a menstruáció hormonális változásai, vagy általában véve a vér lúgos pH-jának hatása.

Veszélyeztető tény a bakteriális, gombás fertőzés (olykor maga az uszodalátogatás), illetve a fogamzásgátló (rendszeres) vagy az antibiotikum (alkalmi) szedése. A felborult pH, a megváltozott hüvelyflóra esetén a vizsgálatban résztvevőknél azt figyelték meg, hogy ez az „eszköz”, a benne lévő probiotikum révén, segíthet. Akkor is, ha olyan „banális” szokás, mint a szoros, műszálas fehérnemű viselése, a túlzott higiéné (hüvelyöblítés) vagy a stressz okozta a gondot.

A tájékoztató előadáson az új gyógyászati „eszköz” hatásmechanizmusáról elmondták: a por, miután testhőmérsékleten (37 Celsius fokon) nedvesség éri, 90 perc alatt visszanyeri eredeti formáját, és ez az élő „anyag” telepeket hoz létre (kolonializálódni kezd).

A szakembertől azt hallottuk, önszabályozó mechanizmusa lévén, nem tud túltermelődni. A termék tehát, ötvözi a fertőzések kezelésére használt hüvelyi készítmények gyógyító hatását a tampon klasszikus funkcióival.

Sajátos benne az, hogy a bele csomagolt hatóanyag, a menstruáció alatt is képes kifejteni jótékony hatását, amikor különben a legtöbb gyógyhatású krém vagy készítmény (tabletta, kúp) nem tud hasznosulni (mert kifolyik) – ez az élő organizmus viszont a hüvelyhám leváló sejtjeivel táplálkozva, megtapad. A ciklus alatti alkalmazás egy kúrának minősül, utána 2 hónapon át a pH rendeződött értéket mutat.

A tampon Skandináviából indult hódító útjára (hiszen gyártója, a világ első, 2000-ben alakult női probiotikus vállalata, svéd).

Először a szomszédos Norvégiában, Finnországban, majd francia, olasz nyelvterületen terjedt el – a Német Gyógyszerészek Szövetsége (Bundesverband Deutscher Apotheker) 2010-ben az Év termékének választotta. Hazánkban az év eleje óta - gyógyszertárakban - kapható.

(WEBBeteg - Fazekas Erzsébet)