Muhammad Ali, II. János Pál, Papp László - Mi a közös bennük?
megjelent:
1997 óta április 11-én tartják a Parkinson-kór világnapját, ugyanis 1755-ben ezen a napon született James Parkinson angol orvos és természettudós, a kór klinikai tünetegyüttesének első leírója. Jelenleg ez világszerte a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség.
Mit kell tudni a Parkinson-kórról? |
| A Parkinson-kór közel 200 évvel ezelőtt történt első leírása óta a kutatók mára felderítették a hátterében álló rendellenességek legtöbbjét. A betegség genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye, jelenleg utóbbiak szerepe tűnik nagyobbnak. Bővebben a Parkinson-kór tüneteiről és kialakulásának okairól |
A Parkinson-kór (paralysis agitans) az agy bizonyos területein - ma sem pontosan ismert okokból - bekövetkező idegsejt-elfajulás miatt kialakuló betegség. Korai stádiumában nem könnyű felismerni, sajátos tünetei: a végtagok apró és gyors remegése, halk beszéd, maszkszerű arc, előrehajlott testtartás, lelassult, csoszogó mozgás, járás közben egyensúlyzavar, depresszió fokozatosan jelennek meg.
A betegek a diagnózis felállításakor még önellátóak, a kór előre haladtával azonban egyre inkább segítségre és felügyeletre szorulnak.
A Parkinson-kórban világszerte legalább hatmillióan, Magyarországon 18-20 ezren szenvednek, s a 2040-es évekre a jelenlegi betegszám csaknem négyszeresével számolnak.
Az inkább férfiakat sújtó, csak kis százalékban genetikai eredetű betegség általában a 60 év fölöttieket támadja meg, ám egyre többen betegednek meg 40. életévük betöltése előtt. A betegek agyában az életévek szaporodásával megfogyatkozik a dopamin, azaz a központi idegrendszer ingerületátvivő anyaga. Tavaly amerikai kutatók azonosították a kórt kiváltó molekuláris mechanizmust. Úgy vélik, a Parkinson-kór agyi energiakrízissel indulhat el évekkel a tünetek felbukkanása előtt. A betegség látványos kísérőjelenségét, az állandó végtagreszketést egyes idegsejtcsoportok túlzottá vált aktivitása okozza.
Agysebészeti eljárásal a reszketés ellen
A Parkinson-kór |
| A Parkinson-kór egy progresszív neurológiai betegség, mely a motoros és nem motoros funkciókat egyaránt érinti, ám a vegetatív idegrendszer eltérései és pszichés problémák is jellemzőek lehetnek rá. Elsődleges jelei a különböző mozgásproblémák, ám a fájdalom, alvászavar, depresszió is jellemzőek rá. A Parkinson-kór |
Agysebészeti eljárással eddig elektródák, újabban speciálisan kezelt gének beültetésétől várják, hogy a reszketést vezénylő neuronokat megfékezzék. A Parkinson-kór kifejlődését elsősorban gyógyszeres kezeléssel lehet féken tartani. A betegség oki gyógyszeres kezelésének akkor teremtődtek meg a feltételei, amikor 1966-ban vegyi úton is előállították a dopamin előanyagát, a levodopát. Ezt 1967-től forgalmazzák tabletta formában, így lehetővé vált, hogy a megcsappant mennyiségű ingerületátvivő anyagot pótolják. Az újabb gyógyszerek az idegsejtek dopamin-hatóhelyeit teszik érzékenyebbé.
A korszerű terápiát nyújtó készítmények segítségével a betegek nemcsak a munkájukhoz tudnak visszatérni, hanem emberi méltóságukat is megőrizhetik.
A gyógyszerek mellett a kezelés elengedhetetlen része a rendszeres fizikoterápia. A Parkinson-kórban szenvedők agysejtjeinek helyreállítására is áttörést hozhat az őssejtkutatás. Ebben a betegségben szenvedett a 2003-ban elhunyt Papp László háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó és II. János Pál pápa is (bár neki nem ez okozta halálát), a Parkinson-betegek közé tartozik minden idők egyik legnagyobb bokszolója, Muhammad Ali és a világhírű amerikai filmszínész, Michael J. Fox is, aki 2000-ben alapítványt hozott létre a kór kutatásának finanszírozására.
Papp Laci - Csak a Parkinson-kór volt erősebb - Interjú |
| A hazai köztudatba az ívódott be, hogy a háromszoros olimpiai bajnok ökölvívót, az egyes korabeli újságok által „népmesei hős”-ként emlegetett Papp Lacit végül csak a Parkinson-kórnak sikerült leterítenie. Többen azonban, így családtagjai is, még valamit az előzmények közé sorolnak: egy a 60-as évek közepén hozott (azóta megfejteni vélt) politikai döntést. Úgy mondják, már az kiütötte, a padlóra küldte őt. „Apámnak akkoriban francia menedzsere volt. Ment volna bokszolni Amerikába, de nem engedték, ugyanis 1965. január 10.-én lejárt a szerződése. Ez persze csak ürügy volt. A Szovjetunióban sincs profi boksz, mondták neki, meg azt is, nem elfogadható, hogy valaki fél óra alatt annyit keressen, mint egy munkás esetleg egy év alatt sem. Ettől a perctől kezdve valójában meghasonlott. Hiszen a siker hajtotta a csúcsra, az eredmények, nem annyira a pénz.” Profi pályafutását tehát nem tudta világbajnoki címmel megkoronázni a „magyar legenda”, mert arra a bizonyos sorsdöntő mérkőzésre nem mehetett el. A sport akkori valódi vezetői (a vezető politikusok) „visszásnak” tartották, hogy a pénznek ilyen szerepe, ekkora jelentősége legyen. Így aztán Papp Laci profiként „csak” az Európa-bajnoki övig juthatott el. Papp Laci - Csak a Parkinson-kór volt erősebb - Interjú |
(MTI)
