Létezik-e őssejtterápia a Parkinson-kórra?

A kutatókat élénken foglalkoztatja, hogyan használhatnák fel az őssejteket a Parkinson-betegség gyógyítására.

Ismeretes, hogy ebben a betegségben az agyban a törzsdúcok területén a dopamintermelő sejtek pusztulása miatt működészavar alakul ki.

A jelenleg létező egyik gyógyszerfajta ezeket a sejteket fokozott dopamintermelésre próbálja késztetni. Másik esetben az agyba dopamint juttatnak be. Ez több okból is nehéz feladat, mert a dopamin a vér-agy gáton nem jut át, csak vivőanyag segítségével. A gyógyulás azonban nem végleges, mert a dopamin terápia az idő előrehaladtával súlyos mellékhatásokhoz vezet.

Bővebben Kóros viselkedést válthatnak ki egyes Parkinson-szerek

Kézenfekvő ötletnek tűnnek az olyan kísérletek, melyek őssejteknek az agyba juttatásával a sérült terület dopamintermelő képességét visszaállítanák. A jelenlegi eredmények még nem elegendőek ahhoz, hogy biztosak lehessünk a hatékonyságukban, illetve abban, hogy nem okoznak kárt.

A kutatások célja kettős. Egyrészt, hogy megtalálják, milyen típusú őssejteket próbáljanak felhasználni ahhoz, hogy azokat dopaminerg (dopamintermelő)) neuronokká alakítsák. Másrészt a potens sejteket milyen módon juttassák be az agyba, hogy hatékonyságukat megőrizzék az agy károsodása nélkül.

Ez is érdekelheti Mi is az őssejtkutatás? Emberi őssejtek mint a gyógyászat alapelemei

Őssejttípusok

1. Az embrionális őssejteket az in vitro, laboratóriumi körülmények közt megtermékenyítéssel (IVF) létrehozott, a fejlődés korai szakaszában lévő emberi embriókból nyerik ki.

2. Magzati őssejtek, melyek idősebb embrióból származnak.

3. Felnőtt eredetű (úgynevezett szövetspecifikus) őssejtek, melyek közül a legismertebbek a felnőttek csontvelőjében található hematopoetikus, azaz vérképző képességgel bíró őssejtek. Ezeket évtizedek óta használják a vérrák és egyéb vér- és immunrendszeri rendellenességek kezelésére.

4. Köldökzsinórőssejtek – A hematopoetikus őssejtek a születést követően a köldökzsinórvérben is megtalálhatók, melyekkel néhány ritka genetikai rendellenességet kezelhenek.

5. Mesenchymális őssejtek – A sztomális sejtekként is ismert őssejtek számos szövetben, így például a csontban, porcban és a zsírban is megtalálhatók. Noha még nem teljesen világos a működésük, valószínűleg ezek is regenerációs potenciállal rendelkeznek.

6. Indukált pluripotens őssejtek (IPSC-k) – A felnőtt bőrből vagy vérsejtekből génmanipulációval mesterséges körülmények közt létrehozott anyag.

7. Emberi parthenogenetikus őssejtek – Nem megtermékenyített humán petesejtből létrehozott őssejtek.

Az őssejtterápia jövője a Parkinson-kórban

A Parkinson-kór kezelésére alkalmas őssejtterápia kutatásában az Egyesült Államokban elkötelezett négy csoport egy G Force PD nevű nemzetközi konzorciumot hozott létre. A négy központ mindegyike a következő években klinikai vizsgálatokat tervez, melyben mindegyikük különböző őssejtforrást fog használni (ESC-k vagy iPSC-k). Mindannyian a sejteket közvetlenül az agy bazális ganglionjaiba fecskendezik, ahol a dopamint termelő neuronok találhatók. A Parkinson-közösség nagy várakozással tekint a kísérletekre.

Az őssejtterápia-kísérletekben Parkinson-kórban szenvedő betegeknek részvételi lehetőségük van.

Érdemes azonban komolyan megfontolni ezeknek a betegeknek, hogy megbirkóznak-e a betegséggel a jelenlegi, már kipróbált terápia segítségével, vagy belevágnak egy egyelőre még nem kellően bizonyított módszer által adott, esetleg bizonytalan kimenetelű kezelésbe. Ha olyan súlyos betegséggel kell együtt élni, mint a Parkinson-kór, előfordulhat, hogy valaki úgy érzi, érdemes kockázatot vállalni, bármit, ami gyógyuláshoz vezethet. Fontos azonban mindig ügyelnie arra, hogy csak megbízható, kellő tapasztalattal rendelkező, leinformálható tudományos munkássággal bíró, orvosi szakmailag is megfelelőnek tartható vizsgálatokat vállaljanak fel.

A Parkinson-kór őssejtterápiás kezelésével kapcsolatban vannak ugyan ígéretes előrelépések, de még számos további kutatásra van szükség ahhoz, hogy ezek a terápiák a klinikai alkalmazásban is jóváhagyásra kerüljenek.

Tovább A Parkinson-kór diagnosztizálása és kezelési lehetőségei

Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító; apdaparkinson.org
Lektorálta: Dr. Szappanos Zsuzsanna, neurológus