Dr. Dénes Tamás: Hazánkban is lehet egy tiszta, becsületes, hálapénzmentes egészségügy
megjelent:
Egy éve dr. Dénes Tamás a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. Az Erdélyből származó szakorvosjelölt Veszprémben képzeli el a jövőjét, jelenleg még Magyarország és Anglia között ingázik. Éppen a szövetség hálapénzellenes hadjáratának az eredményétől függ, mikor telepedik le végleg Veszprémben.
„Ha itt akarok maradni Magyarországon, tennem kell azért, hogy megszűnjön a hálapénzrendszer.” – foglalta össze a WEBBetegnek egy mondatban hitvallását dr. Dénes Tamás tavaly április végén, amikor egy évre megválasztották a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) elnökének. Soha nem gondolkodott érdekképviseleti tisztségben, nem volt tagja középiskolai, egyetemi szervezeteknek, diákszövetségnek. Az MRSZ-el a felmondó nyilatkozatok kapcsán került kapcsolatba. Veszprémben - ahol néhány évvel ezelőtt kezdte el munkáját - igen aktívak voltak a szervezésben. De ne siessünk ennyire előre.
Azt mesélted, hogy a Szilágyságból, Krasznáról származol. Hirtelen nem is tudtam hová helyezni a községedet a térképen… Hogyan kerültél Magyarországra?
14 éves koromtól nem élek otthon, azóta mindig máshol tanultam, dolgoztam. Zilahon jártam középiskolába. Ady Endrével ugyanazokat az iskolapadokat koptattuk, térben, de nem időben. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) végeztem, mint általános orvos. Az utolsó három nyarat ledolgoztam az Amerikai Egyesült Államokban, mint pincér. Itt több orvossal megismerkedtem, és lehetőségem volt megfigyelőként betekintést nyerni az ottani ellátórendszerbe is.
Gondolkodtam én is az amerikai álomban, de különböző okokból a magyar valóságot választottam, és így jöttem 2006-ban Magyarországra gyakorlatilag egy bőrönddel és egy hátizsákkal, de nagy reményekkel, tervekkel és sok-sok energiával.
Romániában egyébként még nagyobb probléma a paraszolvencia, mint Magyarországon, a „ha nem fizetsz, meghalsz” rendszer működik (elnézést kérek azon otthonmaradt kollégáktól, akik a kivételt képezik). A református lelkész bátyám és a szüleim ma is otthon élnek, betegként, hozzátartozóként gyakran tapasztaljuk ezt a hozzáállást.
A hálapénzre még visszatérünk, mert fontos téma a szövetség és a te életedben is. Miért választottad a Balatonhoz közeli várost, miért a megyei kórházba mentél rezidensnek?
Kaposvárra szerettem volna menni. Egy nagyon jó barátom és számos évfolyamtársam még most is ott dolgozik, és úgy volt, hogy én is csatlakozom hozzájuk, de osztályvezetőváltás miatt sokat kellett volna várnom a meghallgatásra, így végül máshol kerestem helyet magamnak. Zircen, édesapám egyik legjobb barátjánál voltam vőfély. A kisebbik lányának is erdélyi lakodalmat szeretett volna a család, így meghívtak a Veszprém megyei kisvárosba. Gondoltam, ha már itt vagyok, beadom a pályázatomat a veszprémi kórházba, illetve Tatabányára és Győrbe.
Olyan helyen szerettem volna rezidens lenni, ahol aktívan foglalkoznak érsebészettel. Mindhárom helyre sikerült a felvételem, aztán Veszprém mellett döntöttem, mert az nagyobb perspektívát jelentett, illetve volt ingyenes szállásom a zirci barátainknál. A Sebészeti Centrumban megszereztem az általános sebészeti szakorvosi vizsgámat, jelenleg pedig félállásban az érsebészeti rezidensképzésem folytatom. (Amennyiben lehetőségem van rá, szeretném megköszönni az akkori két érsebész főorvosomnak a támogatásukat. A szakmai, emberi és anyagi támogatásuk nélkül nehezebb lett volna a kezdet.)
A rezidensképzés mellett havonta egy hétre Angliába járok dolgozni, ezen kívül gyakorlatilag minden szabadidőmben a szövetség ügyeit viszem.
Anglia?
Igen, ebből élek. Tavaly mindent feladtam a szövetségért, ahol mindenki a saját erőforrását használja, saját autóval járunk, saját mobiltelefont használunk. Nem megélhetési érdekvédők vagyunk, úgymond közel jártam az egyéni csőd állapotához.
Most osztályügyeletes vagyok angliai magánkórházakban. Legközelebb Windsorban, a királyi kastély mellett található Princess Margaretben fogok dolgozni. 2010-ben már voltam sheffieldi klinikákon négy hónapig, negyedéves szakorvosjelöltként vastagbél sebészeti profilon, ami nagyon tetszett. Minden műtétet a tapasztaltabb kolléga asszisztált a fiatalabbnak. A hálapénz motiválta egészségügyünkben ez elképzelhetetlen.
Most havonta egy hetet vállalok a magánszektorban. Egy évre előre meg van a beosztásom, fix időpontok vannak, így ehhez tudom igazítani az itthoni feladataimat (de ha változtatni kell, a kinti munkáltatóm nagyon rugalmas és támogat abban a munkában, amit itthon végzek). Ez elengedhetetlen a szövetségben vállalt feladataim miatt, a megbeszélések, a sajtó és egyéb találkozások miatt előre kell terveznünk.
| Dr. Dénes Tamás: |
| „A saját bőrömön tapasztaltam a hálapénzellenesség mellékhatásait. Eleinte én is elfogadtam a plusz pénzt. Nem volt más választásom. Ebből éltem. Miután az egzisztenciámat kezdtem a hálapénzre is alapozni, akkor jelentkezett nálam is a ,,hálamellékhatás szindróma”. Amikor egy beteg nem adott pénzt, azt kezdtem érezni, hogy jobb lenne, ha adna. Ilyenkor az autóhitelemre gondoltam, a megélhetésem foglalkoztatott. Időben sikerült kiszállnom. Angliában nincs hálapénz, mint ahogy tőlünk nyugatra gyakorlatilag sehol. Ez igazolja azt, hogy csak hit, munka kérdése, és lehet Magyarországon is egy tiszta, becsületes, hálapénzmentes, élhető egészségügyet építeni.” |
Egy éve elindítottátok a hálapénz elleni kampányotokat. Milyen eredmények születtek, hol tart most az ügy?
Mindenki beszél a problémáról, de eddig tabuként volt kezelve a hálapénz kérdése, mi azonban nyíltan felvállaltuk. Még tavaly tabudöntögetésről beszéltek, most már túl vagyunk a problémamegoldás első lépésén. Arról beszélünk, hogy hogyan oldjuk meg ezt a sok évtizedes, megoldhatatlannak hitt krónikus, sorvasztó betegségét a magyar egészségügynek. Sokan, sok helyen gondolják úgy, mint mi, ezért nem gondoljuk Don Quijote harcnak a „Hála Pénz - Hálát a betegtől, pénzt az államtól” elnevezésű kampányunkat. El kell érni, hogy a társadalomból is kikopjon ez a rossz beidegződés, és elhiggye a beteg és az orvos egyaránt , hogy van élet a hálapénz után, illetve nélkül is.
Többször elmondtuk már, hogy a bérrendezésnek el kell jutnia oda, hogy az orvosoknak egy élhető élet, a fiataloknak pedig egy élhető életpálya alapjait jelentse, és ne érje meg elfogadni a hálapénzt. A paraszolvencia megfertőzi a szakképzést, a mindennapi munkát, elveszi az orvos–beteg közötti bizalmat. Minden – így a bérrendezés akadozása, az orvosképzés esetlegessége is – ide vezethető vissza.
Meg kell alkotni azt a keretrendszert, amely mentén kivezethető a paraszolvencia, és ki kell tűzni egy konkrét időpontot. Mi a mostani kormányciklus végét határoztuk meg, mert a nővér és orvoshiány közvetlenül veszélyeztetni fogja a betegbiztonságot a közeljövőben - fejtette ki a WEBBeteg kérdésére Dr. Dénes Tamás.
A legutóbbi sajtótájékoztatón is azt hangsúlyoztad, hogy a hálapénzmentes egészségügy alapja a bérrendezés.
Úgy gondoljuk, hogy nettó 130 ezerről 275 ezer forintra kellene emelni a kezdő orvosok alapbérét. Ekkora összeget ad jelenleg az állam 1500 rezidensnek.
| A Magyar Rezidens Szövetség javaslatai |
|
Amikor kidolgozunk egy javaslatot, vagy észlelünk egy problémát, első lépésben tájékoztatjuk az abban érintett döntéshozót. Ha nem hajlandó lépni, akkor nincs más választásunk, mint a sajtóhoz fordulni.
Amennyiben szükséges, jogszabály-módosítást dolgozunk ki, és azt juttatjuk el a szaktárcához. Az elmúlt négy évben nyitottak voltak, létrejött a párbeszéd, sőt, egy munkacsoport is, bár eddig sajnos csak egy ülésünk volt.
Félállásban rezidensképzés, teljes bedobással elnöke vagy egy éve az MRSZ-nek, egyedül viszed a sajtóügyeket. Kihagytam valamit?
Veszprémben 2010-ben létrehoztunk egy közhasznú egyesületet, annak vagyok az elnöke. A Pro Sanitatis – Az élhető egészségügyért Egyesület eredetileg azért alakult, hogy népszavazást adjunk be a hálapénz ellen.
A 2011-ben benyújtott kérdőív hitelesítését az OVB azonban nem tartotta arra alkalmasnak, majd az Alkotmánybíróság is elutasította a beadványt. A hálapénz pontos fogalmát a magyar jogszabályok nem ismerik, illetve a hálapénz sorsa rendezve van – ez a két indoklás azonban ellentmondásos, de ezek voltak az indokok, amikkel megakadályozták a népszavazást. A célunk az volt, hogy mielőtt elmegyünk külföldre dolgozni, tegyünk meg mindent azért, hogy itthon tudjunk maradni.
Az egyesület nem szűnt meg, igaz, más profilt kapott, leginkább karitatív feladatokat látunk el. 2012 karácsonyára a „Magyar könyvvel a magyar szóért” elnevezésű akció keretében közel 7 tonna gyermek- és szépirodalmi magyar nyelvű könyv talált új gazdára Kárpátalján. Tavaly szerveztünk kárpátaljai gyerekeknek egyhetes balatoni nyaralást a "Magyar Tenger Határok Nélkül" akció keretén belül. A finanszírozást teljes mértékben magánadományokból oldottuk meg. Sajnos sem tavaly, sem az idén nem nyertünk el pályázat útján állami támogatást. Idén is lesz hasonló programunk Balatonfüreden, ahol erdélyi gyerekek nyaralhatnak.
Meddig marad meg az állásod Angliában?
A célok eléréséhez két-három évet adtam magamnak, ebből letelt egy. Úgy gondolom, ha megoldódik az itthoni probléma, hazajövök Veszprémbe, de akkor sem tudok teljes állásban az egészségügyben maradni. Szeretném az egyesületi feladatokat is végezni. Ez egy másfajta emberi segítségnyújtás, ami sok pluszt ad.
(WEBBeteg-Tóth András, újságíró)
