Heim Pál: A pozitív élmények hosszú távon is megmaradnak a gyermekben
megjelent:
Jövő nyárra megvalósulhat a Bethesda Gyermekkórházban az a gyermekgyógyászati mintaprojekt, amelynek egyik fontos célja, hogy a kis betegek gyógyulási folyamatait játékosan, pozitív élmények közvetítésével segítsék elő. A Mesekórház Programot fejlesztő Heim Pál Alapítvány stratégiai igazgatójával, Heim Pállal beszélgettem.
Heim Pál kollégáival együtt azon dolgozik, hogy a magyar gyermekegészségügy kiemelt fejlesztési területe legyen a jövő egészségügyének. A Heim Pál Alapítvány hitvallása szerint az embert előtérbe helyező gyógyászat, a gyorsabb, hatékonyabb ellátás egyik meghatározó eleme, hogy az egészségre nevelés, az egészséget értékként kezelő szemlélet már gyermekkorban mindennapi életünk szerves részéve váljon. Minden, mindennel összefügg ugyanis – vallják. A prevenció, az egészségmegőrzés a hosszú távon gondolkodó, tervező és cselekvő egészségügy stratégiája, amely az élet értékeire koncentrál.
A Heim Pál Alapítvány egyik célja, hogy az egyéni és a közös társadalmi felelősségvállalást egyaránt erősítő szemlélet kialakításával az egészség jövőbeni szerepe felértékelődjön, az életvitelt kedvező irányba befolyásoló edukációs tevékenység pedig hangsúlyosabb szerepet kapjon.
Az alapítvány saját fejlesztésű gyermek és család-egészségügyi programja, a Mesekórház Program révén, valamint a területfejlesztésében végzett következetes és kitartó munka elismeréseként a stratégiai igazgató idén a dédnagyapjáról elnevezett Heim Pál Emlékérmet vehette át a Magyar Gyermekorvosok Társaságától. Ez az elismerés egyúttal azt is jelzi, hogy a szokatlan vagy új gondolatok, megoldások a gyermekegészségügyben mindig fontos szerepet töltöttek be, a jobbító szándékú elhivatottakra pedig itt nem ellenségesen, hanem partnerként tekintenek. Egy fővárosi irodaház kávézójában Heim Pált a családról, a felelősségről, az Alapítvány terveiről kérdeztem.
Üzenete van a Heim név eredetének, jelentésének...
Felmenőink német területekről vándoroltak Magyarországra. A „heim" is német szó, jelentése otthon, haza. Azt hiszem, mindkettőnek kellő súlya volt, van és lesz is a családunk életében. Olyan mintát kaptunk őseinktől, amelyben a család, az emberség, a szeretet és a haza a legfontosabb értékekként jelentek meg, amelyek a legnehezebb időszakokban is reményt adtak mindannyiunknak. Sokan azt gondolják talán, hogy gazdag nemesek leszármazottai vagyunk. Nos, a gyermekgyógyász Heim Pál professzor (1875-1929) apai nagyapja, Heim Henrik ruhafestő iparosként dolgozott, felesége pedig árvaházban nevelkedett. Nemesi múltról a fáma tehát nem szól, ám a kitartó, kemény munkát mindig is nagyobbra értékelte a család, mint a különféle szerzett előjogokat.
A professzor édesapja, Heim Péter (1834-1904) egészen a postaügyi főtanácsosságig vitte Baross Gábor minisztersége idején, nevéhez fűződik az önálló magyar posta szervezetének kiépítése, a posta, távíró és telefon egyesített intézményének műszaki fejlesztése, a postavonat elindítása. Az ő vaskeze nem csupán a munkájában, hanem a családfenntartásban, a nevelésben is megmutatkozott. Következetesen és szigorúan nevelte gyermekeit. Pált Lausanne-ba küldte tanulni, itt kezdte el az orvosi egyetemet, a klinikai tárgyakat azonban már Magyarországon hallgatta, a Budapesti Tudományegyetemen szerzett orvosi oklevelet 1897-ben.
Már az egyetemi évei alatt érződött dédnagyapám elhivatottsága, nagyfokú embersége, és sosem feledte el hazáját, itteni gyökereit. Hívták külföldre, nagy hírű orvosok csábították a világ számos országába, de ő mégis Pécs mellett döntött.
Mennyire volt döntő az orvosi hivatás választásánál, hogy lánytestvérei igen korán, már csecsemőkorukban elhunytak?
Ezt csak találgatni lehet, mert nem maradtak fenn erről írásos nyomok. Akkoriban a kedvezőtlen higiéné, az alul vagy rosszul tápláltság miatt sajnos általánosan is magas volt a csecsemőhalandóság. Gyermekgyógyászként ugyanakkor az anyatejes táplálás terén végzett klinikai munkásságának eredményei hozták meg számára a nemzetközi hírnevet, ami talán egyfajta belső, családi sorsból fakadó késztetést is sejtet választott hivatása terén.
Az ő nevéhez fűződik a bélpanaszok, a csecsemők kiszáradásának terápiájában hatékonynak bizonyult sóoldatos kezelés elindítása is. Ne higgyük azonban, hogy a legnagyobbak nem szembesülnek kudarcokkal. Sőt! Közel húsz évbe került ugyanis, mire nemzetközi szinten is elismerték a kezelés hatékonyságát. Nem lett belőle Heim szabadalom, nem gazdagodott meg belőle a család, de nagyon sok gyermekéletet mentett meg. És azt hiszem, valóban ez a lényeg azoknak, akik másokért dolgoznak, és jobbá szeretnék tenni egy kicsit környezetük életét. Dédnagyapám elismerést szerzett a gyermek pulmonológia területén is. A sors különös fintora, hogy éppen tüdőgyulladásban hunyt el egy hónap híján 54 évesen.
Alighogy Pécsről Budapestre hívták, a gyermekklinika élére...
Még egy hónapja sem volt arra, hogy megszervezze a budapesti szakmai munkát. Természetesen ez még az ő döbbenetes munkatempója mellett is kevésnek bizonyult. A családi archívumban vannak fényképek, újságcikkek a temetéséről: „Meghalt Csoda Pál, a gyermekek világhírű gyógyítója! Több tízezren gyászolják.” A korabeli sajtó nem túlzott. Valóban csodákat tett. Igazi, emberi csodákat.
Minek köszönhette ezt az elismerést, a tiszteletet?
Leginkább annak, hogy emberségesen bánt a kis betegeivel, illetve a családdal is. Nemes szívvel szolgálta az embereket, mindenkinek tudása legjavát adta önzetlenül. Nem élt vissza a hatalmával, hanem a szélesebb körben is támogatta, segítette a gyógyulást, az egészség terjesztését tűzte ki célul. Egy történet szerint, egyik alkalommal bement hozzá a klinikára egy szegény édesanya hasfájós gyermekével, rongyosan, piszkosan. Heim Pál pénzt adott az anyának szappanra, közben pedig elmondta neki, hogy mennyi minden megelőzhető a tisztasággal, ehhez pedig nem kell más, mint szappan és víz.
A gyógyítás mellett fontosnak tartotta az edukációt, az egészségre nevelést. Ez ma nagyon hiányzik az egészségügyből, pedig a diagnózis felállítása és a rövid távú terápia mellett a hosszú távon megtérülő egészségnevelés és egészségvédelem hozhat sok problémánkra igazi gyógyírt.
Heim Pál a pszichoszociális, mentálhigiénés szempontokat alapul véve, kétéves képzés keretében gyermekápolónői iskolát hozott létre. Nagyon sokan jelentkeztek a Heim nővérek képzésére, de sokan ki is hullottak az alkalmassági beszélgetésen, mert hiányzott belőlük a megfelelő, empatikus hozzáállás, az elhivatottság. Hiába volt meg a kvalitásuk, a szakmai hozzáértésük, ennél fontosabbnak értékelte az emberi lélek finom, érzékeny, másokat előtérbe helyező rezdüléseit.
| A Csoda Pál |
| A professzor nevéhez fűződik a legendás Heim Nővérek szolgálat megszervezése is, amely még határainkon túl is komoly ismertséget szerzett. Édesanyák és Édesapák, Nagymamák és Nagypapák százezrei emlékeztek és emlékeznek rá, mint gyógyító csodadoktorra (halálakor nevezte el az akkori idők sajtója Heim Professzort Csoda Pálnak), akinek a nevét a főváros vezető gyermekintézménye 1957-ben vette fel. |
Prof. Dr. Heim Pál hihetetlen munkabírásával, újító szándékú klinikusi elképzeléseivel, a táplálkozásról, valamint a nevelő tevékenység fontosságáról vallott nézeteivel már fiatalon nagy szakmai hírnevet szerzett. Kiemelt szerepet tulajdonított a betegek lelki egészségének, fizikai testünk tüneteire gyakorolt hatásának, gyógyítói munkájában ezért következetesen foglalkozott a mentális egészség helyreállításával is.Ha már az immént a sorsról beszélt... Mit adott önnek a Heim Pál név?
Egy történelmi névvel együtt élni bizony nem akármilyen kihívás. Gyermekként óriási terhet jelent a túlzott, néha szélsőséges formában megnyilvánuló figyelem, felnőttként az egyéniség megtalálása és a fokozott felelősség kerül előtérbe. Az állandósult fókusszal meg kell tanulni együtt élni, de e közben nem szabad elfelejteni azt sem, hogy saját útjaink, saját céljaink és álmaink is vannak. Csak mert egy szinte mindenki által ismert név birtokosai vagyunk, tudatában kell lennünk annak, hogy az életünk, a döntéseink, a cselekedeteink, a választásaink sohasem lehetnek másé. Még akkor is szem előtt kell ezt tartani, ha ezzel látszólag szembemegyünk a sorssal, azzal a névvel, amit viselünk. Mások utánzásával, követésével ugyanis sosem válhatunk olyanokká, mint azok, akikről a mintát vettük. A példaképek feladata nem is ez. Irányt jelölnek ki. Egy témában, egy eszmében, egy vállalt útban.
Mi élteti, mi hajtja előre?
Hiszem, hogy bármilyen területen is vagyunk, ha azt igazán szeretjük, nem félünk a kudarcoktól, ugyanakkor, ha kellő kitartásunk van és folyamatosan nyitottak vagyunk az új ismeretek befogadására is, akkor előbb-utóbb sikerrel járunk és valóra válhatnak az álmaink. Engem a kreatív, alkotó területek vonzottak mindig is. A természet, a létezés törvényei, az anyagi világot mozgató felsőbb erők mibenléte, a technológiai vívmányok és az emberiség kapcsolata, illetve sok minden más, amire nem volt, vagy a mai napig nincs magyarázat. Az érdekelt, hogyan lehetne valamit egy picit máshogy csinálni. Nem feltétlenül jobban, de mindenképpen újszerűen és úgy, hogy az sokak számára vállalhatóbb és élhetőbb életet eredményezzen.
Számomra meghatározó, hogy a problémára, a kudarcra kihívásként és lehetőségként tekintsünk, ne pedig csapást vagy veszedelmet lássunk bennük. Ez a pozitív szemlélet kihat a lelki és testi állapotunkra is, és mai szóval élve versenyképesebbé is válunk, különösen akkor, ha ezt nem öncélúan, hanem a közösség javát szolgálva is tesszük. Én főként ennek a szemléletnek köszönhetem, hogy a krízishelyzeteket is többnyire helyén tudom kezelni, és azt hiszem ez vezérelt akkor is, amikor a hatalom és a szeretet viszonyáról írtam könyvet (A hatalom szeretete, a szeretet hatalma - 2009).
| Élmény legyen a gyógyulás! |
| Miért tartotta fontosnak a Mesekórház Program elindítását? Az igazán jó társadalmi modell a legkisebbektől, a gyermekektől indul el. Miért van az, hogy a világ legszebb állapotát, az anyaságot teherként, betegségként kezelik az egészségügyben? Ez a szemlélet megmarad tudat alatt az anyában és a gyermekében is. Az sem mindegy, milyen környezetben gyógyul a beteg gyerek, milyen pozitív élményeket kap a kórházban, kik veszik körül, milyen az orvosok és ápolók hozzáállása. A tudatosan és szeretettel nevelt gyerekből egészségtudatos, szerethető felnőtt lesz. Az egy- vagy kéthetes kórházi kezelés nem csak a tananyagban jelent kiesést, hanem a közösségi életből is. A minta projekt helyszínéül választott Bethesda Gyermekkórház égési osztályán például szociális munkások is segítik a kis betegek integrációját az iskolai, otthoni közösségbe. Felkészítik a családot és az iskolát az arcán, testén súlyosan megégett gyermek érkezésére. Ne legyen céltábla, ne csak a sajnálatot érezze, a tolerancia legyen a kulcsszó. Jövő nyárra tervezik, hogy a Bethesda kórház égési osztályán átadásra kerülhet az első Mesekórház Pont. Miért éppen rájuk esett a választás? A cél az, hogy minden gyermekellátó intézmény részt vegyen a Mesekórház Programban, legyen az Budapesten vagy vidéken. A novemberi jótékonysági MESE Koncertünk is e célt támogatta, amelyen Balázs János zongoraművész, Lajkó Félix hegedűművész, Rácz Rita operaénekes, Mocsári Károly zongoraművész, valamint az Anima Musicae kamarazenekar, Vásáry Tamás karmester vezényletével is fellépett, Mácsai Pál színművész (képünkön Heim Pállal) pedig az est házigazdája volt. Az Égési Központ Mesekórház Pontja reményeink szerint egy országos, vagy akár nemzetközi szintű referencia helyszíne is lehet a magyar gyermekegészségügynek. Azt szeretnénk elérni, hogy a jövőben a felújítás alá eső, vagy újonnan épített gyermekgyógyászati intézmények a gyerekek és a szüleik köré épüljenek, mind külső, mind belső értékeikben. A korszerű informatikai megoldások, a felhasználókat előtérbe helyező kórháztechnológiai, diagnosztikai és terápiás eszközök, az enteriőr, vagy éppen a személyzet kommunikációja és a család online kapcsolattartásának a biztosítása mind-mind a fejlesztendő területek közé tartoznak. A feladat tehát az, hogy a lehető legoptimálisabban biztosítsuk az otthoni környezetben megszokott, természetes dolgokat a kórházi környezethez és a gyógyítói munkához. Hiszek abban, hogy ezek a pozitív élmények hosszú távon is megmaradnak a gyermekben, azaz, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen körülmények között gyógyult, kik vették akkor körül, mert ez befolyásolhatja majd a felnőttkori életminőségét is. Ennyire hiányzik ez a fajta szemlélet a hazai ellátórendszerből? Ma hazánkban egyelőre még nincs olyan gyermekgyógyászati létesítmény, amely a magas minőségű szakmai ismereteket, a legfejlettebb tudományos technológiákat komplex módon ötvözné az egészségügyi ellátó személyzet gyermek és családbarát kommunikációjával, a betegutak átgondolt tervezésével, a terápiamenedzselés, az egészségmegőrzés, és az utógondozói munka átlátható és a tökéletesítést szem előtt tartó értékfolyamatokba történő szervezésével. Hívő ember lévén tudom, hogy mindennek akkor jön el az ideje, amikor mi magunk is teszünk a változásokért. A magyar gyermekegészségügynek óriási múltja van, nagy orvosai, nővérei, ápolói vannak, és csodálatos jövő elé tekint. Ha a gyermekek fantázia és élményvilágán keresztül látjuk ezt a területet, akkor pedig mi, magunk lehetünk ennek a fényes jövőnek a megalapozói és építői. |
A Bethesda Gyermekkórház égési központja országos feladatokat lát el, tehát a vidéki sérülteket is itt kezelik. A létesítmény mérete is ideális, hiszen nem az volt a célunk, hogy öt év alatt egy teljes kórház megújítását mi magunk végezzük el, hanem hogy kijelöljük az utat a jövő gyermek és család-egészségügyi fejlesztései számára, felhívva a döntéshozók és a támogatók figyelmét a terület halaszthatatlan fejlesztésének szükségességére.(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)
