Gyógyszerész a gyógyszerekről - beszélgetés dr. Ladányi Gáborral
megjelent:
Sokan azt gondolják, hogy a gyógyszerészek hivatása kevésbé felelősségteljes, mint az orvosoké. Pedig - igaz másként -, de a felelősség ugyanakkora. Sokszorosan igaz ez akkor, ha a gyógyszerész egy hatalmas megyei kórház első számú szakembere, azaz főgyógyszerésze. Erről beszélgettem dr. Ladányi Gáborral, a hajdú-bihari Kenézy Kórház vezető főgyógyszerészével.
Ha jól tudom, nem Hajdú-Bihar megyéhez kötik a családi szálak, mégis itt lett elismert főgyógyszerész?
Gyulán születtem, de „szülővárosomnak” mégis inkább Szegedet tekintem. Nagyon hamar elköltöztünk, mivel édesapámat a munkahelye oda kötötte, így 8 éves koromtól abban a gyönyörű városban éltem egészen az egyetem elvégzéséig. Édesapám állatorvos volt, talán ez indított engem is az egészségügy felé, bár az ő munkája közvetlenül nem vonzott, de egy irányt mégis mutatott nemcsak nekem, hanem a húgomnak is, aki ápolónő és asszisztens lett.
Eddig még több érdekes eseményt mondott el, ami ugyancsak azt erősíti, egészen más vidékről indult, s érkezett meg Debrecenbe.
Sőt, a középiskolát sem itt végeztem – teszi hozzá mosolyogva dr. Ladányi Gábor, majd így folytatja: - A szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban érettségiztem biológia tagozaton, ami már akkor is nagyon jó hírű középiskolának számított. Sok kedves osztálytárssal találkoztam ott, és a pályaválasztásomnak is ez volt az indító rugója.
Az Ön érdeklődése a gyógyszerészi karon teljesedett ki. Miért lehetett és lehet szeretni ezt a különös, és zárt világot, tudományt?
Az egyetem egy még szélesebb világot nyitott ki előttem, és a nehézsége ellenére leginkább a kellemes élményekre emlékszem. A sokszínű egyetemi diákélet, a szakmai tantárgyak változatossága, az orvosi tárgyak (élettan, kórélettan, mikrobiológia), és utolsó években közvetlenül a gyógyszerekkel foglalkozó tudományágak: gyógyszer-technológia, gyógyszertan, gyógyszerügyi szervezés. Ezek mind hozzátettek a szakmai tudásunkhoz.
Miként lett élete fő állomása a Kenézy Kórház?
Egy volt munkatársam hívására váltottam a kórházi gyógyszerészet területére, idén épp 25. éve, amit csöppet sem bántam meg. Éva, a feleségem jelenleg is egy kis közforgalmú gyógyszertár tulajdonosa, Tamás fiam pedig, a TEVA Gyógyszergyárban dolgozik minőségbiztosító gyógyszerészként. Így aztán nem kell, és nem is lehet letenni a szakmai dolgokat a kórházi munkaidő végeztével. Ez azt jelenti, hogy egymás munkájáról sokat szoktunk beszélgetni otthon is.
Akkor tehát nincs is „civil” hivatású családtagja?
Szerencsére van egy „civil” a családban, Tünde lányom, aki angol-holland szakon végzett bölcsész, egy informatikai cégnél dolgozik Budapesten. Ő nem érzett kedvet a mi szakmánk iránt, inkább humán érdeklődésű, szeret nyelvet tanulni. Nem is baj, hogy kicsit változatosabbá teszi a családi palettánkat.
Milyennek érzi a hivatása társadalmi megítélését, elismertségét?
A társadalmi megítélésről azt gondolom, hogy sokban hasonlít a többi egészségügyi dolgozóról kialakult képhez a gyógyszerészekről kialakult vélemény. Szerencsére számos jó példát lehet hallani és tapasztalni a személyes gyógyszerész-beteg kapcsolatról.
| Vajon mennyit ér a gyógyszerészi diploma külföldön? |
| A gyógyszerészdiploma – hasonlóan az egyéb magyar diplomákhoz – abszolút versenyképes a nyugati országokban megszerezhető végzettséggel, ezért hasonlóan más egészségügyi szakemberekhez, a gyógyszerészek egy része is külföldön keres munkát. A gyógyszerész karokon egyre több külföldi hallgató vesz részt térítéses hallgatóként, ami azért is jó, mert bevételt jelent az egyetemeknek. Másrészt, ha külföldi diákok Magyarországon szeretnének gyógyszerészi diplomát szerezni, vagy orvosit, ez egyben azt is jelenti, hogy a hazánkban történő oktatás, képzés, gyakorlat magas szintű, és nemzetközileg is elismert. |
Sokan egyre szkeptikusabbak a gyógyszerkészítmények szedését illetően, épp a mellékhatások miatt, amit a pirulák dobozában olykor kétoldalnyi terjedelemben sorolnak fel.
Félig-meddig tréfásan azt szokták mondani, hogy amelyik gyógyszernek nincs mellékhatása, annak hatása sincs! Ebben van igazság, mert teljesen ártalmatlan gyógyszer nincs! Az ártalmatlan gyógyszer példájára felhozott Kalmopyrin, helytelen szedés esetén komoly gyomorvérzést okozhat, és okozott is néhány esetben.
A mellékhatások előfordulása nem mindegy!
Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen, és mennyire súlyos mellékhatást okoz egy-egy gyógyszerkészítmény. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a „haszon-kockázat” elv alapján kell a gyógyszert alkalmazni. Vagyis mérlegelni kell, hogy mi jelent nagyobb egészségügyi kockázatot a betegnek: ha kapja a gyógyszert, és esetleg jelentkezik az akár súlyos mellékhatás, vagy ha nem kapja, és a betegsége súlyosbodik? Nehéz kérdés sok esetben!
A forgalomba kerülés előtt végzett vizsgálatokkal, kísérletekkel sem tökéletesíthető a mellékhatások jelentős mértékű csökkentése?
A gyógyszerek mielőtt forgalomba kerülnek évekig tartó vizsgálatokon, „teszteléseken” esnek át. Ennek során nem csak a hatását, hanem az esetleges mellékhatását is figyelik, amelyiknek ebben a szakaszban súlyos mellékhatásai mutatkoznak, az forgalomba sem kerül. De vannak olyan mellékhatások, amelyek sok év alkalmazás után derülnek ki. Ezért van lehetőség – sőt a szakembereknek kötelességük is – a gyógyszerek mellékhatásának bejelentésére, de ezt megtehetik akár a betegek is.
Mi a helyzet akkor, ha azt tapasztalja a beteg, hogy nem kap meg minden készítményt a kórházban tartózkodásakor, amit egyébként muszáj szednie?
Nem minden esetben megy zökkenőmentesen a plusz gyógyszerek adása, mivel sok esetben a páciensek ahhoz a készítményhez ragaszkodnak, amit otthon szednek. Az alapbetegség gyógyszereit a kórház lehetőség szerint biztosítja. Nem biztos, hogy ugyanazt a gyári készítményt, de az alaplistán található helyettesítőjét igen. Vannak, akik nem fogadják el a más gyártótól származó, de ugyan olyan hatóanyagú pirulát a kórházi tartózkodásuk során. Nekik meg szokták engedni, hogy a saját tablettájukat bevigyék az egészségügyi intézménybe.
| Kórházi gyógyszerellátás, intézeti gyógyszerész |
| A kórházi gyógyszerellátás, a gyógyszerészetnek egy szakága, amely nagyon sok mindenben egyezik a közforgalmú patikák tevékenységével, de van számos sajátossága is. A kórházi gyógyszertárakban is vannak szakmai folyamatok, a gyógyszerbeszerzés, raktározás, az alapanyagok vizsgálata, szakmai adminisztráció, ami a közforgalmú gyógyszertárakéhoz hasonló. Ami alapvetően más, az a gyógyszergazdálkodás „filozófiája”: a közforgalmú gyógyszertár amellett, hogy egészségügyi intézmény, egyben vállalkozás is. Az intézeti gyógyszertár a kórház része, az egész intézmény pénzügyi keretének meghatározott része a gyógyszerkeret, ami havonta, és gyógyító osztályokra lebontva áll rendelkezésre. Ebből kell megoldani a kórházi osztályokra kerülő betegek gyógyszerellátását. Az intézeti gyógyszerész számára az a feladat, hogy az adott pénzügyi lehetőségek keretein belül próbálja kielégíteni az osztályok gyógyszerigényét. A gyógyszerkeret véges, ezért a kórházi gyógyszerbeszerzés – a szakmai szempontok mellett – komoly gazdasági kihívást is jelent. Ezt többféle módon próbálják gazdaságilag optimalizálni. Ezek sorába tartozik a nyílt közbeszerzési eljárás kiírása, amivel a gyógyszer nagykereskedők piaci versenyét tudják kihasználni, azonos hatóanyagú, de olcsóbb gyógyszerekkel csökkenteni lehet a költséget. Más racionális megoldások is léteznek, amit a napi gyakorlat és a rendelkezésre álló jogszabályok alakítottak ki. |
Gyógyszerek és vitaminok - Mit gondol a gyógyszerész?
Mi a valóság a koleszterin szintet csökkentő gyógyszerekről?
Dr. Papp Lajos szívsebész professzor gondolatait megosztottam dr. Ladányi Gábor főgyógyszerésszel, várva a véleményét. A professzor igen kritikus a koleszterint csökkentő pirulákkal kapcsolatosan. Egy 2012-ben végzett, amerikai kutatásra hivatkozva támasztja alá véleményét. A kutatók és az orvosok 6673 embert követtek nyomon. Itt nem az volt a kérdés, hogy az említett készítményeknek milyen mellékhatása van, hanem az, hogy komoly betegségeket idéznek elő a koleszterint csökkentő pirulák szedése. Az amerikai vizsgálat során a 6673 emberből 2410 kapott a koleszterint csökkentő tablettákból, a többiek placebót szedtek. A gyógyító orvosságnak hitt készítmények növelték az érfalak meszesedését, az ereken látott mészfoltokat és lerakodásokat, melyek így kiváltották azt a betegséget, ami ellen gyógyító szerként, naponta szedték a koleszterint csökkentő gyógyszereket.
Dr. Ladányi Gábor, a Kenézy Kórház főgyógyszerésze erre reagálva elmondta: A koleszterin egy nagyon fontos molekula a szervezetünkben, nélküle a sejtek fala, különböző hormonok, az epe felépítése nem képzelhető el. Csakhogy a koleszterin esetében is nagyon fontos, hogy megfelelő mennyiség legyen a vérben, ellenkező esetben az érfalra rakódva szűkíti, sőt teljesen el is zárhatja a vér útját. Mivel a vérbe egyrészt a táplálékkal kerül, ezért a magas koleszterinszintű betegnek olyan ételeket kell fogyasztania, amelyik kis mértékben tartalmazza ezt a molekulát. Viszont ezzel gyakran nem tudjuk megoldani a problémát, mert nagyobb részben a máj termeli a koleszterint, és ez kerül a vérbe. Tehát, ha valakinek magas a koleszterinszintje, azt nagyobb részben a fokozott májtermelés okozza, ami genetikailag meghatározott, vagyis öröklődő dolog. Gyógyszeresen úgy lehet befolyásolni, hogy segítjük a kiürülését, vagy gátoljuk a termelődését, illetve fokozzuk a májban történő lebontását. Leegyszerűsítve: a máj koleszterinszintézisben szerepet játszó működését gátló gyógyszert alkalmazunk. Tudatosan károsítjuk a májműködést? Igen.
De! Ha a haszon-kockázatelv alapján a kezelőorvos úgy látja, hogy a betegnek a teljes állapotát figyelembe véve – rizikófaktorok megléte, magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás – nagyobb kockázatnak teszi ki – például infarktus, stroke bekövetkezése –, ha nem csökken a vér koleszterinszintje, akkor az orvos úgy dönt, hogy szedje a beteg a pirulát. De ezzel nincs vége! Bizonyos időközönként a páciensnek laborvizsgálatot végeznek, ami a májfunkcióról ad információt, és ennek függvényében lehet folytatni a gyógyszer szedését, vagy új módszert választani az egészsége érdekében.
Mégis van előrelépés a daganatos betegségek kezelésében?
Vannak bizonyos daganattípusok, amelyek bizonyos hormonok jelenlétében képesek növekedni. Ilyenkor a hormon blokkolását elősegítő gyógyszer hatékony. Legújabban az úgynevezett biológiai terápiás gyógyszerek jelentenek nagy lehetőséget, ezek az immunrendszert hívják segítségül, a daganatos sejteket célozzák meg, és csak ezekre hatnak. Ma már ezeknek az alkalmazására is lehetőség van bizonyos betegek esetén. S hogy ki kaphatja, ezt szakmai centrumokban döntik el.
A jövő évtől valóban nem lehet kemoterápiás készítményeket alkalmazni a daganatos betegek kezelése során? – kérdezem a főgyógyszerésztől a legfrissebb hírek egyikét.
Hogy kemoterápiás készítményeket 2017-től nem lehetne használni, erről hivatalosan nincs tudomásom. Nem hivatalosan én is olvasom ezeket a híreket. Azt gondolom, ez nagyon jó lenne, mert azt jelentené, hogy rendelkezésre állnak majd széles körben olyan gyógyszerek, amelyek korszerűbbek, kevesebb mellékhatással, jobb gyógyító effektussal rendelkeznek majd. Mindenképpen ez a jövő.
A vitaminok szedéséről is megoszlanak a vélemények. Ön mit szed?
Náthás időszakban a C-vitamin valóban az, amit ajánlatos szedni. Napi 500 milligramm szerintem teljesen kielégíti egy felnőtt C-vitamin szükségletét. Többet szedni felesleges, mert úgyis eltávozik a szervezetből. Van, aki az úgynevezett megadózis C-vitamin alkalmazásában hisz. Ennek a jótékony hatása nem bizonyított, viszont mivel a vizelettel ürül, egy idő után vesekőképződést okozhat!
A D-vitamin szedése téli időszakban nagyon fontos. Olvastam egy felmérést arról, hogy tavaszra az emberek többsége D-vitamin-hiányos állapotba kerülhet, ha nem pótolja folyamatosan. Télen én is szoktam szedni napi 1000-2000 NE-et. Ez folyamatosan szedve megelőzheti a vitaminhiányt.
Érdekes a szervezet lúgosítására való törekvés.
Én magát a problémát sem értem, hogy miért kell lúgosítani? Mert el vagyunk savasodva? Ez egy elég sommás megállapítás. Csak az a kérdés, hogy hol vagyunk savasabbak a kelleténél? Ugyanis a szervezetünk különböző részein nagyon különböző a savasság-lúgosság. És ennek komoly szerepe is van a szervezetben.
Mi a helyzet a túlzott gyomorsavképződéssel
A gyomorban nagyon erős sav (sósav) található, csak tízszer gyengébb az akkumulátorsavnál! Gyógyszerekkel teljesen meg lehet szüntetni a savtermelést, ez az aktív (fájó-vérző) gyomorfekély esetén elengedhetetlen, de a gyógyulása után káros, mert egyrészt az emésztés romlik, másrészt a gyomorsav egy védőkaput jelent az emésztőrendszer számára. Ha kinyitjuk a kaput, súlyos bakteriális, vagy gombás fertőzés kialakulását idézhetjük elő. Hosszú távon a gyomorsavat sem jó semlegesíteni. A szervezet egyébként szabályozza az összes sejthez eljutó vér savasságát/lúgosságát, viszonylag szűk határokon belül!
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Balogh Mária, újságíró
