Dr. Jeney Viktória: A gyulladási folyamat feltérképezése

A nőkért és a tudományért elnevezésű ösztöndíj szenior kategória díjazottja dr. Jeney Viktória, a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézetének tudományos főmunkatársa, aki a módosult hemoglobin molekulák gyulladáskeltő hatását vizsgálja. Az elismeréséről, a nők a tudományban eltöltött szerepéről is beszélgettünk a Koraszülöttek Világnapján.

A „L’Oréal - UNESCO A nőkért és a tudományért magyar ösztöndíj” egyedülálló a hazai közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat, és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.

1995-ben szerzett vegyész és kémia tanári diplomát a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (ma Debreceni Egyetem). Egyenes út vezetett idáig?

Debrecenben, a vegyipari szakközépiskolában szerettem meg a labormunkát, nagyon érdekelt a kémia gyakorlati része, a manuális feladatok. Azt már akkor tudtam, hogy ezzel szeretnék foglalkozni, de nem voltam annyira tudatos. Így a debreceni egyetemre jelentkezve bejelöltem a vegyész és a kémia tanár szakot is. Az útkeresésem alkalmával nagyon sok területet kipróbáltam: tapasztalatot szereztem az egyetem szervetlen és szerves kémia tanszékein, végül a diplomadolgozatomat a mikrobiológia és biotechnológiai tanszéken készítettem el.

Döntő volt számomra, amikor élő organizmusokkal kellett foglalkozni, diplomamunkám témája is egy bacilusok által termelt fehérje tisztítása és karakterizálása volt. Fellelkesedve, az egyetem után Kazincbarcikára, a BorsodChem Zrt. környezetvédelmi osztályán, az ökotoxikológiai laboratóriumban kaptam lehetőséget. A laboratórium távlati célja az volt, hogy a szennyvizek tisztítására olyan baktériumtörzseket találjunk, illetve tenyésszünk ki, amelyek egy specifikus szennyezőanyagot képesek hasznosítani.

Nagyratörő tervei voltak Kazincbarcikán?

Fiatal voltam, megtetszett a mikrobiológia. Azt gondoltam, a munka mellett elvégezhetem a mikrobiológus szakot Budapesten, de a vezetőség korainak ítélte a továbbtanulásomat, és nem támogatta a terveimet. A türelmetlenségemhez hozzákapcsolódott a szintén vegyész végzettségű férjem debreceni PhD-képzése, amely Debrecenbe szólította. Úgy döntöttem, én is doktori fokozatot szerzek. A PhD-képzés rendszere új volt még akkor hazánkban. Ebben az időben tért haza az Egyesült Államokban folytatott tanulmányútjáról a debreceni klinikára Balla György professzor és Balla József professzor, és létrehoztak egy kutatólaboratóriumot. Itt kezdtem meg PhD- tanulmányaimat és szereztem meg a PhD-fokozatot 2002-ben.

Mi állt az akkori kutatásaik középpontjában?

A hem-molekula, amely számos fehérjében megtalálható. (A két debreceni kutató leírta, hogy a hem, a vörösvértestek egyik fő alkotórészének, az oxigén és a szén-dioxid szállítását végző hemoglobinnak a vastartalmú porfiringyűrűje nagyon hatékonyan segíti az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) oxidációját, ugyanakkor az erek belsejét bélelő, vékony sejtréteg, az endothelium sejtjeit is károsítja, érzékennyé téve azokat a szabadgyökökkel szemben. Ugyanakkor a hem, nem mérgező dózisban alkalmazva, néhány órán belül védelmi rendszert alakít ki, ami minden emberi sejtben létrejöhet, így magában az erek falában is. A sejtekben megtalálható védekező rendszer, a hem oxigenáz és a ferritin indukcióján alapul, egy általános stressz adaptációs védelmi reakció. Új fejezet az érszűkület elleni küzdelemben). Húsz éve foglalkozom ezzel a kutatási területtel, 19 évig Balla professzor úr kutatócsoportjában, egy éve pedig egy önálló csoporttal.

Amelynek ön a vezetője...

Igen, én vezetem a csoportot. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által finanszírozott pályázatomból lehetőségem van egy volt PhD hallgatóm alkalmazására. Továbbá csatlakoztak hozzánk magyar és külföldi PhD hallgatók és tudományos diákkörös egyetemisták, akik nagyon aktívan bekapcsolódnak a munkába. Jelenleg heten vagyunk. Kis csoport vagyunk, ambiciózus fiatalokkal és nagy tervekkel.

Kérem, avasson be a kutatásaik részleteibe...

Egyebek mellett a szív- és érrendszeri betegségeknél és a maláriás fertőzéseknél előfordul, hogy a vörösvérsejtek szétesnek, és a felszabaduló hemoglobin a szövetekbe kerülve módosul és gyulladást idéz elő. Olyan betegségekre koncentrálunk, amelyekben valamilyen vérzés (szöveti vérzés vagy hemolitikus betegség) fordul elő. Észrevettük, hogy a kovalens-módon kötött hemoglobin-molekulák egy teljesen új tulajdonsággal rendelkeznek, aktiválják az immunrendszert. Több példa is van az élő szervezetben, hogy egy, a szervezet számára nélkülözhetetlen molekula gyulladáskeltővé válik, ha nem a megfelelő helyen, illetve formában van jelen.

A díj alapját az elmúlt 20 év teljesítménye adja, amelyben a hazai munkák mellett nagy jelentősége van azoknak a tudományos publikációknak, amelyek posztdoktori tanulmányútjaim során az Egyesült Államokban, illetve Portugáliában születtek. Kiemelkedően fontosnak tartom a Miguel Soares kutatócsoportjában a malária kutatásában elért eredményeimet.

Érdekli, mikor lesz a kutatásaikból olyan kézzel fogható eredmény, amely akár segíthet a kezelésekben?

A kutatásaink a mechanizmusok megértésében segíthetnek, amelyek új terápiás célpontok feltárásában lehetnek fontosak. Reményeim szerint további kutatócsoportokkal együttműködve továbbgörgetjük majd az alapkutatásainkat. Szeretném látni, milyen kézzel fogható eredménye lesz a munkáinknak, de engem, kollégáimmal együtt a kíváncsiság, a folyamatban résztvevő molekulák azonosítása hajt. A módosult hemoglobin gyulladáskeltő hatásának felismerésében és az útvonal feltérképezésében a mi kutatócsoportunknak nagyon fontos a szerepe. Világszerte van néhány hasonló érdeklődésű kutatócsoport, és azt gondolom, hogy pár éven belül a téma sok új kutatócsoport érdeklődésének középpontjába kerülhet.

Melyik területen lát nagyobb potenciált?

Az agyvérzésen átesett koraszülöttek ellátásában és a malária gyógyításában mindenképpen, de nagyon sok egyéb gyulladással kísért vérzéses betegség szóba jöhet.

Miben segít önnek, önöknek a díj és az ezzel járó pénzösszeg?

Rohamosan növekszik a tudományos publikációk száma, ahhoz, hogy még több kutatócsoport értesüljön rólunk, az eredményeinkről, nem elegendőek a megjelenő cikkek, tudományos konferenciákra kell eljutnunk, ahol lehetőségünk van bemutatni a munkánkat. A díj egy része egészen biztosan utazásokra fog elmenni.

Misszióm, hogy stabilitást szerezzek a kutatócsoportomnak. Jó lenne, ha a frissen végzett PhD hallgatók idehaza tudnák kamatoztatni megszerzett tudásukat, de ehhez jól fizetett posztdoktori helyekre van szükség. A folyamat véleményem szerint javuló tendenciát mutat, de sajnos sokak számára még mindig vonzóbbak a külföldi posztdoktori ösztöndíjak. Úgy érzem, nőként talán még nehezebb a dolgom. A világ kutatóinak csupán 30 százaléka nő, ráadásul a vezetői beosztásokban még rosszabb a helyzet.

Mi kapcsolja ki?

Két gyermekem van, velük töltöm a legtöbb szabadidőmet, illetve kikapcsol és felfrissít a futás, a szabadban vagy a futópadon.

Forrás: WEBBeteg
Tóth András, újságíró
Fotók forrása: L’Oréal - UNESCO