Dr. Novák Hunor: Kételkedni kell, így elkerülhetőek az átverések

Nem hátrálhatunk meg, szükséges ellenpólust képeznem, és keményen ki kell mondanom a valóságot, fel kell hívnom a tévedésekre a figyelmet, korrekt egészségügyi tanácsokat kell terjeszteni népbutító hülyeségek helyett - vallja az idén indult honlapján dr. Novák Hunor, akit keveseknek kell bemutatnunk, hiszen nagy port kavarnak tényeket döntögető, megosztó írásai.

Dr. Novák Hunor szakterülete a csecsemő- és gyermekgyógyászat, de népszerű tévhitekkel, alternatív gyógyászattal is előszeretettel foglalkozik. Idén indult el honlapja, a Novakhunor.hu, amely közel két hónap alatt több mint egymillió egyedi látogatót produkált.

Miért éppen gyermekgyógyászat?

Az már az orvosi egyetemen tudatosult bennem, hogy olyan szakmát szeretnék választani, ahol közvetlenül találkozom a betegekkel, ahol az orvos-beteg kommunikáció kerül előtérbe. Aztán a gyakorlaton megtetszett nekem a gyermekgyógyászat, amely egy különleges terület, itt helye van a humornak, játéknak, és tegyük hozzá, sokkal őszintébbek a kisebbek, mint a felnőttek. Nagyon sok szeretet tudnak adni a gyerekek, sokkal motiválóbb velük foglalkozni.

Amikor felfedezünk náluk egy-egy súlyosabb betegséget, és időben elkezdődik a kezelés, akkor nem csupán az elkövetkező néhány évre, hanem akár 60-70 évre is hatással lehetünk az életükre, egészségükre. Nagyon fontos, hogy egészségtudatos felnőtté váljanak ezek a gyermekek, hiszen egyre nagyobb teret hódít az áltudományosság.

Hol találkozott először az Ön által feldolgozott áltudományos témákkal és tévhitekkel?

Be kell vallanom, hogy fiatal orvosként én is a tévhitek áldozatává váltam, én is javasoltam a betegeknek olyan készítményt, amelynek semmiféle pozitív hatása nem volt, mellékhatása viszont igen. Én is ajánlottam allergiás tünetekre kalciumot, én is azt vallottam, hogy a láz veszélyes és csillapítani kell. Mindenhol ezt olvastam, ezek gyakorlatilag a legelterjedtebb gyakorlatok hazánkban, más orvosokhoz hasonlóan én is ezeket szívtam magamba.

Saját magamat tudom felhozni „elrettentő” példaként: ugyanis én is mondtam valótlanságot a betegeknek, gyakorlatilag félretájékoztattam korábban őket. De nem a hibát beismerni szégyen, hanem az, ha az egyértelmű tudományos tények ellenére nem változtatunk, és nem követjük a tudományos bizonyítékokon alapuló nézeteket, szakmai ajánlásokat.

Mi volt az a téma, ami leginkább kiverte Önnél a biztosítékot?

Savós középfülgyulladás esetén hazánkban rutinszerűen javasolnak úgynevezett orrnyálkahártya-összehúzó orrcseppet vagy orrsprayt gyerekeknél, abban bízva, hogy ez segíti a fülkürt, így a középfül szellőzését. Készítettem egy felmérést, amelyből kiderült, hogy tízből kilenc magyar fül-orr-gégészeti centrum ilyen készítményt javasol, tévesen, csupán megszokásból. Utánanéztem ugyanis, hogy mit írnak a nemzetközi tanulmányok, melyek az európai és amerikai állásfoglalások, és ledöbbentem, hogy ebben a betegségben ezek a készítmények teljesen hatástalanok, a legmagasabb szintű tudományos bizonyítékok igazolják, hogy használatuk felesleges pénzkidobás. De ami a fő baj, hogy mellékhatásukkal viszont kárt is okozhatunk.

Innentől kezdve elkezdtem mindenben kételkedni, hiába volt valami évtizedes szokás hazánkban, feltettem a kérdést: vajon jól csináljuk így?

A legalapvetőbb, mindenki által alkalmazott kezelések hatékonyságát szinte senki sem kérdőjelezi meg, hiszen évtizedek óta ezt használják, ez a bevett szokás, és a banális betegségekkel foglalkozni nem divatos szakmai körökben. Kalciumból vagy lázcsillapításból senki nem fog PhD-értekezést készíteni.

Visszamentem az alapokig, és megnéztem, hogy például a kalcium jó-e az allergia kezelésére, kell-e csillapítani a lázat, vajon hatásos-e a hányásra a B6-vitamin, jó-e diétázni hasmenés esetén? Nagyon sok kérdés merült fel bennem, ezekre pedig csak a nemleges válaszok jöttek, ugyanis tőlünk nyugatabbra már hosszú évek óta nem alkalmazzák ezeket a nálunk természetessé vált praktikákat. Ilyen tekintetben évtizedes lemaradásban vagyunk. Ezen kell változtatnunk, erről pedig tájékoztatni kell a közvéleményt.

Novák Hunor, a megmondóember vagy a közvetítő?

Soknak tévesen megmondóembernek titulálnak, pedig én csak közvetítek. Nem én találom ki ezeket a tényeket, én sem tudok sok mindent, de veszem a fáradtságot, és utánaolvasok. Közérthetően közvetítem, lefordítom a nemzetközi állásfoglalásokat. Hatalmas munka az alapos szakirodalom-kutatás, az európai és amerikai orvosi irányelvek megismerése, a naprakész tájékozódás. Mindenki számára elérhetőek ezek az információk, hiszen fent vannak a világhálón. Én is innen merítkezem.

Arról nem én tehetek, hogy egyes gyakorlatok, az egyértelmű tények ellenére nagyon lassan kopnak ki a mindennapokból. Néhány napja beszélgettem egy professzorral, aki azt mondta: tíz évig kell folyamatosan mondani valamit, mire széles körben elfogadottá válik. Sajnálatos, de reálisnak tűnik.

Mennyire ragadós a közvetítői szerepe? Fogékonyak rá az orvoskollégák, no és az aggódó szülők?

Nem tudok általánosítani, nyilván mindig vannak és lesznek olyan orvosok és szülők, akik nehezen változtatnak a több évtizedes szokásokon, de többen képesek változtatni, modern nézeteket követni, nagyon sok pozitív visszajelzés jön.

Csak egy példa: hazánkban különösen erős a láztól való félelem, azaz a lázfóbia. Be kell vallanom, hogy ezt mi, gyermekorvosok okoztuk, hiszen évtizedeken át azt mondtuk a szülőknek: a láz veszélyes, csillapítani kell stb. Amennyiben megismerik a szülők a valóságot, egy hatalmas tehertől szabadulnak meg, hiszen vége lesz az álmatlan éjszakáknak, a felesleges, sorozatos lázméréseknek, a következményektől való félelemnek, nyugodtabb életük lesz. Ráadásul egy rakás pénzt megspórolnak, hiszen nem kell lázcsillapítókat szednie a gyermeknek, orvosi ügyeletre rohangálni. Ezzel mindenki csak nyerhet.

Nem a tekintély és az életkor számít, hanem a tudományos tények, ajánlások a mérvadóak.

Több mint egymillió egyedi látogató a honlapján, több mint 60 ezer követő a közösségi oldalán. Mindez néhány hónap alatt... Elképesztő sikert ért el. Mi lehet ennek a titka? Megfejthető?

Idén januárban indult el a honlapom, előtte pár hónapig dolgoztunk rajta egy kis csapattal. Egyébként három éve írok cikkeket a Facebookra, illetve megkerestem honlapokat, ott is jelentek meg írásaim.

Most pedig Önt keresik meg a különböző médiumok. Nálunk, a WEBBeteg.hu portálon is találkozhatnak az írásaival az olvasók.

A visszajelzések alapján van igény a munkámra, szükség van a hiteles tájékoztatásra, hogy ne uralják a teret a kuruzslók, az oltásellenesek, az álorvosok. Ütős ellenpólust kell képezni, szívügyemnek tekintem, hogy akár a bulvármédiában is felvegyem a harcot az áltudománnyal szemben.

Izgalommal és kíváncsisággal tölt el, ha megismerem az igazságot, ha sikerül egy mítoszt, tévhitet megcáfolni.

Kijelenthetjük, hogy Ön egy megosztó orvos. Figyelemmel kíséri a kommenteket? Olvasni lehet bíráló véleményeket is.

Nálam nincs cenzúra. Mindenki leírhatja a véleményét, nem törlöm ki. A legjobb, engem becsmérlő véleményeket kigyűjtöm magamnak emlékbe: már vagy 4 oldalnyi van belőlük. Jókat nevetek például azon, hogy „Melyik bolhapiacon vettem a diplomámat, hogy főzöm meg a gyerekek agyát a lázzal”. De olyan is volt, aki szerint engem gumiszobába kéne zárni, mert népszerűsítem a védőoltásoknak álcázott méreginjekciókat.

Megfigyelhető, hogy a vélemények között túlsúlyban vannak az értelmes, a témára koncentráló válaszok, nem személyeskednek egymással az olvasói, ami azért nem jellemző a magyar kommentelőkre. Ritka, hogy nem szidalmazásokkal van tele a honlapja és a közösségi oldala.

Értelmes eszmecsere jellemző az oldalamra. Ez abból is következik, hogy gondolkodó emberek olvasnak engem. És ez nagyon fontos. Bármi is legyen az ember munkája vagy hobbija, kételkedni kell mindenben, hiszen ekkor lehet megúszni az átveréseket, a lehúzásokat, és ekkor lehet izgalmas felfedezéseket tenni.

Előfordul, hogy valaki elégedetlen, kritizálja a leírtakat vagy engem, de én optimista ember vagyok, előre tekintek, nem foglalkozok a negatív vagy irigykedő emberekkel. Kivétel ez alól, ha a tévedésemre hívják fel a figyelmet, ezért hálás vagyok, hiszen én sem vagyok tévedhetetlen.

Milyen tervei vannak a közeljövőre? Könyvírás? További megjelenések?

Könyvírásra nincs kapacitásom, és az internet erejében hiszek. Célom, hogy a Novakhunor.hu egy olyan, főként gyermekgyógyászattal foglalkozó oldal legyen, ahol a legalapvetőbb dolgokról, a pelenkakiütéstől a lázon át a köhögésig a legmodernebb útmutatókat találhatják meg a szülők. Az oldalt a Wikipédia mintájára bárki támogathatja, amire szükség van a fennmaradáshoz, fejlődéshez.

Szívügyemnek tartom a gyermekbarát szemlélet elterjesztését, a fájdalom csökkentését. A legtöbb európai országban széles körben elérhető az érzéstelenítő gél, amit vérvétel előtt adnak a gyermeknek. Nyugat-Európában sok helyen nem is szúrhatják meg a kis beteget addig, amíg nem kenték be érzéstelenítővel. Nálunk nagyon kevés kórházban érhető el.

Plüss krokodilos orvos... Ez is egyfajta híd a gyermekek felé...

Igen, egyébként a személyes hobbim a bűvészet. Szeretnék egy kis csodát átadni a gyermekeknek, hogy ne negatív élményként maradjon meg bennük a kórházi kezelés, és ne féljenek az orvosi vizsgálatoktól.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Tóth András, újságíró