Dr. Schaff Zsuzsa: az időben elkezdett kezelés alapja a hepatitis szűrővizsgálat

A HCV elleni küzdelemben is tevékenykedik dr. Schaff Zsuzsa, aki október közepén kapta meg az aranydiplomáját több évfolyamtársával együtt, és az ünnepségen ő tartotta a köszöntőbeszédet. Az akadémikus, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Patológiai Intézet professzor emeritája 2014-ben Széchenyi-díjban részesült, amely pályája csúcsát jelentette.

Dr. Schaff Zsuzsa harminc éven át dolgozott a Semmelweis Egyetem I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetében, majd a II. sz. Patológiai Intézetet vezette. Közben többször is hosszabb időt külföldön töltött. Munkahelyén, a Semmelweis Egyetemen a májbetegségek igen intenzív kutatása folyik, kiemelten a két patológiai intézetben.

Az akadémikus elsősorban a májkutatási tevékenységéért vehette át a Széchenyi-díjat. Úgy érzi, ez volt pályája csúcsa, mely a Magyarországon adható legmagasabb tudományos elismerés.

Mit köszönhet egykori tanárának, Lapis professzornak?

- Baló professzor intézetében voltam tudományos diákkörös hallgató, akkoriban gyermekgyógyász szerettem volna lenni, így is indultam el az orvosi diplomám megszerzése után. Abban az időben bevett gyakorlatnak számított, hogy a klinikusok, mielőtt elmélyedtek a gyógyításban, patológusként is tevékenykedtek. Így kerültem a Heim Pál Gyermekkórházból az I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetbe, amelynek vezetését ekkor vette át Lapis Károly professzor. Ő tette lehetővé, hogy fiatalon külföldre mehessek, először a párizsi Laboratoire de Biology Cellulaire laboratóriumba, majd az Egyesült Államokba, a Nemzeti Rákkutató Intézetbe, Bethesdába. Ebben az időben a külföldi tanulmányút még ritkaságszámba ment, különösen az Egyesült Államokba. Lapis professzor mindent megtett azért, hogy tanítványai és kollégái külföldi tanulmányutakhoz, ösztöndíjakhoz jussanak, és a hazai intézetbe is sok nemzetközi hírű tudós, Nobel-díjas kutató látogatott el.

- Amikor először hazatértem Amerikából, a National Cancer Institute-ból, ahol a lymphoid sejtekkel foglalkoztam, megírtam a kandidátusi értekezésemet (a mai PhD-dolgozat). Lapis professzor kijelölte az utamat, ez pedig a májkutatás volt. A biopsziák végzését a hetvenes évek elején kezdték el alkalmazni a májbetegségek diagnosztikájában, nekem szerencsém volt az elsők között részt venni ebben a munkában. Ezzel egyidőben a herpesz vírusokkal is foglalkoztam, majd a máj kapcsán a hepatitis vírusokkal.

- Több munkacsoport, köztük amerikai, német és francia kollégák párhuzamos, évek alatt elért eredménye, hogy egyértelműen azonosíthatóvá vált a Hepatitis C vírus (HCV). Magam is részt vettem ezen kutatások patológiai vizsgálataiban. Francia és osztrák kollégákkal közösen bebizonyítottuk, hogy a HCV olyan anyagcserezavart okoz, amelynek szerepe van a májrák kialakulásában. Ezekkel a külföldi szakemberekkel a mai napig tartom a kapcsolatot, és munkatársaim közül többen, így például Kiss András professzor, a jelenlegi intézetvezető, tovább folytatja az általam elkezdett kutatómunkát.

- A sokak által határozottnak és keménynek tartott Lapis Károly hallatlan precizitást követelt meg tőlünk például a szakirodalom pontos idézésében, ösztönzött bennünket a tudományos cikkek írására. Azt mondtuk: aki túlélte ezt a kemény időszakot, az nem kerülhet olyan helyre a világban, ahol keményebb vezetővel találkozik, mint a professzor volt. Összegezve: nagyon jó iskola volt az övé, abban nagy hatása volt, ahogyan kiválasztotta a témámat, a májat, ahogyan elindultam a pályán és eljutottam idáig, amilyen tudományos eredményeket produkáltunk, vagy ahogyan részt veszek a diagnosztikai munkában.

A mai napig vizsgálok májbiopsziás anyagokat, nem csak az intézetből, hanem számos hazai klinikáról és külföldről is kapok mintákat véleményezésre. Nagyon szeretem a kutatómunkát is, a modern diagnosztikai módszereket, az immunhisztológiai vizsgálatokat, a molekuláris genetikai diagnosztikát vagy éppen a citopatológiát, mindegyikből szereztem szakképesítést. Úgy gondolom, ezeken a területeken érzi az ember igazán azt, hogy kapcsolatban van a klinikummal.

Milyen új lehetőségek vannak a Hepatitis C vírussal fertőzöttek kezelésében?

A friss adatok alapján jelenleg mintegy 60 ezer fertőzött él hazánkban, többségük nem is tud betegségéről.

- Létrehoztunk egy HCV fórumot, a kiemelkedő, véleményformáló hazai 10-12 szakklinikussal. Nagyon sokat tettünk és teszünk azért, hogy a krónikus HCV-fertőzés elleni, szájon át adható úgynevezett „direkt ható antivirális szerek” – amelyek kimagasló hatékonyságúak, enyhe mellékhatásokkal bírnak –, megfelelő finanszírozása megtörténjen. Remélhető, hogy ezek kiszorítják a korábban alkalmazott Interferon-alapú gyógyszerelést, mivel hatékonyságuk (a betegek vírusmentessé tétele) a korábbi 50-60 százalékról 90 százalék fölé emelkedett.

Közös cél, hogy mindenki számára elérhetővé váljanak ezek az új készítmények, az időben elkezdett kezelés alapja pedig az országosan megszervezett szűrővizsgálat. Az első körben a legérintettebbekkel, így az egészségügyi dolgozókkal kellene kezdeni a szűrést és a kezelést, majd szélesebben kiterjeszteni.

A WHO szlogenje: Hepatitis C vírus (HCV) mentes világot 2030-ra.

- Ennek elérésére nekünk is tennünk kell valamit, ezért minél hamarabb ki kell alakítani a nemzeti stratégiát. A probléma szóba került a nemrég megtartott vírusos májbetegek (VIMOR) konferenciáján is, amelyen európai kollégákkal vitattuk meg, miként érhető el a cél. Számos országban, így Ausztriában, Németországban és Franciaországban már nemzeti stratégiát alakítottak ki a HCV megfelelő szűrésére és a teendők meghatározására. Számos tanulmány igazolja, hogy az új kezelési lehetőség eredményeként 90 százalék felett vírusmentesekké váltak a fertőzöttek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy megszűnik a már kialakult idült májbetegség, például a májcirrózis, legfeljebb nem halad előre a betegség, nem súlyosbodik. Éppen ezért nem szabad megvárni a májzsugor, vagy annak talaján a májrák kialakulását, hanem amennyiben nem sikerült a betegnek a HCV-t legyőzni legalább 6-12 hónapon belül, el kellene kezdeni a vírusellenes terápiát.

- Fontos változás történt hazánkban azzal, hogy az árversenynek köszönhetően egy beteg kezelése a kezdeti mintegy 6,5 millió forintról jelentősen lecsökkent (remélhetőleg 1,5-2 millióra). Első olvasatra ez az összeg is magasnak tűnhet, de ha belegondolunk, hogy mekkora megterhelés a beteg számára ez a betegség, és mekkora költség a fertőzött beteg évtizedeken át történő kezelése a krónikus hepatitis, májcirrózis, majd májrák szakaszain át, az említett összeg nem is tűnik olyan magasnak egy egészséges életért cserébe.

Előrelépést jelent a nemrégen bejelentett kormányzati törekvés: 2018-tól támogatott szűréseken vehetnek részt a fokozottan veszélyeztetett egészségügyi dolgozók (bővebben a cikk végén).

- Ez kiváló kiindulás a HCV elleni küzdelemben, de azt is meg kell fogalmazni a nemzeti programban, hogy egyebek mellett milyen módszerrel, hol valósuljanak meg a szűrések, milyen más vizsgálatokra van szükség, a kiszűrtek modern terápiája hol történjen meg, stb.

- Alapvető lenne, hogy az orvostudományi, egészségügyi képzésre jelentkező hallgatók szűrése is megvalósulhasson, majd ismételten a munkába állás előtt is. Itt döntő lehet, hogy az adott orvos vagy egészségügyi szakdolgozó milyen területen helyezkedik el. A fokozottan veszélyeztetetteket évente kellene szűrni.

Jelenleg milyen kutatásban tevékenykedik?

- Egy hónapja járt itt Franciaországból az egyik neves sejtbiológus professzornő, aki kidolgozott egy módszert a vérkeringésből meghatározható tumorsejtek vizsgálatára. Több ilyen módszert alkalmaznak világszerte, de ő egy tűszúrásból, 10 ml vérből egy műszer segítségével egyetlen daganatsejtet is képes felismerni még azelőtt, hogy a tumort képalkotó vizsgálatok kimutatnák. Ez hatalmas előrelépés lehet a daganatok korai diagnosztikájában.

- Együttműködésükről biztosította az egyetemet, de a műszert magunknak kell előteremteni, ennek költsége kb. 25 millió forint. Pályáztunk a műszer beszerzésére, illetve az első 100 beteg vizsgálatára. Abban bízunk, hogy sikeresen szerepelünk a pályázaton és jövő évtől elindulhat az új projekt. Ezzel egy igen intenzív periódus kezdődhet el munkahelyem és az egész egyetem életében.

- A cél természetesen az, hogy a tapasztalatok, kedvező után befogadja az egészségbiztosító, és minél hamarabb alkalmazhatóvá váljon itthon is ez az eljárás.

Miként tartja magát ennyire fitten?

- Részben a genetikának köszönhetem, másrészt pedig a családom mellett a munkám szeretete ösztönöz, a fiatal kollégák és hallgatók között állandóan stimulált állapotba vagyok. Úgy vélem, ameddig szellemileg friss az ember, az élet számos területén jól tud teljesíteni.

A szíve csücske Olaszország...

- Igen, van egy közös projektünk a padovai egyetemmel, ezért sokszor elutazom oda, de ezen kívül is szeretem az olasz kultúrát, a történelmet, a gasztronómiát. A franciákat és a osztrákokat sem hagynám ki, a második városom Bécs, természetesen Budapest után.

Forrás: WEBBeteg
Tóth András, újságíró, Kép forrása: Semmelweis Egyetem