Dr. Kormány Zsolt: az elismerés az összes háziorvosi praxisnak szól

A Gubacsi lakótelep egy külön kis világ, alig 8oo fő lakja. A családok háziorvosa, dr. Kormány Zsolt 37 éve dolgozik itt. Közel 15oo betege van, nem csak innen, hanem a környező területekről, sőt vidékről is.

Mikor és miként tudatosult önben, hogy ezt a pályát választja?

Talán már születésem pillanatában ott rejtőzött bennem a biológia iránti érdeklődés. Gyermekkoromban vidéken, Abaújszántón a virágoskert mögött baromfiudvar is volt. Megfigyelhettem a galambok, birkák és az erdők állatainak életvitelét. Általános iskolás koromban Debrecenben nyaraltunk, ekkor a Nagytemplom mögötti parkban megpillantottam egy férfit. Elmerült egy sérült galamb tanulmányozásában, szerette volna tudni, miért nem tud repülni a madár. Magam is kíváncsi lettem, megnéztem a galambot. Hamarosan rájöttem, hogy elvesztette a vezértollait. A férfi elismeréssel nézett rám, majd megajándékozott egy névjegykártyával. Csodálkozva láttam, hogy a debreceni egyetem kémiaprofesszora. – Ha valamikor úgy dönt, hogy orvos lesz, keressen fel engem – mondta. Erre nem került sor, de már akkor megfogalmazódott bennem az elhatározás, orvos szeretnék lenni.

Jogász édesapám nagy vágya volt, hogy két fia is ezen a pályán induljon el, de bánatára sem a bátyámat, sem engem nem érdekelt a jog. Végül a húgom szerezte meg neki ezt az örömöt.

Mit szólt tanulmányaihoz az édesapja? Megbékélt?

Kedvére akartam tenni, felvételiztem a jogra, titokban azonban az orvosira is jelentkeztem. Az orvosi egyetemre nem vettek fel, tovább nem titkolózhattam. Előkészítőre jelentkeztem Debrecenbe. Ekkor édesapám kijelentette, ha önállósodni akarok, tartsam el magam. Fél évig beteghordozóként dolgoztam. Az egyetemen a vizsgáim kiválóra sikerültek. Ez már tetszett az édesapámnak, és másodév végére belátta, hogy ez az én utam.

Az egyetem elvégzése után, a gyakorlati időmet a debreceni klinika I. belgyógyászati osztályán töltöttem. Miskolcon, egyik kórházi álláshoz lakást ígértek, így ott folytattam ismereteim gyarapítását. Budapesten, a Pethő Intézetben dolgozott a feleségem, konduktorként csak Budapesten vagy külföldön tudott elhelyezkedni, így természetes volt, hogy utána mentem a fővárosba. A Dél-pesti Kórházat akkor adták át, ott sikerült elhelyezkednem. Nagy Zoltán professzor úr nagyon a szívemhez nőtt, mégis úgy éreztem, praxisban jobban megismerhetem az embereket. Háziorvosnak jelentkeztem, a kórházból a Gubacsi lakótelepre kerültem. Már 37 éve dolgozom ebben a körzetben.

Több generáció orvosa...

Így van, a betegek már hozzám hozzák az unokákat, dédunokákat is. Jó látni, hogyan nőnek fel a gyermekek, hogyan lesznek szülők, nagyszülők.

Angliában, majd az Egyesült Államokban járt tanulmányutakon. Ez akkoriban ritkaságszámba ment.

Az egyetemi évek után lehetőségem nyílt arra, hogy pályázati támogatásból külföldi tanulmányútra menjek. Különösen a kansasi Szent Ferenc Kórházban szereztem számtalan tapasztalatot és ismertem meg az ottani gyógyító munkát.
Egyetemi éveim alatt Tudományos Diákkörösként kutatásokat folytathattam, szakmai cikkeket később is írtam. A kilencvenes években meghívtak Angliába egy rehabilitációs intézetbe. Elcsodálkoztam a körülményeken: minden kórteremben ultrahang készülék állt rendelkezésre. A vérgázanalízist pulzoximéterrel végezték, nem volt szükség fülcimpaszúrásra.

Mit adott önnek a külföldi tanulmányút?

Akkoriban még nem volt gyakorlata annak, hogy egy háziorvos kutatással, szakmai cikkek, könyvek írásával foglalkozzon. Külföldön sok olyan angol és amerikai háziorvost ismertem meg, akiknek a hozzáállása és aktivitása, előadásmódja ösztönzően hatott rám.

Külföldi tapasztalat hatása, eredménye az a hangulat és külső megjelenés, ami ebben a rendelőben mutatkozik? Bevallom, kevés ilyet láttam: vidám színek, virágok, tájékoztató plakátok a falon..., tiszta mellékhelyiség...

Mindez tudatos döntés eredménye. Pályázati forrásokból fejlesztettünk a lakótelepen, a rendelőben, és hoztunk létre programokat. Nyereményből, a Téglagyár téren alakítottunk ki egy kondicionáló termet. Fiatalokat és időseket hívtunk meg mozogni, erősíteni. Szombatonként futóversenyeket rendeztünk, amelyekbe szűrővizsgálatokat is beiktattunk. Már akkor fontos szempont volt az egészségmegőrzés, a prevenció. Ismeretterjesztő előadásokat tartottunk, ahol a támogató gyárak élelmiszereit oszthattuk meg a jelenlévőkkel. Csak a telep lakóinak szántuk, de olyan sikere volt, hogy a környékbéliek is megjelentek. Sőt, az akkori ÁNTSZ képviselői is megtiszteltek jelenlétükkel.

Kolléganőm, Gyöngyi nővér, most szerzi meg a képesítést az enzimes vastagbéldaganat-szűréshez. Ha már ezt az egyszerű vizsgálatot elvégezhetjük a rendelőnkben, hamarabb kiszűrhetjük az igen gyakori vastagbélrákot.

Ahogyan már említettem, több tájékoztató plakáttal, szóróanyaggal találkoztam a rendelő előtt, és a szobájában is.

A betegek igénylik a megfelelő, pontos, érthető tájékoztatást. Szemléltető eszközt kell alkalmaznunk, hogy az eset érthető legyen, mert honnan tudná a beteg, akinek fáj a lába, hogy a gerince okozza a panaszt? Meg kell mutatni neki, mi, miért alakul ki.

Olvastam, izgalmasan indult „Az év praxisa” pályázat körüli tevékenységük.

Minden egy újraélesztéssel indult. Feleségére várakozva, egy betegünk rosszul lett a rendelőben. Kamrafibrilláció alakult ki nála. Éppen egy héttel ezelőtt kaptuk meg a defibrillátort, az oktatás két hét múlva lett volna. Azonnal élesben használtuk a készüléket. A férfi magához tért, aznap este megműtötték. Azóta felépült, jól van. Erzsike a felesége, Gyöngyivel karöltve indította el a pályázati folyamatot.

Ezt is olvassa el! Defibrillátor - Mikor és hogyan kell használni?

Ha már a kolléganőjét említette... Mióta dolgoznak együtt?

Már tizenegy éve dolgozik a praxisban. Még nem állt az alkalmazásomban, de már levette a terhet a vállamról. A vérvételt rábízhattam egy beteg otthonában, a rendelőben rátermettségét ügyességét, szolgálatkészségét látva, úgy döntöttem, ő lesz a megfelelő szakember.

Árulja el, honnan merítkezik, miként tartja magát ennyire sportosan?

Gyakran úszom. Ha tehetem, leteszem az autót. A magam életével mutathatom a legjobb példát. Testünk karbantartása mellett, kihangsúlyozom, a lelkünk karbantartása még fontosabb.

Forrás: WEBBeteg
Tóth András, újságíró