Dr. Fodor Zsuzsanna: eddig nem tapasztalt összefogás jellemezte a falut

Pusztaföldvár egyetlen háziorvosa négy éve dolgozik az 1600 fős településen, de már eddig is több fejlesztést, változtatást valósított meg, mint több tíz éve praktizáló pályatársai: betegirányító rendszer, modern betegvizsgáló készülék, barátságos váróterem.

A lista hamarosan tovább bővül, mert Az év praxisa a Kárpát-medencében 5. helyezett praxisát irányító orvosának vannak még tervei, amelyek hamarosan megvalósulnak: a rendelőt magába foglaló épület korszerűsítése és parkosítás.

Vegyes praxisa van. Mit lehet tudni a betegek életkoráról?

Egy elöregedő település a békés megyei Pusztaföldvár, ahol 1600-an élnek, többségük nyugdíjhoz közeli vagy éppen idős ember. Kevés fiatal él itt, habár látszik egyfajta érdeklődés a családok részéről. Szívesen költöznek ide, mert olcsó az ingatlan, 13 kilométerre található Orosháza, így nincs túl messze a munkahely, az iskola. Ennek köszönhetően az elmúlt időszakban több gyermek született, mint korábban.

Az lenne az ideális, ha úgy tekintenének a településre, mint egy kertvárosra, amely közel van a városhoz, de mégis csendes, falusias hangulatú, ismerik egymást az itt lakók.

Ön eredetileg nem háziorvosnak készült...

Mondhatni, az egészségügy majdnem minden területén dolgoztam a 25 év alatt. Amikor végeztem a Szegedi Orvostudományi Egyetemen, az orosházi kórház neurológiai osztályára mentem dolgozni, közben megszereztem a neurológiai, majd a gyermek-neurológiai szakvizsgámat.

Újabb kihívásokat keresve elcsábított a sürgősségi osztály. Akkortájt alakultak itthon az SBO-k, így elmentem ügyelni, majd teljes állásban dolgoztam 5 évig a sürgősségi betegellátó osztályon.

Nagyon sokféle esettel találkozhatott itt...

Úgy gondolom, az SBO-n eltöltött idő felér egy egyetemi képzéssel. Nagyon hasznos minden orvosnak, mert szerteágazó problémával érkeznek a betegek, azonnal dönteni kell.

Bár nagyon hasznos volt, és kiváló kollégákkal dolgoztam együtt, úgy éreztem, ha tovább maradok, az már egészségtelenné válik a számomra. A sorsra bíztam, mi következik. Aztán egy nap felhívott Pusztaföldvár polgármestere, hogy lenne egy ajánlata, beszéljünk. Nem sokat gondolkodtam a lehetőségen: megszereztem a háziorvosi szakvizsgát és a település háziorvosa lettem, vállalkozóként viszem a vegyes praxist 2014 óta.

Mit jelent ez pontosan a mindennapokban?

Az épület és a benne lévő rendelő az önkormányzat tulajdonában van, a működést, a funkciót adták ki vállalkozásba. Amikor idekerültem, egy íróasztal és egy monitor nélküli számítógép volt a szobában, más nem nagyon. Én szereztem be székeket, az elöregedett vizsgálóasztal helyére újat vettem. Az évente megrendezett Egészséghét lezárásaként megszervezett jótékonysági bálon adakozhattak a résztvevők, a település lakói, az ebből befolyó támogatásból történtek fejlesztések a háziorvosi rendelőben: a betegváróba vásároltunk székeket, beszereztünk egy infúziós széket.

Úgy alakítottam ki a rendelőt és a környezetét, amilyenek szerintem lennie kellene ma egy háziorvosi ellátásnak. Vannak még hiányosságok, de szép lassan minden megvalósulhat. Már meg van a pénz az épület felújítására: nyílászárókat és burkolatot szeretnénk cserélni, majd tervezzük a kert rendbetételét is. Régi tervem, hogy beszerezzünk egy autót, amellyel egyszerűbb lenne az idős betegeket, autóval nem rendelkező gyerekes családokat Orosházára utaztatni, ha szakorvosi vizsgálatra kell menniük, nem kellene buszra várni, a városban kószálni, gördülékenyebben menne minden.

Vannak azért jó példák...

Helyben történik a vérvétel, így nem kell elutazniuk a betegeknek Orosházára, ha laborvizsgálatra van szükség, nem kell előzetesen bejelentkezniük, várakozniuk. Minden kedden reggel mi vesszük le a vért, majd eljönnek érte, és délutánra meg is van az eredmény, e-mailen kapjuk meg. Ez sem jellemző minden településen, a háziorvos hozzáállásán múlik ez is, mint minden.

2015-ben, a megyében elsőként bevezettük az elektronikus betegirányító rendszert, ennek köszönhetően gyorsabban, hatékonyabban tudjuk végezni a munkát, nincs várakozás, értelmetlen vita arról, ki érkezett hamarabb. A beteg otthonról vagy akár a mobiltelefonjáról – bárhol is van – egyszerűen, pillanatok alatt megnézheti, hányan vannak előtte, mikor érdemes időpontot kérnie. Akár egy hónappal korábban bejelentkezhet hozzánk, ha tudja, hogy például hamarosan lejár a jogosítványa vagy kifogy a gyógyszereiből.
A rendelő előtt van egy monitor, amelyen természetfilmek mennek, hangulatos zenei aláfestéssel, és amikor behívom a következő beteget, leáll a film és a zene, a hang bemondja a következő páciens nevét, és olvasható is a monitoron, ki következik.
Nem csupán a betegeknek előnyös a rendszer, nincs kopogtatás a rendelő ajtaján, nem hívnak telefonon csak azért, hogy megkérdezzék, mikor jöhetnek be. Egyébként sem szeretem, ha munka közben zavarnak, akkor az adott beteggel foglalkozom.
Egy idős néni volt az első bejelentkező, neki egyszerűen ment minden, úgy gondoltuk, ha neki sikerült, mindenki könnyen megtanulja a rendszer alkalmazását.

Ha már fejlesztés... Van a rendelőjében egy ultrahang-készülék is. Miben segíti a munkáját?

Itt működik az épületben a neurológia magánrendelésem is, azért vásároltam az UH-berendezést, hogy a hozzám forduló betegeknek könnyen felmérjem az állapotukat (nyaki erek keringésének vizsgálata, a koponyán belüli erek károsodásának monitorozása stb.)

Mint háziorvos, nem használhatom a készüléket, pedig nagyon sok esetben hasznos lenne, hiszen megspórolnánk több szakorvosi beutalást. Ultrahangra heteket kell várnia a betegnek, ha Orosházára kell beutalni.

Nyugat-Európában bevett szokás, hogy a háziorvos több asszisztenciával dolgozik, és fel van szerelve a rendelőjük több modern betegvizsgáló berendezéssel, hogy ott helyben pontos diagnózist tudjanak felállítani. Ezzel szemben nálunk a nem egy szakvizsgával rendelkező háziorvosok nem alkalmazhatják élesben a megszerzett tudásukat, szakvizsgájukat.

Úgy gondolom, meg kellene becsülni a más szakvizsgát is szerzett háziorvosokat, hiszen ők találkoznak a leggyakrabban a betegeikkel, ismerik minden problémájukat, és időben kiszűrhetik a betegségeket. Az lenne a megoldás, ha a háziorvosok is elvégezhetnének bizonyos alap vizsgálatokat, így csökkenne a várakozás a szakorvosi rendelőknél.

Mit szólt Az év praxisa a Kárpát-medencében pályázat ajánlásaihoz, a szavazásokhoz, az elismeréshez?

Jóval túlmutatott a településen az összefogás, ami az ajánlókat, szavazókat jellemezte, 1600 fős Pusztaföldvár, ennél azonban jóval többen szavaztak rám: a betegeim ismerősei, barátai, a volt kollégák.

Nagyon sokat köszönhetek mindenkinek, de meg kell említenem László Jenő nevét, aki egy fiatal páciensem, ő fedezte fel a pályázatot, ő írta rólam az első ajánlást, ő indította el ezt az egész hullámot. Ha ő nem teszi meg az első lépést, most nincs ez a pályázati elismerés, az egész összefogás, ami néhány hétig megmozgatta a falu lakosságát. Jó érzés volt ezt látni.

Kinek köszönheti még az elismerést?

Nem szabad elfeledkezni kolléganőmről, Grecsó Tibornéról, akivel a sürgősségi osztályon dolgoztam együtt, és közösen kezdtük el a munkát Pusztaföldváron. Az elismerés neki is szól, hiszen ez egy csapatmunka. Külön szobában dolgozik, aki például receptért jön, vércukor vagy vérnyomásmérésre érkezik, először hozzá irányítja a rendszer. Így szinkronban tudunk dolgozni.

Forrás: WEBBeteg
Tóth András, újságíró