Védőnőkkel teljes a kismamák, a babák és a gyermekek védelme
frissítve:
Egyetlen európai országban sem létezik a védőnői rendszernek az a formája, ami hazánkba több mint száz esztendeje az egészségügyi tevékenység jótékony kiszolgálója. Joggal tekinthetjük az áldozatos munkát, sajnos a mai napig csekély fizetségért, s a diplomával rendelkező védőnőinket valódi hungaricumnak.
A hazai védőnők az anyai-, a női-, a kismama-, a magzat-, az újszülött-, a csecsemő- és a gyermekgondozás területén, továbbá a családvédelemben és a nevelési-, oktatási intézményekben fejtik ki áldásos munkájukat. Jelenleg mintegy ötezer védőnő tevékenykedik szerte az országban, de több százan még így is hiányoznak az ellátórendszerből.
Az alábbiakban Kissné Jakab Ildikó hajdúböszörményi védőnő portréján keresztül mutatjuk be őt is és a nemes hivatás ismert és ismeretlen jótéti szolgálatát.
- Milyen indíttatásra választottad a védőnői hivatást, volt-e, akit kövess e tekintetben, s milyen alapvető feladatokat látsz el Hajdúböszörményben, s a kisebb településeken?
- Amikor édesanyám várandós lett a kisöcsémmel, tizenhárom éves voltam. Szüleim ugyan meglepődtek a gyermekáldáson, de mi, a bátyámmal nagyon örültünk, és érdeklődve követtük végig a terhesgondozást. Később, az öcsi megszületése után, tevékenyen részt vettünk a csecsemőgondozásban is. Örömömet leltem benne. Mindeközben rendszeresen találkoztam a védőnőnkkel, és mire középiskolába kerültem, megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy védőnő szeretnék lenni. Ápolónő édesanyám óva intett az egészségügyi pályától, de mikor látta eltökéltségemet megnyugodott, talán megérezte, hogy a hivatástudat jobban érdekel, mint a pénz. Gimnáziumi tanáraim unszolására a DOTE általános orvosi karára adtam be a jelentkezésemet, mert ugyanaz volt a követelmény, mint a főiskolai kar védőnő szakára. Végül egyetlen ponttal maradtam le az egyetemről, de ez csöppet sem bántam, mert automatikusan felvételt nyertem a főiskolára.
| Várandós- és csecsemőgondozás |
| Várandós- és csecsemőgondozás során, milyen feladatai vannak a védőnőnek, érdeklődtem beszélgetőtársamtól, akinek e területen is alapos tapasztalata van. Elmondta: a várandós- és csecsemőgondozás az a feladatkör, ami először eszébe jut az embereknek a védőnőkről. Ez részben a tanácsadóban, részben a családok otthonában, családlátogatás keretében történik. A védőnő önálló kompetenciákkal rendelkezik, a szülész-nőgyógyásszal és a háziorvossal alkotnak egy teamet a várandós mentális-, szociális- és egészségi állapotának nyomon követésében. A védőnő az, aki pontosan előírt gondozási terv alapján küldi a kismamát az előírt vizsgálatokra, segíti a felmerülő kérdések pontos, érthető megválaszolását. Fontos, a kismamák aggodalmait bölcs tanácsokkal időben megoldani, s ha szükséges, a legjobb szándékkal felhívni a figyelmet például az indokolatlan súlygyarapodásra, a helyes étkezésre, életmódra, a babvárásra, a szükséges ruhácskák, eszközök, kellékek időben történő beszerzésére. A baba ruhácskáit, s minden vele érintkező textilt alaposan ki kell mosni, vasalni, a kezével, szájával érintkező tárgyakat fertőtleníteni, s minden mást, amit az anyuka is viselni fog. Az üzletekben nagy a csábítás a babakelengyékből is, épp ezért érdemes a védőnő jó tanácsait megfogadni. A szoptató, speciális párna, a kismama derekát megtámasztó szivacs, a kényelmes fotel, kisszék a lába alá, a baba kiságya, kocsija, a babahordozó, később az etetőszék, mind nélkülözhetetlen, csakúgy, mint a pontosan felírt egészségügyi, babaápolási készlet. |
- Akkor hát egyetlen ponton múlt, hogy nem orvos, hanem védőnő lettél. Hol végezted el a védőnőszakos főiskolát?
- A gimnáziumi érettségi után, 1993-ban, az akkori Debreceni Orvostudományi Egyetem Nyíregyházi Egészségügyi Főiskolai Karának védőnőszakos hallgatója lettem. Mi voltunk az első 4 éves képzésben résztvevő évfolyam, akik már nyelvvizsgához kötött Oklevelet kaptunk. Életem egyik meghatározó, kedves időszaka volt ez a négy év. Egyetemi oktatóink feladták a leckét, úgy a leadott tananyagok mennyiségében, és mélységében, mint a számonkérésben. Szigorú, következetes, de védőnői hivatás iránt elkötelezett oktatásban részesültünk. A legjobb élményem a IV. főiskolai évfolyam volt, melynek az első féléve területi nagygyakorlat volt, amit részben városban, részben kistelepülésen kellett teljesítenem. Megismertem a kórházi-, a területi- és az iskolavédőnő, valamint a családvédelmi szolgálatnál dolgozó védőnő munkáját. A védőnői oklevél – diploma – megszerzése után a körzet, amit kaptam, igen összetett volt. A gondjaimra bízott 210 család nagyon színes képet mutatott. Az első babájukat váró fiatalházasoktól, a sokgyerekes családokig, és az diplomás szülőktől, a szegregátumban élő romaközösségekig. Úgy kellett bemennem az otthonaikba, hogy hiteles tudjak lenni, elfogadjanak engem, és elfogadják az észrevételeimet, a segítségemet, ami „csak” a tárgyi tudásomon alapult, hiszen ekkor még nem volt saját gyermekem.
Kissné Jakab Ildikó védőnő portré, munka közben...
- Ez hatalmas felelősség volt, amihez a tudás mellett, hivatásszeretet, és magabiztosság is kellett.
- Pontosan, de hiszem, hogy ennek így kellett történnie, és a legszebb hivatás egyike épp az enyém. 1997 júniusában „Cum Laude” minősítéssel végeztem, és már július 1-jével munkába álltam a városomban, Hajdúböszörményben, mint területi védőnő. Második gyermekünk megszületése után két évvel kaptam lehetőséget, hogy oktatási intézménybe menjek vissza dolgozni. Jelenleg is a városunk két szakgimnáziumának vagyok az iskolavédőnője, ami azt jelenti, hogy ezer diák, 15-24 éves korú tanuló gondozása a feladatom.
- A kezdeti kihívás sem volt egyszerű, de ezer diákért felelni, ugyancsak nagy kihívást jelent. Vállalható ez?
- Szerintem, igen! Ez a felelősség különös lendületet, elkötelezettséget jelent számomra, noha országos szinten is kevesebben vagyunk a pályán, mint kellene. Egyébként, a területi munkától sem szakadtam el teljesen, mert 2012 óta a közelben lévő Görbeháza községnek vagyok a helyettes védőnője. A kistelepüléseket egyetlen védőnő látja el, ő végzi a várandós-, a csecsemő- és kisgyermekgondozást, az óvodai- és az iskolaegészségügyi munkát is. Ez nagyban megkönnyíti a kapcsolattartást a családokkal, mert több színtéren találkoznak. A védőnői munka nagy önállóságot jelent a munkavégzés tekintetében, de komoly napi szervezést, időbeosztást igényel. Minden gondozott egyénre szabott ellátási tervvel rendelkezik, de természetesen vannak szakmai előírások, melyek időponthoz, korhoz kötött feladatok elvégzését teszik szükségessé. Alapvetően, ha sok is a feladat, nincs időnk ezen elmélkedni, másrészt az egyik legszebb hivatás a mienk.
- Napjainkban mi a védőnő választás menete a kismamák, vagy az óvodák, iskolák számára? Lehet-e egyáltalán választani, vagy a körzetek szerint adott, és kijelölt, hogy ki melyik orvos mellett, orvossal dolgozik, s a páciensek, a gyermekek, a kismamák is ennek megfelelően kerülnek a védőnők szárnyai alá?
- A védőnő területi ellátási kötelezettséggel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a területi védőnő, a körzetében lakcímmel rendelkezők gondozását köteles ellátni. A családok részéről a védőnő személye nem választható, és az új, 2017. évi jogszabály módosítás értelmében, az ellátás nem visszautasítható. A háziorvos személyének tekintetében a családok szabadon választhatnak, így történhet meg, hogy az egy védőnői körzetben élő családok összessége, 5-6 háziorvoshoz tartozik, ezért valamennyivel kell tartani a kapcsolatot a gondozottak megfelelő ellátása érdekében.
- Miért mondhatjuk azt, hogy a hazai védőnők Hungaricumok? Miből áll a komplex tevékenységük, s mióta létezik hazánkban védőnői ellátás, s mára van-e elegendőnő védőnő Magyarországon?
- A Magyar Védőnői Szolgálat mint nemzetközileg is egyedülálló, tradicionális ellátási rendszer 2015-ben került a Magyar Értéktárba. A hivatalos indoklás szerint:„Az idén 100 éves múltra visszatekintő védőnői hivatás gyakorlói olyan komplex, preventív, családvédelmi szolgáltatást biztosítanak hazánkban, amely egyedülálló Európában.” – ezt tekinthetjük magyarázatként a Hungaricum megtisztelő címre. A védőnő feladatait pedig jogszabályok (49/2004. (V. 21.), valamint szakmai és módszertani ajánlások határozzák meg. Ezen feladatok közé tartozik a nővédelem, várandós- és gyermekágyas anyák gondozása, a 0-6 éves korú gyermekek gondozása a családban, a tanácsadóban, és nevelési intézményekben, továbbá a 6-18 éves tanulók ellátása az oktatási intézményekben. Ezek mellett egyéni és közösségi egészségfejlesztés, és egészségvédelem. A védőnő a munkája során tapasztalt észrevételeit, tanácsait a gondozottak egyéni törzslapján jegyzi fel, szükség esetén mindenkor konzultál az illetékes orvossal, családvédelmi munkatársakkal, pedagógusokkal, s természetesen a családtagokkal.
Hogy mennyi védőnő dolgozik ma hazánkban? – kérdez vissza Kissné Jakab Ildikó. - Jelenleg alig 5000 védőnő dolgozik országszerte, de így is majdnem 500 státusz betöltetlen, melyeket helyettesítéssel kell megoldani. A védőnőhiány az egész országot érinti, de a legkritikusabb a helyzet Pest- és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Vélhetően a méltatlanul alacsony havi keresettel magyarázható ez az állapot. Hasonlóan, mint az egészségügy más területein.
| A védőnő szerepe a csecsemőgondozásban |
| Az újszülött megérkezésétől a védőnő a háziorvossal, házi gyermekorvossal karöltve támogatja tovább a családot a csecsemőgondozásban. Hatalmas igény, és nagy szükség van a védőnők munkájára, segítségére, készenlétére, mert érkezhet az első, vagy akár a többedik gyermek a családba, midig vetődnek fel újabb problémák, akadályok, aminek megoldásában a védőnő tud segíteni. Az első 3 év nagyon meghatározó a gyermekek testi, lelki, mentális és szociális egészsége szempontjából, s persze azt is, hogy minden szülőnek a saját gyereke a legtökéletesebb. A védőnő feladata az, hogy hónapról-hónapra egy objektív képet adjon arról: valóban korának megfelelő fejlődést mutat-e az adott csemete, mi az, amiben különösen ügyes, és melyek azok a területek, amiben lemaradást mutat, esetleg fejlesztésre szorul. Ez azért nagyon fontos, mert minél hamarabb észlel eltérést, és minél hamarabb nyújt segítséget a szakember, annál nagyobb valószínűséggel tudják további, egészséges fejlődéshez juttatni a gyermeket, vagy legalább csökkenteni a lemaradását a korának megfelelő állapottól. Soha nem szabad egyik babát, a másikhoz méregetni, és elkeseredni, ha a szomszéd gyerek már kétévesen szépen, tisztán beszél, míg a sajátunk ezt később teszi meg. Legyünk türelmesek, soha ne gügyögjünk a babánkkal, s mindig beszéljünk hozzá, épp úgy, mint egy értelmes felnőtthöz. Ringassuk, énekeljünk neki, és ne hagyjuk órákig sírni. Ez komoly lelki traumát okoz a későbbi fejlődésében is, elveszíti a biztonságérzetet és a jól kötődő anya-gyermek érzést. A sírásnak mindig oka van, ha kimerült a mama, pihenjen, kérje a kispapa, és a nagyszülők felváltott segítségét. A kialvatlan, fáradt kismama idegesebb, ingerültebb, depresszióra hajlamosabb lehet, s a tejtermelődése is csökkenhet. |
- Van-e családod, s ha igen, mit tudhatunk róluk, a privát életedről? Jut-e egyáltalán elegendő időd a családodra ilyen sok, és összetett munkavégzés mellett? Mi jelent kikapcsolódást számodra?
A főiskola utolsó évében mentem férjhez, és időközben három lányunk született. A legnagyobb már egyetemen tanul, a középső, és a kicsike még általános iskolások. Az iskolavédőnői munka a tanév rendjéhez igazodik, azonban nincs annyi szabadságom, mint egy pedagógusnak, ezért komoly szervezést igényelt a gyerekek felügyelete a tanítási szünetekben, de már viszonylag nagyok, így ez is gördülékenyebben zajlik. Amennyire lehet, igyekszem megtalálni az aranyközéputat, de ha területen helyettesítek, már tudja a családom, hogy bármikor csöröghet a telefon, mert valakinek, kérdése van, vagy megerősítést vár. Meggyőződésem, hogy a telefonos gyors segítség is hatékony, és inkább beszéljük meg a felmerülő kérdést, minthogy aggódjon az édesanya a következő találkozásunkig. Kikapcsolódásként nyáron szívesen kertészkedem, de szeretek a konyhában is alkotni a családom örömére.
- A körzetében lévő bölcsődében és az óvodában a területi védőnőnek elsősorban közegészségügyi és járványügyi feladatai vannak. Negyedévente, vagy fertőzöttség esetén gyakrabban, ilyenkor tisztaságvizsgálatot végez, ami személyi higiénés, és fejtetvesség vizsgálatból áll – folytatta mindennapi munkájának magyarázatát beszélgetőtársam. – Az általános iskola megkezdésével a tanulók az iskolaegészségügyi szolgálat gondozása alá kerülnek. Itt jelenünk meg mi iskolavédőnők, akik az iskolaorvossal együtt végezzük a munkánkat. A tanulók minden páros osztályban (2.,4.,6.,8.,10. és 12. osztály) védőnői szűrővizsgálaton vesznek részt, ahol a tanulók testi-, mentális- és szociális fejlettségének vizsgálata mellett, az érzékszervek, és a mozgásszervek funkcionális szűrése zajlik. Ezen értékek a tanulók iskolaegészségügyi törzslapjában kerülnek rögzítésre, amennyiben eltérést tapasztalunk, azt jelezzük az iskolaorvosnak, aki további vizsgálatokra utalhatja gyerekeket. A vizsgálatok objektivitását olyan standardok adják, melyek az egészséges, magyar 6-18 éves korú tanulók nagy átlagára jellemző értékek. Szakképzést végző középiskolában az iskolaegészségügy feladata kiegészül még az egészségügyi szakmai alkalmasság vizsgálatával. A diákoknak 14-15 éves fiatalokról kell eldöntenünk, hogy az általuk választott szakma megfelel-e az egészségi állapotuknak, testi adottságaiknak.
| Ki meddig marad otthon szülés után? |
| Az, hogy ki mennyi ideig tud, vagy szeretne otthon maradni a szülés után a gyermekével, Kissné Jakab Ildikó tapasztalata szerint: nem a divat kérdése. Sokkal inkább anyagi megfontolások vannak a háttérben, esetleg karrier szempontok. Azt szokta mondani, hogy nincs előírt jó vagy rossz megoldás, ez minden családban egyéni megfontolást igényel. Általában a baba 1 éves koráig szívesen vannak otthon az anyukák, és aki megteheti, maradjon is 3 éves korig kisgyermekével, amikortól már kötelező óvodába íratni. Aki vissza szeretne, vagy munkahelye megtartása miatt vissza kell mennie dolgozni, annak nagy segítség a bölcsődei ellátás, hiszen szakemberek gondjaira bízza a gyermekét, akik biztosítják a baba korának megfelelő értelmi-, érzelmi-, szociális- és mozgásfejlődését. Fontos, hogy a szülőknek ne legyenek kétségeik a döntésük helyességében, mert ezzel segítik, hogy a kicsi is könnyebben illeszkedjen be a gyermekközösségbe. Ha a gyermek jól érzi magát az új közegben, akkor a szülők is nyugodtan végezhetik a munkájukat, és nem aggódással telik a napjuk. Ez nagyon pozitív hatással van a szülő-gyermek kapcsolat alakulásában. |
- Milyen szerepet kap az egészségnevelés, amire napjainkban nagyobb szükség van, mint bármikor korábban?
- Fontos része az iskolavédőnői munkának az egészségnevelés, egészségfejlesztés, és a prevenció. Különböző színtereken, például a tanítási órákon, tanítási időn kívüli kiscsoportos foglalkozásokon, egészségnapok keretében, vagy védőnői fogadóórán igyekszünk koruknak, és érdeklődésüknek megfelelő szinten olyan ismeretekhez juttatni a diákokat, melyek segítik őket a tudatos, és a helyes egészségmagatartás kialakításában. A tanulókat már jó időben felkészítjük a testi-, lelki-, hormonális változásokra, ami a lányokat és a fiúkat is másként érinti. A tisztálkodási szokásokra, a fog- és szájápolásra, a verejtékezés, izzadás következményeire, s az ehhez kapcsolódó higiénés praktikákra, a mellek- és a herék önvizsgálatára, a rendszeres testmozgásra, helyes táplálkozásra. Később, elsősorban felsőben a korai szexuális élet következményeit taglaljuk tabuk nélkül, s a lehetséges védekezési módszereket. Tőlünk bátrabban kérdeznek, akár írásban, név nélkül, mint a pedagógusoktól, ami mindig is így volt. S persze nem kerülhetjük el: az alkohol-, a drogfogyasztás, és a dohányzás végtelenül veszélyes következményeit, amivel tapasztalatunk szerint egyáltalán nem számolnak a diákok, és sajnos már a 13-14 éveseket is érinti, a középiskolások körében pedig az alkohol, és a dohányzás egy-egy összejövetelen, hétvégén, szünidőben, olyan természetes lett, mint a napi étkezés. Ez roppant aggasztó helyzet. Sokat segítene, ha a család, a szülők komolyabban tekintenék ezt a kérdést, és ha kell, nagyobb szigorral lépnének fel, ami a gyermekük józan eszére hat. Mindez persze ütközhet a kortársak, és a szülők rossz példamutatásával.
- A védőoltások rendje, fajtái kiemelkedően jónak tekinthetők hazánkban, és világviszonylatban is. Mit jelent ez pontosan a kötelező, és az ajánlott védőoltásokat illetően? Felismerik-e a szülők hetedikes leánygyermekük HPV – védőoltásának fontosságát, ami egyébként privát alapon igen borsos áron igényelhető. Erről mi a tapasztalatod?
- Az életkorhoz kötötten kötelező védőoltásokat a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet szabályozza. Ennek alapján kötelező a következő betegségek elleni védőoltás: gümőkor (TBC), torokgyík (diftéria), szamárköhögés (pertussis), merevgörcs (tetanus), gyermekbénulás (poliomyelitis anterior acuta), kanyaró (morbili), rózsahimlő (rubeola), mumpsz, B típusú Haemophilus influanzae (Hib) és a fertőző májgyulladás (Hepatitis B) A védőoltások olyan betegségek ellen védenek, amelyek korábban sok embert betegítettek meg, sok esetben súlyos, és maradandó károsodást, illetve halált okozva. 2014 őszétől van lehetőség önkéntes alapon, hogy a 12. életévüket betöltött 7. osztályos leány tanulók térítésmentes HPV elleni védőoltásban részesüljenek. Minden érintett szülő több körben tájékoztatást kap az oltás lehetőségéről, de önkéntesen döntik el, hogy élne-e a lehetőséggel. Országos szinten a jogosultak valamivel több mint 70%-a kéri a védőoltást.
| Mennyire jellemző a korai szexuális élet megkezdése? |
| S hogy mennyire jellemző a korai szexuális élet megkezdése már az általános iskolában, s felkészültek erre a gyerekek, ekként számolt be tapasztalatáról a hajdúböszörményi védőnő. A szexualitás, a szexuális élet az életünk természetes velejárója. Talán soha nem voltunk úgy elárasztva szexualitással, mint napjainkban. A fiatalokra, de a gyermekekre is mindenhonnan rázúdulnak a szexuális tartalmak: a médiából, az internetről, a közösségi oldalakról, de még egy egyszerű keresőoldalt sem lehet úgy használni, hogy ne lássunk ilyen-olyan hirdetéseket, ne kapjunk ajánlatokat. Ezzel azt érte el a világ, hogy egyre inkább eltűnik a szemérmeség, így a fiatalok nem értik, hogy például miért ne lehetne magukról, vagy társaikról intim képeket kiposztolni, amikor ezzel van tele az internet? Ettől válik a szexuális élet számukra érdekessé, izgalmassá, amit ki akarnak próbálni. Iskolavédőnői munkánk során nagy hangsúlyt fektetünk a szexuális felvilágosításra már 5-6. osztályos kortól. Ha szóba kerül a szexuális élet, mindig fontos hangsúlyozni a lelki jelentőségét is! Tudatosítanunk kell a serdülőkben, fiatalokban, hogy a testük nem egy tárgy, amit bármire használhatnak, hanem mindenki egyedi és megismételhetetlen. Tisztelni kell a saját maguk testét és természetesen a másokét is! A szexuális élet a párkapcsolat része, de nem mindenáron. Nem kell siettetni! A 14-15 éves fiatalok nagyon sok ismerettel rendelkeznek, bár néhány tény, pontosításra szorul, de ismerik a fogamzásgátló módszereket, és tudják is a szükségesség okát. Ennek ellenére az én iskoláimban is szinte minden tanévben előfordul nem kívánt terhesség, csak azért, mert nem gondolták, hogy velük is megtörténhet!? Sajnos létezik a 14-15 éves lányok esetében az a megfontolás is a terhességnél, hogy mentesülnek a tankötelezettség alól, és nem kell 16 éves korukig iskolába járni. Talán a legszomorúbb indok, amikor azért akar egy fiatalkorú lány gyermeket szülni, hogy legyen, akitől szeretetet kap. |
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Balogh Mária, újságíró
Fotó: Magánarchívum
