Empátia, odafigyelés, türelem - a szakasszisztensek mindennapjai
frissítve:
A Semmelweis-napon ismét a figyelem középpontjába kerültek az egészségügyi szakdolgozók. A WEBBeteg.hu két olyan szakasszisztenst kérdezett, akik nehéz helyzetben lévő betegek mellett segítenek a szakrendeléseken, nyomon követik a műtétet, van, hogy évekig kapcsolatban vannak a páciensekkel. Örömteli és megrázó pillanatok.
Soltészné Szenes Kinga szakasszisztens
Nőgyógyászok mellett dolgozik a Duna Medical Centerben, két, teljesen különböző területen: az egyik a Meddőségi szakrendelés, ahol babák fogantatását „kíséri végig”, a másik pedig a Nőgyógyászati onkológia, ahol a daganatos páciensek ellátásában segít.
Milyen út vezetett a szülőszobáig, illetve a nőgyógyászatig?
Nincs a családomban egészségügyi végzettségű, így nem innen jött a motiváció, hogy ezt a pályát válasszam. Egészségügyi szakközépiskolában érettségiztem, majd szülésznőnek tanultam. Gyakorló éveimet pedig a Szent István Kórházban végeztem, ahol kiváló orvosi és szakdolgozói gárda fogadott, mindenben segítettek. Már a tanulmányaim elején lehetőségem nyílt jelen lenni a szülőszobában, ahol ott állt mögöttem az orvos és a szülésznő, minden mozdulatomat figyelve. Fantasztikus élmény volt. A szülési folyamat során egy különleges, más állapotba kerül nem csak a leendő édesanya és családja, hanem a segítők is.
A végzettségem megszerzése után még közel egy évet töltöttem el a kórházban, majd az akkori Kútvölgyi Kórházba kerültem, ahol 2001-ig dolgoztam. Ekkor megkerestek a Szent István Kórház orvosai, hogy indul egy új magánkórház, ahol szülésznőre van szükségük. Éles váltás volt az állami után bekerülni egy magánkórházba, ahol fejlett technika, műszerpark fogadott. Az orvosi és szakdolgozói hozzáállásban azonban nem volt különbség, hiszen főként régi kollégákkal, volt csoporttársakkal dolgoztam együtt. Ismerős volt a munkamoráljuk, a hozzáállásuk. 2016-ig dolgoztam itt, és folyamatosan képeztem magam: babamasszázs tanfolyamot végeztem és szülésfelkészítő tréningekre jártam, ami nagyon jól jött a magánéletemben is, ugyanis szültem két gyermeket.
Prof. Dr. Ungár László tanár úrnak köszönhetem, hogy ilyen munkahelyeim voltak. Jelenleg is mellette dolgozom, az Onkológiai Nőgyógyászaton, ahol hetente két napot rendel, a megmaradt három nap pedig a Meddőségi szakrendelésen asszisztálok dr. Szakács Zoltán mellett.
Két igen különböző, ám mindkettő nehéz terület...
Igen, mind a kettő „sikerterület”, ahol arra fókuszálunk, hogy a beteg számára a lehető legjobb ellátást nyújtsuk a gyermekvállalás, illetve a teljes gyógyulás érdekében. Különösen empatikusnak kell lenni a hozzánk érkező páciensekkel, akik félelmekkel, szorongással érkeznek a vizsgálatokra.
A Meddőségi szakrendelésen gyakran tapasztaljuk, hogy együtt érkezik a leendő anyuka és az apuka, egymást támogatva. Ugyan mindkét félnél történnek vizsgálatok (a háttérben kb. 40 százalékban találunk női, 30 százalékban férfi okot és közel 20 százalékban mindkét félnél van eltérés), de elkülönítve. A férfiaknak a nőgyógyász csupán tájékoztatást nyújt, hogy milyen vizsgálatokra van szükség az ő esetében, de a férfi meddőségi vizsgálatokat az andrológus végzi el, majd a két leletet kiértékelve döntenek a további teendőkről.
Ki a kétségbeesettebb?
Mindketten tele vannak feszültséggel, ami érthető is, hiszen mindketten azon vannak, hogy gyermekük legyen. A férfiak talán nehezebben viselik el az orvosi vizsgálatokat, de ez a helyzet egyikük számára sem könnyű.
Azt látjuk a hozzánk forduló párok esetében, hogy gyakran 40 év felett szeretnének gyermeket, különböző okokból – évek óta sikertelenül próbálkoznak, a karrierjüket részesítették előnyben, egyéb életkörülmények miatt.
Milyen feladatai vannak a szakrendelésen?
A különböző nőgyógyászati vizsgálatoknál, a mintavételeknél segítek a nőgyógyásznak, amelynek a legnagyobb részét a betegekkel való kapcsolattartás teszi ki. Válaszolunk az esetleges kérdéseikre, és szánunk rá időt, hogy megnyugtassuk, ha arra van szükség: elmondhatja a problémáját, és meg is hallgatjuk.
Előfordul, hogy a rendelőben a feszültséggel tele lévő páciens túl sok információt kap egyszerre az orvostól, amit abban a lelki állapotban nem tud teljesen befogadni. Ilyenkor később felhívnak, és megerősítést kérnek, hogy pontosan követhessék a doktor úr tanácsait, utasításait, és megbizonyosodjanak arról, hogy mindent megtesznek a gyógyulásuk érdekében.
A másik terület a Nőgyógyászati Onkológia, ahol még inkább előtérbe kerül a lelki segítségnyújtás
Az ország nagyon sok pontjáról érkeznek hozzánk betegek. A legtöbb nőgyógyász szakosodott valamire, így ha felmerül egy probléma, akkor egy adott specialistához küldik tovább a beteget. Ungár professzor úr a nőgyógyászati onkológiai eseteket látja el. Azokkal a páciensekkel foglalkozik, akik már úgy érkeznek a rendelésre, hogy ismerik a diagnózist, vagy tudják, hogy baj van, és pontos képet szeretnének kapni az állapotukról. Éppen ezért egy teljesen más lelki állapotban, tele kétségekkel, feszültséggel, és talán némi reménnyel érkeznek ide.
A mi feladatunk, hogy erősítsük őket, az esetek nagyobb részében ugyanis van esély a gyógyulásra. Több olyan beteg is van, aki elvégzett műtét, több éves próbálkozás után keresik fel a doktor urat, immár terhesen. A legfontosabb üzenet, hogy igenis sikerülhet a gyermekvállalás. Ezek a pillanatok felejthetetlenek, most is elérzékenyülök, ha csak megemlítem. Úgy gondolom, ezért érdemes ezen a területen dolgozni.
Meddig tart az ön munkája, meddig kíséri végig a betegeket?
Miután megtörténik a műtét, háromhavonta behívjuk a pácienseket kontrollra, majd félévente-évente keresnek fel minket újra.
Honnan merít erőt, mi kapcsolja ki egy megterhelő nap után?
Nagyon sok figyelmet, támogatást kapok otthonról, a férjem és a két kisfiam részéről. Ha ők nem lennének, nem tudnám ezt csinálni. Érzékenyebb típus vagyok, ez talán ki is derült a beszélgetésünkből, ezért a lelkemen viselem, átérzem a betegeink problémáit, és bármikor a rendelkezésükre állok telefonon.
Beszélgettünk sikerekről, de meg kell említenünk a másik részét is, amikor nem sikerül meggyógyulnia a betegnek...
A halál elfogadása a legnehezebb, amikor hónapokat nyert a beteg, de végül mégsem marad közöttünk, ez nagyon megrázó. Az ember óhatatlanul is keresi az okokat, és felteszi a kérdést, mi lett volna ha? Mi minden tőlünk telhetőt megteszünk, de sajnos ez nem mindig elég. Ez is hozzátartozik a munkánkhoz, meg kell tanulnunk elfogadni.
Az elején arról mesélt, hogy szívügye a szülésnél való segítségnyújtás, ezt tanulta, ezt végezte évekig, és most láthatóan nem ezzel foglalkozik. Várható, hogy visszatér a szülőszobára?
A Duna Medical Center hamarosan megnyíló kórházában lesz szülészet is, így szeretnék majd ott is segíteni, amellett, hogy a jelenlegi feladataimat ellátom. Ha szülésznőként szükség lesz rám, akkor szívesen elkísérem a kismamákat a szülőszobára, hiszen a legnagyobb boldogság egy baba világrajövetele.
Simon-Máté Csilla szakasszisztens |
| A Gasztroenterológiai részlegen dolgozik, a kezdetektől a csapat tagja, főként a gasztroenterológiai-belgyógyászati vizsgálatoknál és a kilégzési tesztek során asszisztál, olyan empátiával, ami még a legszorongóbb pácienseket is megnyugtatja. A gasztroenterológia szeretetét dr. Bene Lászlónak köszönheti, aki a Péterfy Sándor Utcai Kórház Rendelőintézet és Baleseti Központ I. Belgyógyászati Osztályának vezető főorvosa, vezetőségi tagja a Magyar Gasztroenterológiai Társaságnak. Az ő javaslatára elkezdte az endoszkópos szakasszisztens képzést, majd elkezdődött a Duna Medical Centerben lévő pályafutása. „Emlékszem, még a Gerbeaud Házban tartották az állásinterjút, mert akkor épült a központ” – meséli Csilla. |
Forrás: WEBBeteg
Tóth András, újságíró
Képek forrása: Duna Medical Center
