Orvosok, gyógyszerészek és orvostanhallgatók ragadnak hangszert

Nem sokon múlott, hogy a biológiaórákat az orgonatanulásra cserélte, és nem az orvosi pályát választotta - vallotta dr. Várvölgyi Csaba, aki 1983 óta dolgozik Debrecenben, az I. számú Belgyógyászati Klinikán, ahol kiváló, zenekedvelő barátokra lelt.

Dr. Várvölgyi Csaba, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Belgyógyászati Klinikájának főorvosa azt mondja: a zene a tudatra kifejtett hatása révén képes enyhíteni tüneteket, befolyásolni a betegek állapotát olyan betegségekben, amelyekben a lelki tényezőknek is komoly szerepük van. Azt is megtudtuk tőle, hogy a zenélés újratermeli azokat az energiákat, amiket nap mint nap teljesen elveszít az ember.

Mikor és milyen hangszeren kezdett el tanulni?

A zene szeretetét elsősorban a családomnak köszönhetem. Anyai nagyapám kántor-tanító volt, nagymamám sokat énekelt velem. Édesapám mérnök volt, de hegedült és énekkarban is énekelt. Ének-zene tagozatos általános iskolába jártam, ahol még találkozhattam Kodály Zoltánnal. Az osztályban 3. évtől a hangszerválasztás általános volt, én a zongorát választottam. Zongoratanáromnak, Kelemen Imrének, az egri Tanárképző Főiskola Ének-Zene Tanszéke akkori vezetőjének köszönhetem, hogy megszerettem az orgonamuzsikát. Ő orgonista is volt, így nem sokon múlott, hogy a biológiaórákat orgonatanulásra cseréljem.

A miskolci Zenei Szakközépiskolába való sikeres felvételi vizsgám ellenére végül az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban tanultam tovább, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytattam a tanulmányaimat. 1983 óta dolgozom az I. számú Belgyógyászati Klinikán (jelenleg Belgyógyászati Klinika A épület), ahol kiváló, zenekedvelő barátokra leltem, mint Dr. Katona Éva, Dr. Síró Béla, Dr. Nagy József, Dr. Juhász Attila, akikkel kamarazenekart is alakítottunk. Énekeltem emellett a DOTE egyetemi kórusban is, melynek akkor Gulyás György karnagy úr volt a vezetője.

Miért éppen az orgona lett a hangszere?

Meghatározó volt számomra a találkozás 1987-ben Sepsy Károllyal a Nagytemplom lelkész-orgonaművészével. Ö tanított az orgonajáték alapjaira, véleménye azóta is irányadó számomra. A gyakorlás az orgona esetében különösen nehéz feladat, ha egy társasházi lakás adottságaira gondolunk. A mindennapi feladatok pedig időbeli korlátokat teremtenek. Sok-sok év telt el így gyakorlás nélkül, majd Szakács György lelkipásztor által nyílt újra lehetőségem gyakorlásra a Kistemplomban, néhány éve pedig sikerült szert tennem egy saját orgonára.

Immár saját hangszeren is gyakorolhat

A Hauptwerk orgona a valódi, templomi orgonák eredeti hangmintáival rendelkező, számítógépes programmal működő hangszer.

Hisz abban, hogy a zenének gyógyító ereje van, akár prevenciós szándékkal, akár már betegként segíthet a zenehallgatás, a zenélés mint terápia?

A zeneterápiának évezredes hagyománya van, az utóbbi időben pedig már a szakirodalma is jelentősnek mondható. Természetesen a zene gyógyító hatásáról nem beszélhetünk olyan értelemben, ahogy egy tüdőgyulladást antibiotikummal, vagy egy „vakbélgyulladást” műtéttel meggyógyítunk. A zene a tudatra kifejtett hatása révén azonban képes enyhíteni tüneteket, befolyásolni a betegek állapotát olyan betegségekben, amelyekben a lelki tényezőknek is komoly szerepük van. Ez a hatás a megelőzésben is fontos lehet, ahogy más tevékenységek is, amik az ember belső egyensúlyának megőrzését segítik.

1992-ben jött létre az egyesületük, a Magyarországi Orvosmuzsikusok Egyesülete. Hány tagot számlálnak, az orvosok mellett kik még a tagok? Miért tartották fontosnak, hogy legyen egy ilyen összefogó kapocs?

E gondolatok jegyében alakult meg Szombathelyen a Magyarországi Orvosmuzsikusok Egyesületének elődje, olyan orvosok, egészségügyi dolgozók közreműködésével, akik játszanak valamilyen hangszeren, vagy énekelnek. Az Egyesület neve 2000 óta „Ars Medica Pro Humanitate Hungarica", melynek elnöke a mozgalom elindítója, Prof. Dr. Tarján Jenő szombathelyi kardiológus főorvos volt. Az elnöki teendőket 2002 decemberében Kósáné Kertai Daisy Sonja vette át.

Az Egyesület minden évben más-más hazai várost választ ki helyszínül, így ezek az alkalmak országjáró, honismereti baráti találkozóknak is tekinthetők. A létszám változó, általában évente 40-50 fő vesz részt a koncerteken az ország minden részéből. Az aktív tagok főleg orvosok, de vannak közöttünk gyógyszerészek és szép számmal orvostanhallgatók is. 2019-ben Ráckevén tartjuk következő találkozónkat.

Mit ad önnek a zene, a komolyzene, a hangszerrel való foglalkozás? Mikor jut ideje gyakorolni, különösen, ha egy hangversenyre készülnek?

Az aktív zenélés feltöltődést jelent a hétköznapokban, szinte „tudatmódosító” hatással rendelkezik, újratermeli azokat az energiákat, amiket nap mint nap teljesen elveszít az ember. A tartós szünet néha már „megvonási” tüneteket is okoz. Ebben a tekintetben részben egy magányos, öncélú cselekvésnek is tekinthető a szereplés szándéka nélkül. Az egyesületi koncertek a közös zenélés adta örömön kívül rendszeres kihívást, próbatételt is jelentenek. Évente illik új műveket tanulni, tőlünk telhetően igényesen előadni, várva a kollégák észrevételeit és egyszerre „drukkolni” nekik is a jó szereplésért, majd közösen értékelni a végén. Mindez rendkívül inspiráló, különleges élményt ad a baráti találkozókon, ahol elsősorban nem szakmai témákról folytatunk eszmecserét.

Tovább Miért jó énekelni? - Az éneklés pszichés vonatkozásai

Forrás: WEBBeteg
T. A., újságíró