Dr. Cuzic Melinda: Mindig orvos akartam lenni

Az Év praxisa a Kárpát-medencében díj határon túli első helyezettje rangos előd után vette át a praxist. Dr. Cuzic Melinda igazi transzilvániai orvos, anyanyelvi szinten magyar, apanyelvi szinten román, minden betegéhez a neki legmegfelelőbben szól.

Milyen utat járt be, amíg háziorvos lett? Mindig is orvos szeretett volna lenni?

Nagyenyeden születtem 1977. 04. 04-én. Szüleim most már nyugdíjasok, de édesapám technikus, édesanyám tanító. Van egy 1 évvel és 7 hónappal kisebb húgom.

Mindig orvos akartam lenni. Kicsi koromban is állandóan ,,orvosos” játékokat játszottunk. Ehhez meg is kaptam az ösztönzést, főleg édesanyámtól, aki minden olyan játékot megvásárolt, ami az orvosi műszereket utánozta. Mindenki kérdésére ,,Mi leszel, ha nagy leszel?” állandó válaszom, hogy: ,,orvos.”

Szülővárosomban végeztem az I-XII. osztályt, román tagozaton. Nagyok voltak a követelmények minden szinten, de sikeresen vettem fel a versenyt a társaimmal, és győztesen kerültem ki minden megmérettetésből. 1995-ben felvételt nyertem a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem általános orvosi szakára. Ha jól emlékszem, majdnem négyen voltunk egy helyre, s én bejutottam első próbálkozásra. 2000-ben férjhez mentem, és 2001-ben végeztem.

Az akkori törvényeknek megfelelően 2001-2002 között gyakornok voltam, majd 2002 őszén rezidens orvosi vizsgára jelentkeztem, háziorvosi szakra. (Akkor még külön kellett vizsgázni erre a szakosodásra.) 2005-ben megszakítottam a szakosítási képzést mert szülési, majd gyermeknevelési szabadságon voltam.

Rangos előd után vette át a praxist, nagy volt a nyomás? Mit szóltak a helyiek?

2007-ben, miután befejeztem a rezidens képzést, elhatároztuk, hogy Szovátára költözünk, mert a férjem már 2002-től itt dolgozott. 2008. február 1-től vettem át a praxist Soós Béla doktor úrtól, aki nyugdíjba vonult. Kiemelkedő munkásságáért, szolgálatkészségéért 2008 májusában a város díszpolgárává választották! Tehát nagyon kellett bizonyítanom, hogy méltó utóda lehessek.

Mint minden változást, ezt is eléggé bizalmatlanul fogadták az emberek. Nagy hátrányom volt, hogy kevésbé ismertem az orvosi szakkifejezéseket magyarul. A bizalmatlanság lassan oszlott, és most itt állok, győztesen.

Miként értesült Az Év praxisa a Kárpát-medencében pályázatról? Ki nevezte?

Az Év praxisa a Kárpát-medencében pályázatról Fekete Árpád nyugalmazott tanár úr révén értesültem, aki 2018. 04. 03-án a ,,Népújság” Maros megyei napilapban közölt egy cikket ,,Kiérdemelt dicséret” címmel. Ma sem tudom, hogy szülinapi meglepetésnek szánta-e vagy sem, de innen már elkezdődött az érdeklődés, a kutatás, az ajánlások beküldése a pályázat honlapjára. Tizennyolc ajánlást kaptam. A páciensek - szülők, felnőtt ,,gyermekek”, nyugdíjas pedagógusok, Szováta volt polgármestere - aki ma a Maros Megyei Tanács elnöke -, a Szovátai Hírmondó szerkesztője, a szovátai polgármesteri hivatal köztisztviselője, a Bernády Közművelődési Egylet vezetője, a rohammentő szolgálat csoport vezetője, a marosvásárhelyi ,,Rhéma Alapítvány” vezetője, és nem utolsó sorban édesanyám javasoltak a díjra.

A szavazást szorgalmazták: a barátnőm, édesanyám, a húgom. Amikor stabilan a második helyen álltam, nagyon rámenősek lettek a ,,kampány” irányítóim - utolsó nap sikerült megfordítaniuk a helyezést -, állandóan figyelmeztetve minden ismerőst, barátot, felkérve, hogy ők is vonják be saját ismerőseiket, hogy a szavazás még nem ért véget: ,,Hajrá!”, ,,Kitartás!”. És meglett az I. helyezés.

Nagyon hálás vagyok mindenkinek, aki hozzájárult e győzelemhez, csodának, Isteni gondviselésnek minősítem, mert nem adatik meg gyakran, hogy 10 évi munka után ilyen elismerésben legyen része egy alig 41. életévét betöltött orvosnak.

Kinek köszönheti az elismerést?

Hálás vagyok a Magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárságának, a pályázat szervezőinek - külön B. Király Györgyi ügyvezető igazgatóasszonynak -, hogy ennyire felkarolják a külhoni családi orvosok tevékenységét is, és hozzájárulnak a tevékenységünk elismeréséhez. És nem utolsó sorban a támogatóknak, akik évente értékes jutalmakkal a tevékenységünk jobbá/könnyebbé válásához járulnak.

Tovább Átadták Az év praxisa a Kárpát-medencében pályázat díjait

Forrás: WEBBeteg
Gorzsás Anita, újságíró