Így válhat egészségtudatos szülővé

Egy párra 1,25 gyermek születése jut hazánkban a minimum 2,1 helyett. Ennek egyik oka a későbbi gyermekvállalás, nem ritka, hogy 45 évesen vállal első gyermeket az édesanya, ez azonban kockázatot jelent a kismama és a születendő gyermek egészségére nézve, ezért is ajánlott részt venni a családtervezési programban, amelynek fontos segítője a védőnő.

Átadták a 2018-as év “Védőnők a gyermekáldásért” díjat. Halenkárné Albrecht Éva a családtervezésben tevékenykedő védőnők egyikeként segítette a párokat felkészülni az egészséges várandósságra a nyolcvanas évektől kezdődően, ez idő alatt több száz családnak nyújtott segítő kezet munkatársaival közösen a családtervezési tanácsadóban, amely 1984 óta működött már számos osztály és intézmény égisze alatt, több átszervezést és létszámleépítést megélve.

- Mióta dolgozik védőnőként és miért választotta a családtervezés területét?

- 1980-ban végeztem a SOTE Egészségügyi Főiskolán (a mai Egészségtudományi Karon), védőnői szakon, majd azonnal munkába álltam, kezdetben területi védőnő voltam. Feladatunk igen szerteágazó volt: családtervezéssel kapcsolatos tanácsadás, az anyaságra való felkészítés, többrétű felvilágosítás, várandós és gyermekágyas anyák gondozása, gyermekek gondozása 0-18 éves korig, komplex családgondozás, a lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezése, és még számos feladat.

Úgy éreztem, több lehetőség van a szakmámban, igen sokrétű ugyanis a munkánk, nem csupán családgondozó védőnőként segíthetjük a családokat, dolgozhatunk kórházban, tüdőgondozóban vagy pszichiátrián, lehetünk iskolai védőnők is, végezhetünk egészségnevelést.

- Nem beszélve arról, hogy néhány éve hungarikummá vált a Magyar Védőnői Szolgálat, amely egyedülálló Európában, sőt, nemzetközi szinten is. Milyen irányba indult el?

- A főiskolán megszerettem a genetikát, és később hallottam az 1984-ben alakult Czeizel Intézetről, amelyet a magyar genetikus, dr. Czeizel Endre alapított és vezetett egészen a haláláig. Közelebbről megismerkedtem a családtervezési programmal, amelynek elsődleges célja, hogy a gyermekek egészségesen jöjjenek a világra, csökkentve ezzel a veleszületett rendellenességek arányát, a koraszülést, a méhen kívüli terhességet. 1992-től dolgozom védőnőként a 14. kerületi Bolgárkerék utcában. Mindig más intézmény vagy központ égisze alatt működtünk, megéltünk több átszervezést és leépítést, de a helyszín nem változott, és általában mindig meghagyták a nevünket: Családtervezési Tanácsadó. Szerencsére számos továbbképzésen vehettünk részt, én például megszereztem a nemzetközi csecsemőmasszázs-oktató végzettséget, illetve csecsemő-újraélesztést tanultam, valamint megismerkedtem a negatív családtervezéssel is.

- Mikor kerülnek önök képbe, és még egy fontos kérdés: miként tudnak önökről a családok?

- Az lenne az ideális helyzet, ha a háziorvos és a nőgyógyász ajánlaná a tanácsadást már a teherbeesés előtt legalább 3 hónappal, de általában maguktól jönnek a párok, mert hallottak az itt folyó munkáról: a családtervezési tanácsadás keretében szűrővizsgálatokat és genetikai tanácsadást végzünk mindkét fél esetében, megbeszéljük a felmerülő kérdéseket, szükség esetén szakorvoshoz irányítjuk a párokat (nőgyógyászhoz, illetve andrológushoz).

- Mikor van szükség genetikai vizsgálatra?

- Amikor feltételezhető valamilyen genetikai hajlam, egészen a nagyszülőkig visszamegyünk és feltérképezzük az olyan betegségeket, mint a veleszületett rendellenességek, szív- és érrendszeri betegségek, különböző daganatok, cukorbetegség, valamint a depresszió. Megnézzük, volt-e a családban (szülőknél, nagyszülőknél, testvéreknél, unokatestvéreknél) bármilyen krónikus betegség, ez jelent-e a szülőre, illetve a születendő babára nézve kockázatot, szükséges-e további szakorvosi konzultáció a leendő édesanya vagy édesapa esetében. A cél, hogy egészséges baba jöjjön a világra, ehhez azonban fontos az egészségtudatosság, amelyet már óvodáskorban tanítani kellene. Én a hatvanas években jártam iskolába, de nem volt ilyen óránk. Találtam otthon régi egészségtan könyveket, apukám ellenőrzőjében még volt ilyen óra.

- Nálunk a védőnő jött felvilágosító órákat tartani az osztályfőnöki óra keretében, másra nem emlékszem...

- Sajnos mára a védőnő feladata a kötelező oltásokra és a szűrésekre szűkült (köszönhetően a zsúfolt tanrendnek), ezek fontosak, de nem elegendőek. Miként váljon egészségtudatos szülővé a gyermek, ha nem tanulja meg a legalapvetőbb tudnivalókat az óvodában vagy az iskolában? Hogyan várjuk el tőlük, hogy megtervezzék a családalapítást, figyeljenek magukra és a születendő gyermekükre? Czeizel Endre mondta mindig, hogy például a jogosítvány alapfeltétele az egészségügyi alkalmassági vizsga, és erre bizony szükség lenne a gyermekvállalásnál is.

- A programban való részvétel tehát egyfajta egészségtudatosságot feltételez a szülőktől, amely nem igazán jellemző ránk, magyarokra. Nyugtasson meg, vannak azért olyan szülők, akik megtervezik a gyermekvállalást, egészségtudatosan élnek, odafigyelnek magukra!?

- Igen, egyre többen vannak ilyen szülők: egészségesen élnek, rendszeresen sportolnak, preventív céllal eljárnak szűrővizsgálatokra, és időben eljönnek hozzánk. Ez azt jelenti, hogy a tervezett fogantatás előtt 1-3 hónappal felkeresnek bennünket, tanácsot kérnek. Csak így lehet megtervezni a gyermekvállalást, karöltve olyan szakemberekkel, akik nálunk dolgoznak (genetikus, nőgyógyász, andrológus, pszichológus, védőnő, dietetikus stb.).

- Ez az ideális állapot. Mi jellemző még a párokra?

- Sajnos az is jellemző, hogy már csak akkor kezd el figyelni a nő az egészségére, amikor várandóssá válik, akkor kezd el vitaminokat, például magzatvédő vitamint szedni, utánakérdez a szedett gyógyszerek hatásainak és mellékhatásainak, holott már a terhesség előtti időszakban figyelnie kellene magára és a leendő gyermekére.

- Mi a helyzet a meddő párokkal?

- Vannak olyan párok, akik kétségbeesésükben keresnek meg bennünket, mert évek óta próbálkoznak, de nem jön össze a babájuk. A nő eljárt ugyan a nőgyógyászhoz, kezeltette magát, de a férfi esetében semmilyen vizsgálat nem történt, pedig a meddőség hátterében 40 százalékban a férfi betegsége is ott található. Erről még sajnos nagyon keveset tudnak a családok. Tulajdonképpen ezek a párok elvesztegetnek akár több évet is, nálunk azonban már az elején koncentrálunk mindkét félre, kiszűrjük a krónikus betegségeket, és amennyiben 3-6 hónap elteltével sem történik előrelépés, tovább kutakodunk, a megfelelő szakorvoshoz irányítjuk őket, és ebben az esetben általában egy éven belül teherbe esik a nő, ha mégsem, még mindig szóba jöhet a lombik program.

- Jelenleg milyen betegségek nehezítik a nő teherbeesését?

- Amikor elkezdtem a pályát, nem ismerték a PCO-t vagy az endometriózist, ma pedig a legtöbb nő életében ez okozza a legnagyobb problémát. Akkoriban is sok pajzsmirigy-alulműködéssel élő betegünk volt, ez nem változott ma sem. Azt tapasztaljuk, hogy a nem megfelelő életmód, a stressz nagyon sok családban okoz egészségügyi problémát, és ez kihat a gyermekvállalásra is.

Kockázati tényezőt jelent, hogy egyre később vállalnak gyermeket a párok, az átlagéletkor 32-33 év a nőknél, nálunk a legfiatalabb kismama 18 éves volt, a legidősebb 45 éves. Egy-két százalékkal nagyobb a rizikó ebben az életkorban, de minden segítséget megkap a hozzánk forduló pár, genetikai vizsgálatot végzünk, koncentrálva a rizikótényezőkre, hogy egészséges és boldog babát szülhessenek.

- Ön tudatosan állt a párjával a családtervezés elé, mint védőnő? Vagy úgy van ez, mint a sutszer a cipőjével?

- Akkoriban nem volt lehetőségünk részt venni ebben a programban, mert a fiamnál még nem indult el a program, a lányomnál pedig még csak az első szülő nőket vették bele a programba, amit sajnálok, mert úgy gondolom, a lányom és a fiam után talán még született volna egy harmadik gyermekünk. A lányom azonban már a családtervezési program segítségével szült, ez nem is volt kérdés. Kicsi kora óta bejárt hozzám, látta, mivel foglalkozom, nagyon sok reménykedő párral találkozott. Ebben nőtt fel.

- Mit jelent önnek, és miként fogadta a „Védőnők a gyermekáldásért” díjat?

- Örömmel vettem át az elismerést, bár már tudtam, hogy én is áldozata vagyok a létszámleépítésnek, így nem volt teljes a boldogság, de ettől függetlenül úgy érzem, a díj az elmúlt 38 év elismerése, amelyet nagyon köszönök. 61 éves vagyok, és életemben először álláskereső, ami egy új és szokatlan helyzet. Tulajdonképpen közel egy év múlva elmehettem volna nyugdíjba, és otthon unokázhattam volna. De most arra kell koncentrálnom, hogy megszerezzem a negyven évemhez hiányzó 8 hónapom. Igen nehéz helyzet.

- Úgy tudom, védőnőhiány van...

- Igen, területi védőnőnek bármikor visszamehetek.

Forrás: WEBBeteg
T. A., újságíró
Képek forrása: magánarchívum, "Babacsalogató” alapítvány