Dr. Velkey György: kompenzálni kell a járvány rossz hatásait

A Bethesda Gyermekkórház főigazgatóját, dr. Velkey Györgyöt kérdeztük, aki elmondta, összekovácsolta őket a tavalyi év, megnyílt a poszt-COVID ambulanciájuk, továbbá kifejtette, mit gondol a 16 éven aluliak oltásáról is.

Hogy vannak most? Nehéz volt az elmúlt időszak, azóta enyhül már a nyomás a kórház dolgozóin?

A gyerekeket inkább az akut COVID enyhébb lefolyása jellemzi, ezért a gyermekintézményeket - különösen az első hullámban - nem érintette olyan mértékben a járvány, a második hullámot azonban már megéreztük. Szeptemberben rögzült, hogyan osszuk fel egymás között a feladatokat. A műtéteket, egynapos ellátásokat a járvány ellenére is csináltuk tovább, szerte a környékről jöttek betegek, jutott bőven feladat. A COVID miatt sokszor kellett egyik napról a másikra nagyokat lépni, alkalmazkodni. Sok innovatív megoldást alakítottunk ki. Megteremtettük a saját kórházi iskolát, óvodát. A program nagyon sikeres volt, voltak olyan gyerekek, akiknek javultak az iskolai eredményei is. Sok kollegának van pedagógusi végzettsége, ezt ők valósították meg. Illetve önkéntes hálózat jött létre főként egyetemistákból, orvostanhallgatókból, akik a különböző adminisztrációs és egyéb feladatokat látták el. A járóbeteg rendelés a harmadik hullámban sem állt le, és pluszban oltottunk is. Volt olyan nap, hogy kb. 1000 főt oltottunk be.

Izgalmas és fárasztó perióduson vagyunk túl, sok kollégánk ment át COVID osztályokra is dolgozni felnőtt ellátásba, őket is igyekeztünk támogatni. De úgy tapasztalom, hogy összességében minket a Bethesdában inkább összekovácsolt a járvány, és kevésbé volt jellemző a kiégés is.

Poszt-COVID ambulanciájuk nyílt május elején. Mik az eddigi tapasztalatok?

Azt látjuk, hogy a gyermekeknél speciálisan viselkedik a COVID. Alapvetően ők akutan vészelik át a betegséget, sokszor nem is veszik észre; sem ők maguk, sem a szülők, mert nincsenek tünetek. Egy hónappal a fertőzés után azonban kialakulhat a sokszervi gyulladás (MIS-C, multisystem inflammatory syndrome in children), amely súlyos képet is tud mutatni (pl. keringési rendellenesség, zavart tudatállapot). Érdekes módon a második hullámban inkább jellemző volt, mint most, a harmadikban. De szerencsére egy immunglobulin kezelés után a gyermekek meggyógyulnak.

A poszt–COVID ambulancia május elején nyílt meg és azt tapasztaljuk, hogy nagyon nagy igény van rá. Hetente háromszor több órát rendelünk. A Poszt-COVID Szakambulancia gyermekgyógyász, kardiológus, tüdőgyógyász, neurológus, gasztroenterológus, pszichiáter szakorvosok és szakpszichológusok, gyógytornászok együttműködésével, a COVID-19-fertőzéssel összefüggésbe hozható panaszokkal küzdő betegek kivizsgálását, gondozását és rehabilitációját szolgálja. A gyermekeket csak kitöltött kérdőívvel vizsgáljuk, a kérdőív kitöltése kb. 20 percet vesz igénybe, az orvos ezek alapján tud felkészülni a gyermek kivizsgálására. Közös érdekünk, hogy a szülőkkel együtt térképezzük fel ezt a sokrétű tünetegyüttest.

Tapasztalataink szerint leginkább pszichológusra van egyébként szükség, amely nem is feltétlenül a betegség, hanem a járvány, az izoláció következménye. A gyerekeknél is megjelenhet az evészavar vagy a depresszió, amelyek szervi tüneteket is képesek okozni, például krónikus hasfájást. Illetve a másik, hogy a COVID után jelentkeznek a tartós tünetek (pl. köhögés), melyek a poszt-COVID szindróma jelei is lehetnek. Ebben a bizonytalan élethelyzetben ad a szülőknek kapaszkodót az ambulancia, ahol a végére tudunk járni a jelentkező tüneteknek.

Hamarosan nálunk is kezdődhet a 12-15 év közöttiek oltása. Személyes tapasztalatai alapján a szülők máshogy viszonyulnak a gyerekek oltásához, mint a sajátjukhoz?

Magyarországon a gyermekek átoltottsága a kötelező oltások számait nézve Európában az élen jár, viszont a nem kötelező védőoltásoknál már nem ennyire egyértelmű a helyzet. Úgy gondolom, hogy a COVID-oltással kapcsolatban abszolút markáns, ellentétes véleményekre számíthatunk majd. Tapasztalataink alapján sok szülő örül, hogy lassan itthon is olthatják a gyerekeket. Ez fontos is: ha megnézzük, Magyarországon nagyjából 1,2-1,3 millió 16 éven aluli gyermek van, ami a társadalom átoltottságára is jelentősen tud hatni. De már most látszik, hogy lesznek szülők, akik biztosan nem fogják engedni beoltatni a gyermekeiket.

Mi az oltásszkepticizmus magva? Mi motivál arra valakit, hogy elutasítsa a védőoltást? Hogyan lehet ezen enyhíteni?

Magyarországon sokan érzelmileg is erősen állnak a védőoltásokhoz. Ha valaki megpróbálja megérteni az oltás melletti érveket, akkor már kialakulhat egyfajta párbeszéd. Elmondjuk mi is, hogy ha visszatekintünk az elmúlt 100 évre, kijelenthetjük: a védőoltásokhoz kötődik az egyik legnagyobb orvosi csoda. Hiszen napjainkban már csak hírből hallunk a torokgyíkról, a gyermekbénulásról, a kanyaróról és még sorolhatnám. Sok betegség szűnt meg a védőoltásoknak köszönhetően, és a sok millió megmentett élet mellett eltörpülnek a mellékhatások.

A Bethesdában is igyekszünk felelősséget vállalni az egészségértésért, és érhető szavakkal próbálunk kommunikálni a szülőkkel, nem pedig kioktatóan. A szervezet reakciója az oltásra lekövethető és meghatározható, ezért fontos, hogy józanul gondolkodjunk. Így már elindulhat a párbeszéd, a megértés. Az persze más kérdés, hogy mindenki megfogadja-e azokat az érveket, amiket józanul megfogalmaz az ember. Engem is sokan megkerestek - akár a szakmából, akár a rokonságból - az oltással kapcsolatban, és a válasz egyértelműen az volt minden esetben, hogy oltassák magukat, oltassák a gyermeküket.

Most június elején mi a legfontosabb, amit egy kisgyermekes szülő megtehet gyermeke védelméért?

Azt hiszem, most, júniusban már a járvány rossz hatásait kell kompenzálni. A gyerekek legyenek minél többet a szabadban, mozogjanak sokat és étkezzenek egészségesen. Próbáljuk kicsit újjáépíteni a közösségeinket. Fontos, hogy a gyermekeinknek legyenek játszótársai, barátai. Már vihetjük a nagyszülőkhöz, rokonokhoz is őket. Viszont, akik még nem kaphattak védőoltást, náluk továbbra is fontos a védelmi intézkedések betartása. Illetve ezek után se feledkezzünk meg a rendszeres kézmosásról és kézfertőtlenítésről. Ne felejtsük el a maszkot sem, viseljük zárt helyeken mi is és akár gyermekeink is. Véleményem szerint egy iskolás gyerek – ha szükség lesz rá – már el bírja viselni a maszkot, akkor is, ha nem kötelező számukra.

Egy korábbi interjúban azt nyilatkozta, hogy gyermek intenzív orvosként volt leginkább önmaga, és szereti a döntéshelyzeteket, a cselekvést, a célokat.

Igen, ez valóban így van. Az elmúlt egy évben sokszor kellett gyors döntéseket hozni, reagálni, akár pillanatok alatt átszervezni a kórházat. Most viszont nem fogom bánni, ha nyáron tudok egy kicsit lassítani. De nincs okom a panaszra, mert nagyon szeretem a gyermekgyógyászatot és a feladatokat, annak minden elemével.

Tovább

• Ritka COVID-komplikáció gyerekeknél: a MIS-C
• A COVID-19 elleni vakcina mellékhatásai: mire utalnak az oltási reakciók?

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Gorzsás Anita, újságíró