100 éves az ország legidősebb háziorvosa - Újra tekintélyt kell szerezni a szakmának
megjelent:
Az idén 100 éves dr. Körmendi István 1950-ben szerezte orvosi diplomáját, 33 évig körzeti háziorvosként dolgozott, nyugdíjazását követően, jelenleg is háziorvosként praktizál. Azt mondja, régóta problémát jelent a háziorvoshiány, a betöltetlen praxisok növekvő száma. Fontos lenne a fiatalok ösztönzése, illetve vissza kellene szerezni a szakma tekintélyét.
Dr. Körmendi István 1923. június 27-én született Budapesten, idén 100 éves. Az orvostudomány szeretetét gyermekként, édesapjától kapta, aki szintén háziorvos volt. Orvosi diplomáját 1950-ben szerezte, 33 évig körzeti háziorvosként dolgozott, majd nyugdíjazását követően folytatta a hivatását, mai napig abban a lakásrendelőben fogadja a betegeit, amely még az édesapjáé volt. Mondhatni, 24 órás szolgálat az övé.
Hogy érzi magát?
Már ebben a korban nem olyan friss az ember, deréktól lefelé már nem az igazi, sokszor fáj a derekam, de nem panaszkodom.
Hány betege van a praxisában?
Amikor eljöttem nyugdíjba, akkor 800 betegem volt, jelenleg közel 250-en vannak. Minden hétköznap délután rendelek, ami hivatalosan 4 órát jelent, de régi hagyomány nálunk, amióta a lakásomon fogadom a pácienseket, hogy állandóan keresnek, vagy telefonon vagy személyesen. Ahogy tréfásan szoktam mondani, ez egy nyilvános ház.
Nagyon sokan megkeresnek kérdéseikkel e-mailben, reggel 8 és este 10 óra között nagyon sok levelet kapok, időigényes, de minden levélre válaszolok.
Több mint 700 betöltetlen háziorvosi praxis van hazánkban, kevesen választják a háziorvoslást, sok az idős kolléga...
Ez sajnos nem mai probléma. Nagyon sokáig alulfinanszírozott volt az alapellátás, gondot okoz az új ügyeleti rendszerbe kényszerítés, számos adminisztratív feladattal kell megbirkóznunk, megszorításokkal kell szembenéznünk. Lecsökkent a kérhető laborvizsgálatok száma. Csak egy példa: én 10 perc alatt megállapítom a betegnél fizikális vizsgálattal a rendelőmben, hogy feltehetően pajzsmirigy-túlműködése van, azonban – legalábbis szakmailag elvárható –, hogy laborvizsgálattal ezt alátámasszam. Három hormonvizsgálat létezik a betegség megállapítására, azonban ezek közül csak egyet kérhet a háziorvos, ami nem mindig ad egyértelmű választ. A másik kettőt csak endokrinológus szakorvos rendelheti el. Az endokrinológiai szakrendelésre azonban több hetet, sőt, hónapot kell várni. Így nagyon sok idő eltelik esetenként, amire végleges diagnózist kap a beteg. Ezért a magam részéről sokszor elindítom a kezelést, mert ezzel a páciens már a gyógyulás útjára lépett.
| Több mint 10 százaléka betöltetlen a háziorvosi praxisoknak |
| Jelenleg 5607 háziorvosi praxis van hazánkban, ezek úgynevezett TEK körzetek (területi ellátási kötelezettséggel rendelkező praxisok), ebből 98 TEK nélküli, 733 pedig üres praxis – tájékoztatta portálunkat dr. Mangó Gabriella, a MOK Háziorvosi munkacsoportjának nemrégen megválasztott vezetője. A legtöbb üres praxis Borsodban van, de Pest vármegyében és Békés vármegyében is több mint 40 betöltetlen hely van. A fővárosban 56 ilyen háziorvosi körzet található – derül ki a KSH adataiból. Mint megtudtuk, ezeken a helyeken is ellátják a betegeket, csak nincs állandó háziorvos, nehezen, de helyettesítéssel vagy összevonással megoldják a problémát. A tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok listáját a NEAK is közli honlapján. |
Problémát jelent az is, hogy a fiatalok számára nem vonzó ez a szakterület, nincs megfelelő utánpótlás. Mivel lehetne népszerűvé tenni a területet?
Több probléma is van ezzel kapcsolatban. Nincsenek tisztában azzal, hogy mi is az alapellátás, mert nagyon kevés idő jut magára a háziorvostanra. Aktívan részt vettem a háziorvostan, mint önálló diszciplina elismertetésében.
„Szakmai szempontból mellőzött szakterület”
A medikusoknak két hetet kell eltölteniük háziorvos mellett, az orvostanhallgatók gyakorlati képzésében én is részt vettem, nagyon szerettem csinálni. Úgy gondolom, ösztönzőrendszer kellene a fiataloknak, hogy ismét népszerű legyen a háziorvoslás.
A másik probléma, hogy szakmai szempontból mellőzött szakterület, úgy gondolom, nincs tekintélye. Még a hatvanas években elindult egy kezdeményezés, hogy elismert szakma legyen a háziorvoslás, egy külön szakággá váljon. A nyolcvanas években elindultak az orvosi egyetemeken a háziorvostanszékek, családorvos tanszékek, de a mai napig nincs meg az igazi tekintélye.
Miért szereti még mindig a háziorvoslást? Mi a mozgatórugó?
Nem könnyű terület, ideális esetben 10-15 perc jut egy betegre, és azonnal döntenünk kell, mi legyen a megoldás. Egy szakrendelésen vagy egy kórházi osztályon több idő jut a diagnózis felállítására. Kórházban egy team dolgozik, és a kezelőorvos nem magára hagyottan kényszerül egymaga dönteni abban, hogy a beteg gyógyultan távozzon.
Soha nem akartam csak egyfajta szakorvos lenni, nem vonzott „csak” a belgyógyászat, „csak” a nőgyógyászat, vagy „csak” a sebészet, az embert mint egészet vizsgálom holisztikus szemlélettel. Tulajdonképpen minden szakmát, minden szakterületet képviselek, ugyanis szerteágazó esetekkel találkozom. A családorvostan, ahogy a korábbi általános orvostan szakágat ma nevezik, az egész embert tekinti, testestül-lelkestül, és ezt a szakágat gyakorló orvosként csak akkor küldöm tovább, ha arra a betegnek valóban szüksége van. Volt már rá példa, hogy a telemedicina segítségével állapítottam meg egy páciensemnél, hogy szívritmuszavara van, azonnal kórházi beutalót kapott a kardiológiára, így időben gyógyszeres kezelésben részesült.
Tipp Dr. Körmendi István a WEBBeteg orvoskeresőjében
Szerző: WEBBeteg - Tóth András, újságíró
Fotó: Semmelweis Kiadó
