Dr. Kozma Bence: Azért dolgozunk, hogy az urogynekológiai betegek a legjobb ellátást kapják

Az urogynekológiához a vizelet- és székletinkontinencia, a kismedencei süllyedéses kórképek, illetve az ezekhez kapcsolódó szexuális zavarok és egyes kismedencei fájdalom szindrómák tartoznak. Interjúalanyunk a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika osztályvezető adjunktusaként fontos szerepet vállalt az urogynekológia mint tudományterület debreceni meghonosításában.

- Már az egyetemi évei alatt kötődött a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikához...

- Onnan kezdeném, hogy a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumába jártam, mint harmadik generációs „Refis”. Nem volt kérdés, hogy Debrecenben folytatom a tanulmányaimat, bár a felvételi jelentkezéskor bejelöltem a szegedi és a budapesti orvosi egyetemet is, de első körben a cívisváros egyeteme volt megcélozva, sikerült is mindhárom felvételi. 2000 és 2006 között tanultam a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karán.

Negyedév óta kötődök a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikához, akkor mint tudományos diákkörös megismerkedhettem a klinikán folyó munkával, Tóth Zoltán professzor úr irányítása alatt. A magzati ultrahang diagnosztika volt a kutatásom középpontjában, azt vizsgáltuk, hogy bizonyos agyi fejlődési rendellenességekhez milyen egyéb fejlődési eltérések, például a veséket érintő fejlődési rendellenességek kapcsolódnak. A cél az ultrahang szűrés pontosságának javítása volt. Ennek a munkának köszönhetően később eltölthettem egy hónapot Londonban, a King’s College Hospital-ban, ahol Dr. Kypros H. Nikolaides volt vendéglátóm, az ő munkacsoportjának köszönhetjük a ma már jól ismert kombinált teszt létrejöttét. Nagyon pezsgő közegbe kerülhettem, hatalmas hatással volt a későbbi hazai munkáimra a kint töltött időszak.

Visszatérve az alma materemhez: a 2006-os év is szerencsésen alakult: szeptemberben megkaptam a diplomámat a Debreceni Egyetem Rektorának Elismerő Oklevelével kiegészítve, októberben pedig felvételt nyertem a neves intézménybe, nem sok időm volt ráeszmélni, hogy orvos lettem.

A nőgyógyászok körében egy klasszikus életútnak számít, ha először a szülészeti vonallal ismerkednek meg és utána mélyülnek el a nőgyógyászatban, később pedig valamely irányba specializálódnak. Ezt a klasszikus utat jártam be én is. Így ismerkedtem meg az inkontinenciával, a méh- és hüvelyfali süllyedések helyreállító sebészetével és általában az urogynekológiával.

- Miként folytatódott a pályafutása Debrecenben?

- Kiváló eredménnyel tettem szakvizsgát szülészet-nőgyógyászatból, majd Doktori (PhD) tudományos fokozatomat summa cum laude minősítéssel „A női kismedencei süllyedéses kórképek és a stressz inkontinencia hátterének vizsgálata” címmel védtem meg mesterem, mentorom, Takács Péter professzor úr témavezetésével.

Azt tapasztaltam a munkám során, hogy ha egy nő inkontinenciával vagy valamilyen kismedencei süllyedéses kórképpel bekerül a magyar egészségügyi ellátórendszerbe, akkor nagy valószínűséggel nem egy egyenes betegutat fog bejárni és nem vagyok benne biztos, hogy mindenütt a legkorszerűbb protokollok alapján végzett ellátást fogja megkapni. Az volt az elképzelésem, hogy szervezzük meg jól ezeknek a betegeknek az ellátását a debreceni klinikán, nézzük meg, milyen nemzetközi protokollok vannak, sőt, miként lehetne beépíteni az orvosképzésbe ezt a területet.

- Azt meg lehet határozni, hogy hány inkontinenciával küzdő beteg van ma hazánkban?

- Az inkontinencia igen gyakori probléma, jelenleg hazánkban egy-másfél millió nőt érint, a 18–24 év közötti nők fele már tapasztalt akaratlan vizeletvesztést. Úgy gondoljuk, hogy ténylegesen 600 000 - 800 000 páciens él ezzel a betegséggel, napi problémát okozva számukra a vizelet megtartása, rontva ezzel az életminőséget. Sajnos a nagy részük még mindig nem ment el orvoshoz, mert egyrészt szégyellik, tabuként kezelik az inkontinenciát, másrészt nem is tudják pontosan, hová kell fordulniuk a panasszal, vagy ha el is jutnak az orvoshoz, nem biztos, hogy a legjobb ellásban részesülnek.

- Ha már itt tartunk. Hová fordulhatnak a betegek inkontinencia problémával?

- Egyrészt felkeresheti a háziorvosát a beteg, vagy elmehet az urológushoz, a nők pedig felkereshetik a nőgyógyászukat. Ma általánosságban ez a három lehetőség adódik, de úgy gondolom, jó dolgok indultak el ezen a területen, különösen itt, Debrecenben.

Két éve megalakult a Magyar Kontinencia és Urogynekológiai Társaság, amelyben nőgyógyászok, urológusok és gyógytornászok kaptak helyet, és elindult az új, kibővített hazai protokoll kidolgozása. Ez pedig komoly támpontot adhat majd a háziorvosnak is, miként is viszonyuljanak a betegséghez, milyen betegutakat és milyen kezelési metódusok léteznek. Rendszeresen szervezünk továbbképzéseket a témában háziorvosoknak, urológusoknak, nőgyógyászoknak, ott vagyunk a jelentősebb nőgyógyászati és urológiai kongresszusokon. Előrelépés történt abban is, hogy a Debreceni Egyetemen az orvosképzés negyedévében tantermi előadás formájában megjelent az urogynekológia, mint a nőgyógyászat és az urológia határterülete, és ennek köszönhetően nem végezhet úgy egy orvostanhallgató, hogy nem ismerné mélységében ezt a területet.

"Érdekes és egyben izgalmas, hogy aki az urogynekológia területét választja hivatásának, mint nőgyógyász, annak az urológiával, illetve urológusként a nőgyógyászattal is meg kell ismerkednie."

- Miben segíti a betegeket a klinikán működő urogynekológia szakrendelés?

- A régióban látjuk el a hozzánk forduló betegeket, beutaló nélkül, a diagnosztika mellett élen járunk a konzervatív kezelésekben és műtéteket is végzünk. Egyet kérünk a páciensektől, kis türelmet, mert nagyon sokan várnak arra, hogy megoldást találjunk a problémájukra.

- Számos innováció, például egy inkontinencia applikáció és egy étrend-kiegészítő fejlesztése is kapcsolódik a klinikához, és az ön nevéhez.

- Kettőt emelnék ki most, abban bízva, hogy a későbbiekben bővebben is foglalkozhatunk a témával a WEBBeteg.hu portálon. Klinikánkon fejlesztettük ki a Fempharma Kft. közreműködésével azt az étrend-kiegészítőt, amely a szülés során károsodott kismedence rehabilitációjában segít, összetevőivel támogatva a kismedencei torna minél hatékonyabb végzését, ezáltal az inkontinencia kezelését. A szakirodalom alapján a kismedencei tornát rövidebb távon a betegek harmada a sikertelenség érzete miatt abbahagyja, ez az arány pedig hosszabb távon megközelíti a nyolcvan százalékot. Az étrend-kiegészítő célja, hogy a betegek hamarabb érhessenek el eredményt a tornával, így a sikeresebbnek érzett kezelés további önbizalmat és erőt adjon a gyógyulás folyamatához. A projekt most arra vár, hogy gyártásra kerüljön, és elérhetővé váljon a betegek számára.

Ahogy az imént beszélgettünk róla, az inkontinens páciensek nagyon kis részéről tudunk, nagyon kevesen kérnek segítséget, így kevesen jutnak ellátáshoz. Azért hoztunk létre egy egyedülálló mobiltelefonos alkalmazást, hogy az inkontinenciával küzdő nők otthon, saját megszokott környezetükben használhatják, így könnyébe válik a kommunikáció és az adatgyűjtés, sőt, az INCOXIL nevű applikáció segíti a minél pontosabb diagnózis felállítását és a terápia kiválasztását.

Nagyon sokat köszönhettem mentoromnak, és a mai napig tartjuk a kapcsolatot. Az Amerikai Egyesült Államokban dolgozó Takács Péter professzor nevét nem győzöm hangsúlyozni, hiszen ha ő nincs, nem tartanánk most itt, ezek a fejlesztések sem láttak volna napvilágot. Professzor úr a Debreceni Egyetem címzetes egyetemi tanára is.

- Mi tartja fitten, miként bírja a napi feladatokat?

- Rendszeresen futok, a félmaratont örömmel teljesítem, és a nagy tervem, célom, hogy lefutom a maratont és a végén úgy érkezem meg ide az egyetemre, hogy egy urogynekológiai ellátó központ fogad. Nem tudom, melyik valósul meg hamarabb...

Kapcsolódó betegségek Vizelet inkontinencia | Méh-és hüvelysüllyedés | Húgyhólyagsüllyedés

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Tóth András, újságíró