Nem csak méhnyakrákot okozhat a HPV - Prof. Dr. Tamás Lászlóval beszélgettünk
A HPV a méhnyakrákon kívül a középgaratban és a mandulaszövetekben is okozhat daganatot, ezért nagyon fontos mindkét nem védőoltása!
1984-ben végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán, azóta kisebb megszakításokkal kötődik az egyetemhez Prof. Dr. Tamás László. Több mint tíz éve, 2012-től a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika igazgatója, egyetemi tanára, aki számos külföldi tanulmányúton sajátított el ma már itthon is alkalmazott műtéti módszereket.
- Miért éppen ezt a szakterületet választotta?
- Mindenképpen olyan szakmát kerestem, amelyik sokrétű, van benne diagnosztika, gyógyszeres terápia és sebészet is. Medikusként az urológia, a nőgyógyászat és a fül-orr-gégészet vonzott. Korábban úsztam és vízilabdáztam, számtalanszor arcüreggyulladásom volt, és betegként sokat jártam a klinikára, ahol volt szerencsém látni az itt folyó munkát, és feltűnt, hogy milyen érdekes, sokrétű szakma. Végül is a betegségemnek köszönhetem, hogy ezt a területet választottam, illetve akkor azt gondoltam, hogy lehetne ezt a betegséget kevesebb fájdalommal gyógyítani. Ez pedig elég nagy inspiráció volt a számomra. Ma már nem „szúrjuk fel” és öblítjük a beteg arcüregét, ami nagyon kellemetlen volt, én is tapasztaltam. Szerencsére ma olyan hatékony készítmények vannak, hogy nincs szükség az arcüreg öblítésére, súlyosabb eseteknél pedig endoszkópos műtéti megoldásokkal szép eredményeket lehet elérni.
Érdekességek a klinika történetéből |
Annak idején két külön szakterületként működött a fül-orr-gégészet. A fülgyógyászatot 1908-ban, az orr-, garat- és gégegyógyászatot 1910-ben alapították, majd a két szakterület 1936-ban vált eggyé, mert úgy vélekedtek, hogy a fül funkciójában összefügg az orral, a garattal, a gégével. Ekkor költözött a mostani épületébe a klinika, és dr. Lénárt Zoltán professzor vezetésével fül-orr-gégészeti klinikaként működött tovább. Ma már nem csupán a fül, orr, torok, gége megbetegedéseivel foglalkoznak, hanem a fej-nyak terület elváltozásaival is, illetve e régiók tumorainak kezelésével és onkológiai sebészetével is. Kiemelt tevékenység a gyermekkori nagyothallás kivizsgálása, a nagyothallás gyógyítása, a műtéti hallásjavítás és a középfül-implantációk beültetése mellett a siketek gyógyítása. (Forrás: Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar) |
- Folyamatosan kötődött a Semmelweis Egyetemhez, még ha időnként máshol is vállalt feladatokat...
- Azt lehet mondani, hogy kisebb megszakításokkal, de folyamatosan kötődtem ide. Miután végeztem az egyetemen, a Szent László Kórház Fül-Orr-Gégészeti Osztályán kezdtem a pályafutásomat, közben behívtak katonának, de két évvel a diploma után már a klinikán dolgoztam 13 évig. 1998-tól 12 évig osztályvezető főorvos voltam a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Fül-Orr-Gége Osztályán, de ekkor sem szakadtam el a Semmelweis Egyetemtől, ugyanis külsős oktatóként folyamatosan tartottam tantermi előadásokat és gyakorlati oktatást, valamint kutatásokkal is foglalkoztam. Ráadásul részt vettem a Pécsi Tudományegyetem PhD programjában is, rendszeresen lejártam oktatni a baranyai megyeszékhelyre. Aztán az a különleges lehetőség adódott, hogy visszapályázhattam a Semmelweis Egyetemre klinika igazgatónak. 2012-től irányítom a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikán folyó munkát.
- Barcelona, Isztambul, München, Berlin. Csak néhány nagyváros, ahol tanulmányúton volt. Mit adtak önnek ezek a helyszínek, képzések? Melyik volt a legfontosabb mérföldkő?
- A legjelentősebb egy három hónapos továbbképzés volt New York Államban, ahol a Roswell Park Cancer Institutban fej-nyak daganatos kutatásokkal foglalkozhattam. Azóta is fontos területe a kutatásaimnak a fej-nyak területéről kiinduló rákos elváltozások. Emellett számos kisebb tanulmányúton voltam, ahol műtéttechnikai módszereket sajátítottam el, például a fülsebészet és a fej-nyak sebészet területén. A mi szakmánkban is egyre inkább teret hódít a minimál invazív eljárás, amelynek számos előnye van: a legfontosabb, hogy minél kisebb nyíláson keresztül végzünk beavatkozást az emberi szervezetben, lecsökkentve a gyógyulás, a felépülés időszakát. A mi esetünkben ez a módszer a szájon keresztül mikroszkóppal vagy endoszkóppal végzett kisebb parciális gége- és garatműtéteket jelenti. Ezeket az eljárásokat, újdonságokat tanultam meg kint, majd itthon is lehetőségünk volt alkalmazni.
- Jelenleg mint témavezető a PhD hallgatókat és a fiatal kollégákat mentorálja a klinikán...
- A fül-orr-gégészeti doktori programból nyolcan védték meg PhD fokozatukat. Jelenleg hat témavezetőnél 18 PhD hallgatónk van a programban. Van olyan fiatal kolléga, a tumor kutatási témánkban, aki nálam volt PhD hallgató, ma pedig már ő is témavezetője fiatal PhD hallgatóknak, és így csatlakoznak be a kutatási programba. Az egyik fontos PhD kutatási témánk keretében a daganatok prognózisát mutató faktorokat vizsgáljuk, megnézzük, milyen molekuláris eltérések jelennek meg a vérben vagy magában a tumorban, amelyből megállapítható, hogy a rosszindulatú daganatnak milyen lesz a viselkedése és az adott terápiára a válasza. Ezekből vonunk le aztán onkológiai, terápiás következtetéseket, együttműködve a patológusokkal, onkológusokkal.
- Évente 200 daganatos beteget kezelnek... Mely ráktípusok a leggyakoribbak a klinikán?
- A hagyományosan a fül-orr-gégészethez sorolt daganatokat (szájüreg, garat és gége) tekintve évente mintegy 200 beteget kezelünk, de ha hozzávesszük a centrumunkban az utóbbi években felfuttatott koponyaalapon meg a szemüregben kialakuló daganatok és a nagyszámú pajzsmirigy-, illetve nyálmirigydaganat-ellátást akkor ez a szám a duplájára növekszik.
- Mennyit tehet hozzá a káros életmódunk, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás a daganat kialakulásához?
- Mint minden betegség, a fej-nyaki daganatos elváltozás is több faktoros, függ a kialakulása a genetikai hajlamtól, nem véletlenül kérdezzük ki a pácienst, hogy korábban a családban milyen rákos megbetegedés fordult elő, de a fő kiváltó tényező valóban a dohányzás és az alkoholfogyasztás.
Van egy új faktor, amely a kutatásainkban is egy fontos tényező, ez pedig a humán papillomavírus-, azaz a HPV-fertőzés, amely a középgaratban, főként a mandulákban és a nyelvgyökben kialakuló daganatos elváltozásokért felelős, ez ugyanaz a vírus, amely a nőknél a méhnyakrák hátterében áll.
Évente 1500 új középgarati-manduladaganatos beteget diagnosztizálnak Magyarországon, közel 50%-uknál mutatható ki a HPV, a másik csoportban a dohányzás és az alkohol a kiváltó ok. A HPV-eredetű daganatban főként fiatal felnőttek érintettek, háromnegyedük férfi.
Elindult néhány éve egy propaganda a témában, amelynek fókuszában a HPV elleni védőoltás kiterjesztése áll. Az iskolás korú lányok – akik szülei igényelték a vakcinát – már több mint 10 éve oltva vannak, a fiúk esetében 2020 szeptemberétől kérhető az oltás az iskolákban, térítésmentesen. Ezenfelül minden felnőttnek is javasolt az oltás felvétele.
- Ön szerint mikor várható ennek a programnak az eredménye?
- A lányoknál már látszik, hogy a HPV okozta bőrszemölcsök, gégepapillomák aránya jelentősen csökken, de már a méhnyakrák megbetegedések száma is lecsökkent ott, ahol már több mint 15 éve létezik az ingyenes védőoltás, például az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában vagy Ausztráliában. Az a tendencia, hogy 2030-ra jelentősen le fog csökkenni a méhnyakrákos esetek száma a nőknél. A férfiaknál, minthogy számukra később kezdődött mindenhol a védőoltás bevezetése, később látható eredmény a középgarat-daganatok tekintetében.
Nagyon fontos az időben való felismerés: a két héten túl tartó rekedtség, a véres köpet, a nyaki nyirokcsomó duzzanata, a nyelési nehézség, a fülbe sugárzó egyoldalú fájdalom hátterében gyakran daganatos elváltozások állnak. Amennyiben ezeket a tüneteket észleljük, forduljunk orvoshoz, mert a korai stádiumban diagnosztizált tumor jól kezelhető.
- Beszélnünk kell még egy fontos szakterületről...
- Egy igen korszerű audiológiai központ működik a klinikán, ahol nagyon fontos tevékenységünk a gyermek- és felnőttkori nagyothallás kivizsgálása, kezelése, a műtéti hallásjavítás és a középfül-implantációk beültetése mellett a Cochlearis implantáció (CI), amely a belsőfül-siketeknek egy fantasztikus lehetőség, hogy újra hallani tudjanak. A siket újszülötteknek pedig megadja a hallás megtanulásának és a beszéd kialakulásának a lehetőségét. Hazánkban éppen a klinikánkon Ribári Ottó professzor vezette be az eljárást, az első beültetés 1985-ben volt, ezzel az eredménnyel az első három között voltunk Európában, mi pedig folytatjuk az általa elindított munkát.
- Azóta hány újra halló páciensük van?
- A nyolcvanas évek óta közel ezerre tehető a gyógyult betegeink száma. Ez egy igen drága műszer és beavatkozás, a kezdeti évtizedekben csak kevés implantátumot finanszírozott a biztosító, szerencsére most már évente 150-200 beültetést végez a három nagy egyetemi klinika az országban. Az implantátum két részből áll, a beültetett része életre szóló, a külső rész mágnessel kapcsolódik a belsőhöz a bőrön keresztül és ez cserélhető. Ahogyan fejlődik egy számítógép vagy egy mobiltelefon, ezek is egyre fejlettebbek, többre képesek, olyanok, mint egy mini komputer. Ma már mobiltelefonnal kommunikál, a Bluetooth-eszköz segítségével akár távirányítóként is funkcionál. Mi is látjuk, hogy hányszor, mikor és megfelelően használja-e a páciens. A csere hatévente esedékes, és szerencsére ezt a NEAK támogatja.
Nagyon fontosnak tartom az újszülöttek időbeni szűrését, ezért nagyon örvendetes, hogy a kötelező irányelvnek megfelelően már az újszülött osztályon hallásvizsgálat is történik az esetükben objektív hallásműszerrel, és ha kiderül, hogy nagyothalló vagy siket a kisbaba, akkor hallókészüléket és fejlesztő terápiát, vagy szükség esetén Cochlearis Implantációt kap a kis beteg.
Prof. Dr. Tamás László - Névjegy |
Végzettségek:
Külföldi tanulmányok, továbbképzések:
Munkahelyek:
Tagságai:
Kiemelt szakterülete: Garat-, szájüreg és gégerákok, tumormarker-kutatás, a daganatok kimenetelét befolyásoló genetikai tényezők, tumorok lézersebészeti gyógyítási lehetőségei, belső és középfül betegségei, fülzúgás. |
Szerző: WEBBeteg
Tóth András, újságíró
Forrás: A középgarat tumorok 40 százalékát a HPV okozza (Semmelweis Egyetem)