"Mi gyermekgyógyászok a betegeink révén sosem növünk fel teljesen"
megjelent:
Dr. Pethő-Orosz Petronella 2020 óta a Magyar Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza csecsemő- és gyermekgyógyásza, nefrológus szakorvosa, aki nemrég Debrecenben megvédte PhD munkáját.
- Debrecenben volt szakorvosjelölt, majd Budapesten, a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekklinikáján dolgozott, mint gyermekgyógyász. Miként jött ez a váltás?
- Tizenegy éve kötődök Debrecenhez, ott végeztem az orvosi egyetemen mint átalános orvos, majd öt évig a Gyermekklinikán lehettem szakorvosjelölt. Valamennyi kötődésem a férjem révén is van, illetve volt a cívisvároshoz, ő tősgyökeres debreceni, sokat jártunk haza az édesanyjához. A férjem belgyógyász-nefrológus szakorvos, ő felnőtt betegekkel foglalkozik.
- Egyetemi szerelem volt?
- Nem, nem egyetemi szerelem volt. A férjemet egy igen „lírai” helyen, a debreceni művese állomáson ismertem meg rezidens éveim alatt. Későbbi témavezetőm, Szabó Tamás tanár úr kért meg a debreceni klinikán, hogy kísérjem végig egy akkor 3 éves gyermek művese kezelését. Végig ott voltam mellette, és tulajdonképpen ez az időszak hozta meg nekem a szerelmet is.
- Mondhatni a művese állomásnak köszönheti a későbbi férjét...
- Így van. Ráadásul a nefrológia, illetve a dialízis a mai napig a szívem csücske. A nefrológia szakterülete igen változatos, sokrétű, nagyon sok lehetőséget rejt, a vesének ugyanis nagyon sok szervezeti működéshez van köze. Az alap nefrológiai gondozástól egészen az immunológiai betegségekig vagy éppen a művesekezelésig sok mindent lefed. Igen komplex terület.
- Miként folytatódott a pályafutása a fővárosban?
- 2014-ben házasodtunk össze, 2015-ben pedig Budapestre költöztünk, mert a fővárosban, az egyik egészségügyi szolgáltatótól kapott egy felkérést a férjem. A távházasságban nem hiszünk, így én is úgy döntöttem, munkahelyet váltok. Így kerültem 2015 végén a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekklinikájára, ahol 2016 tavaszán elkezdtem a nefrológia szakképzést, 2019-ben szakvizsgáztam.
„Azt szoktuk mondani, hogy a családunk 0-tól 100 éves korig lefedi a nefrológiát.”
- Ha már itt tartunk, van külön felnőtt- és gyermeknefrológia?
- Elméletileg nincs, hiszen nincs külön gyermek- és felnőttnefrológiai szakképzés, minden szakorvosjelölt egyféle nefrológiát tanul, ebből szakvizsgázik. Aztán annak függvényében, hogy ki honnan érkezik, vagy hol szeretne elhelyezkedni, ráépíti a belgyógyászatra vagy a gyermekgyógyászatra. Az alapbetegségek hasonlóak, a kezelésük már más a kisebbek és a felnőttek esetében. Van arra is lehetőség, hogy az általánosorvos-képzést követően egyből nefrológia szakképzésre menjen a szakorvosjelölt.
- Kanyarodjunk vissza a cívisvárosba. Miért éppen Debrecenben védte meg a PhD munkáját, amelynek címe: „Vesebetegségek hátterében álló genetikai eltérések vizsgálata”?
- Még Debrecenben, szakorvosjelöltként kezdtem el a munkát, mondhatjuk, egy évtizeden átívelő munkásság volt. 2012-ben Balogh István professzor úr és csapata indította el a laboratóriumi központban a recesszív policisztás vesebetegségek (ARPKD) genetikai vizsgálatát, a nefrológiai diagnosztika részét pedig mi kezdtük el Szabó Tamás tanár úr témavezetésével. A négy gyermeknefrológai klinikai centrum beteganyagából érkeztek hozzánk minták, így egy nagy multicentrikus vizsgálat valósult meg. Azt már akkor láttuk, hogy egy PhD téma is megvalósulhat ilyen sok adatból, így 2013-ban kezdtem el a doktori képzésemet, majd Budapesten, a Gyermekklinikán és a jelenlegi munkahelyemen, a Bethesda Gyermekkórház Gyermekbelgyógyászati Osztályán is lehetőségem volt foglalkozni a témával. A genetikai és a klinikai vizsgálati adatok összevetése segíti a hétköznapi munkámat is.
„Mindig is érdekelt a genetika, de maradok a nefrológiánál, és szerencsére tovább folytatódhat a PhD-vel elkezdett tevékenység a policisztás betegek gondozásával, klinikai vizsgálataival.”
- Melyek a leggyakoribb gyermek-vesebetegségek, amelyekkel a szakorvosi munkája során találkozik az ambulancián és az osztályon?
- A már említett policisztás vesebetegségek ritkábban fordulnak elő. Relatíve gyakorinak mondhatóak a már egészen korán, csecsemőkorban jelentkező húgyúti fertőzések, amelyeknek sok esetben az alapját valamilyen veleszületett rendellenesség vagy hajlamosító tényező adja: szűkületek, visszafolyás. A nagyobbaknál is jelen van a vesemedence-gyulladás és a húgyúti fertőzés, de már más a hátterük. Igen sok a vesekövességgel jelentkező beteg, elsősorban a nem megfelelő mennyiségű folyadékbevitel miatt.
| Nem mindegy, mit isznak a gyerekek… |
| Vannak olyan esetek, amikor folyadéknaplót kérünk a betegtől, hogy nyomon követhessük a bevitt és a szervezetből kiürült folyadék mennyiségét, és ekkor szembesülnek a szülők is azzal, hogy nem iszik eleget a gyermekük, pedig naponta legalább 1,5 liter (nagyobbaknál akár 2 liter) lenne az ideális mennyiség. Sokat segíthet a motivációs kulacs, amely arra ösztönzi a gyermeket, hogy napközben is igyon az iskolában, illetve arra kellene rávezetni a családot, hogy a fekete vagy zöld tea helyett a gyümölcstea, a szénsavas üdítő helyett pedig a gyümölcslé vagy víz legyen a megfelelő folyadék. Bár tegyük hozzá, hogy a cukrozott gyümölcslé és a nagyon sok 100 százalékos gyümölcslé sem minden esetben hasznos a szervezetnek (utóbbi is tartalmaz természetes cukrokat), nem tesz jót a fogaknak és a szénhidrátháztartásnak sem, ráadásul a tömény gyümölcslé fokozhatja a vesekövességet – teszi hozzá a gyermekgyógyász szakorvos. |
Ezeken kívül nagy számban érkeznek kis betegek vizelettartási problémával, gyakori panasz a 6 év körülieknél az éjszakai bepisilés, ilyenkor nagyon fontos kizárni, hogy van-e valamilyen szervi oka a problémának.
A fejlődő nefrológiai-urológiai ellátásunknak köszönhetően komplex gyógyító team segíti már műtéti megoldásokkal is a vesefejlődési rendellenességgel született gyermekeket és családjaikat. A kivizsgálástól a műtéti felkészítésen át a rehabilitációig kísérjük a kis pácienseket. Az egyre növekvő igény is mutatja, hogy Magyarországon egyedülálló szemlélettel végezzük ezt a beavatkozást.
- A gyermekkori magas vérnyomás hátterében is állhat vesebetegség?
- Az egyetemen azt tanultuk, hogy a gyermekkori hipertónia mindig másodlagos, és azt kell kutatni, hogy mi áll a hátterében, például hormonális probléma, érfejlődési rendellenesség vagy éppen vesebetegség, ezért nagyon fontos ezt is kizárni. Ma már sajnos a nem megfelelő életmódnak is betudható, hogy önmagában jelentkezik a magas vérnyomás, és egyre több kamasznál jelent problémát az esszenciális, azaz elsődleges hipertónia.
- Mi ad erőt önnek a mindennapokhoz? Mi a siker titka?
- Napi szinten nem gondolkodom ezen, de egy fontosabb állomásnál vagy egy évforduló kapcsán eszembe jutnak a pozitív esetek, a megható történetek, a sikerek, amiért érdemes ezt csinálnom. Amikor például a már felnőtté érett és felnőttgondozásba átadott „gyermek” édesanyja megtisztel azzal, hogy az időközben megházasodott egykori betegem esküvői fotóját elküldi, mert úgy érzi, szívvel-lélekkel velük voltam régen is, akkor tudom, hogy nem múlik el nyomtalanul, amit adok nekik, amit csinálok.
Jól esik a kis betegek őszinte ragaszkodása is, a legkisebbek kendőzetlenül kimondják a gondolataikat, akár a rossz, akár a jó érzéseiket. És ez a bizalom egyik jele. De ahhoz, hogy szót értsünk velük, kell egy kis játékosság is. Nekem ez könnyen megy, talán azért is, mert mi gyermekgyógyászok a betegeink révén sosem növünk fel teljesen.
Tovább Gyermeknefrológia a háziorvosi gyakorlatban
WEBBeteg - Tóth András, újságíró
Forrás: Dr. Pethő-Orosz Petronella (Bethesda Gyermekkórház)
Kép forrása: Bethesda Gyermekkórház
