Rákkutatók: nehéz téma, de fontos róla hitelesen és érthetően beszélni

Dr. Bödör Csaba a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet munkatársa, aki kollégáival 2024-ben ismeretterjesztő videók készítésébe fogott. Céljuk a daganatos betegségekkel kapcsolatos közérthető és hiteles információk átadása.

Több mint 1 éve jött létre a Rákkutatók Alapítvány, mennyire volt akkor tudatos az elhatározás, hogy edukációval, betegkommunikációval is foglalkozzanak?

A 2023. őszén létrejött Rákkutatók Alapítvány a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetének szakmai munkáját támogatja. Kiemelt célja a hagyományos és korszerű molekuláris patológiai eljárások hazai bevezetése, fejlesztése, támogatása. Az intézet szakmai munkájának támogatása mellett fontos szempont a kollégák szakmai továbbképzésének szervezése, megvalósítása, forrást biztosítva arra, hogy a fiatal orvosok, biológusok eljussanak hazai és nemzetközi továbbképzésekre, konferenciákra.

Nagyon hamar zászlónkra tűztük, hogy foglalkozzunk az egyetemen túlmutató társadalmi felelősségvállalással is. Többen úgy láttuk, hogy szükség van a tudománykommunikációra, a betegedukációra és az ismeretterjesztésre. A motiváció az volt, hogy szakmabeliként is tapasztaltuk a problémát, hogy a betegek sok olyan információhoz jutnak, amelyek hitelessége megkérdőjelezhető. Fontos, hogy magyar nyelven, a szakterület ismert és elismert képviselői adják át a hiteles szakmai információkat a betegeknek, az érintetteknek és a családtagoknak.

Tegyük hozzá, hogy mindez akkor ér igazán célba, ha érthetően, közérthetően tálalják az információkat. Mit tapasztal, mennyire értik a magyar betegek a daganatok hátterét, a megelőzés fontosságát?

Mindenképpen közérthető megfogalmazásban kell elkészíteni a beszélgetéseket, ez nagyon fontos szempont volt, amikor elkezdtük a projektet.

Mindennapi munkánk jelentős részét a daganatdiagnosztika és daganatkutatás teszi ki, így nem volt kérdés, hogy mi kerüljön a fókuszba. Beszélgetéseinkben arra keressük a választ, hogy milyen daganattípusok vannak, kik a rizikócsoportok, milyen diagnosztikai, illetve kezelési lehetőségek vannak. Azt mindig kihangsúlyozzuk, hogy mennyire fontos a prevenció: a szűréseken való részvétel, a korai diagnosztika, az egészséges életmód.

Azt tapasztaljuk, hogy az érdeklődők igénylik az ilyen fajta tartalmakat, van rá fogadókészség. Ne feledjük el, hogy a téma nehéz, bizonyos tabuk övezik, nagyon fontos viszont beszélni róla különböző aspektusokból.

Három pillére van a projektnek.

A Rákkutatók podcast elsősorban betegeknek, hozzátartozóknak, valamint érdeklődő szakembereknek szól, minden alkalommal valamelyik szakterület képviselőjét szólítjuk meg, ebben, mint szerkesztő és műsorvezető veszek részt. Markovits Ferenc portréműsora a Rákeltérítő podcast, amelyben - immár a második évadban - ismert, híres személyiségek osztják meg élettörténeteiket, és minden adásnak van egy patológiai bemutatója az érintett beteg és szakorvos részvételével. Van úgynevezett tabudöntögető célja is ezeknek a portré beszélgetéseknek, hogy ne stigma legyen a daganattal élő betegsége, hanem erőt adjon, kiutat mutasson azoknak, akik hasonló helyzetbe kerülnek. A projekt harmadik és egyben leginnovatívabb elemének számító Rákkutatók vlog könnyedebb stílusban fiatal szakorvosok munkájába enged bepillantást, megtudhatjuk például, hogyan is telnek egy patológus munkanapjai.

"A patológia egy korszakváltáson megy keresztül"

Ezt éppen a minap néztem meg. Az is kiderült a vlogból, hogy idejének csupán 5 százalékát tölti boncolással a patológus.

Ami ráadásul leginkább tudományos, oktatási célú tevékenység. Szeretnénk megmutatni, hogy a patológia egy korszakváltáson megy keresztül, egyre inkább dominálnak a molekuláris patológiai eljárások, hiszen korszerű genomikai, molekuláris vizsgálatok nélkül ma már nem működhet a korszerű patológiai diagnosztika, illetve ne feledjük el, hogy a klasszikus szövettani vizsgálatok is nélkülözhetetlenek, ezek egymást támogató, kiegészítő eljárások. A csúcstechnológia ma már jelen van a patológiában is, és ezt a fiatal, motivált munkatársak a mindennapokban alkalmazzák a pontos diagnózis, rizikóbecslés és terápiatervezés érdekében.

„Mindenki talál benne olyan tartalmat, amely számára hasznos és érdekes lehet”

Hogyan jött az ötlet, hogy ön vezesse a műsort?

Azokkal a kollégákkal készítünk beszélgetéseket, akikkel mindennapi diagnosztikai és kutatási kapcsolatban vagyunk, ezért fel sem merült, hogy egy külső műsorvezetőt vonjunk be. Szakmabeliként közvetlenül tehetem fel a kérdéseket olyan riportalanyoknak, akikkel több éves ismeretségem és szakmai kapcsolatom van.

Kinek a feladata a témaválasztás, a szerkesztés?

Csapatmunka, amelyet én koordinálok. Az intézetben van egy folyamatosan bővülő fiatal kör, amelyik részt vesz a munkában, egyrészt a Rákeltérítő podcastban, mint patológus szakértő, másrészt a vlogban is megmutatják magukat. Együtt dolgozunk egy profi médiacsapattal, valamint az egyetem médiacsapatának teljes szakmai támogatása is fontos, hogy megvalósuljanak a projektek.

2024 őszén indult a Rákkutatók podcast, és már abban az évben jött a siker, egy rangos díj formájában.

Amikor 2024 őszén belefogtunk, álmunkban sem gondoltuk, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora sikert fogunk elérni, ráadásul a szakmai zsűri figyelmét is felkeltjük. A szeptemberi indulás óta több mint 50 videót készítettünk, és már novemberben szakmai díjat nyertünk, ami egy magas presztízzsel bíró polcra helyezett bennünket. Hatalmas megtiszteltetés volt megkapni az AIPM-Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete által kiírt Egészségértés díjat a Rákkutatók ismeretterjesztő és edukációs tevékenységünkért.

Mint szakértő, volt-e olyan információ vagy adat, ami önt is meglepte a beszélgetések során?

Igen volt, nem is egy. Amikor dr. Nyirády Péter, az Urológiai Klinika igazgatója azt mondta, hogy hazánkban naponta 4 ember hal meg prosztatarákban, pedig két embernek nem kellene, akkor azt mondtam, hogy ez egy erős információ. Pozitívumkét pedig dr. Kriván Gergely, a Gyermekonkológiai Hálózat elnöke számolt be arról, hogy a gyermekkori leukémia esetében ma már 85 százalékos a gyógyulási esély.

A beszélgetések itt érhetőek el a YouTube-on: Rákkutatók csatorna

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Tóth András, újságíró
Fotó forrása: Semmelweis Egyetem