Természetes megoldások a depressziós tünetek megelőzésére

Bár már lassan lecsengőben a járvány legnehezebb része, talán magunkon is észrevehettük, hogy az elmúlt másfél év nem múlt el nyomtalanul. Egy egészséges mentális állapotú embernek is komoly kihívást jelentett a pandémia – hát még a szorongással vagy depresszióval küzdőknek.

Becslések szerint a magyar felnőtt lakosság 7%-a küzd alapvetően is évente depresszióval, míg 4%-uk minden hónapban kénytelen szembenézni a tünetekkel. A koronavírus-járvány viszont még jócskán, 15-20%-kal emelhetett is a számukon. Tehát évente sajnos legalább a lakosság tizede megtapasztalja a depressziót – azonban azok sincsenek sajnos kevesen, akik valamely más szorongásos zavarban szenvednek.

Depresszió, szorongás vagy pánik?

Maga a depresszió a kedélybetegségek „csupán” egyik fajtája: az érintett a hangulati zavarok mellett (érdeklődés tartós csökkenése minden iránt, állandó reményvesztettség, halállal kapcsolatos gondolatok) fizikai tüneteket is tapasztal – alvászavarokkal, hirtelen fogyással/hízással vagy a szűnni nem akaró fáradtságérzettel kell megküzdenie. Bár rosszabb periódusok mindenki életében előfordulhatnak, de ha a tünetek 2 hét múlva is fennmaradnak, az valószínűleg depressziót jelez. A betegségnek lelki okai ugyanúgy lehetnek, mint biológiai: a stressz mellett közrejátszhatnak a hormonok is, ugyanis kétszer annyi nő szenved tőle, mint férfi.

A szorongással a hétköznapi életünkben talán mindannyian találkozhattunk már. Egy kis adrenalin még jót is tesz a verseny- vagy vizsgahelyzetekben, szoktuk mondogatni, és ebben igazunk van. Azonban, ha már a mindennapjainkat is megkeseríti az irreális mértékű, nagyrészt konkrét ok nélküli szorongás, akkor lehet, hogy mi is generalizált szorongásos betegségben (GAD) szenvedünk, amely a szorongásos zavarok leggyakoribb típusa.

Tünetei változatosak lehetnek (nyugtalanság, állandó felfokozottság-érzés, légszomj, hasmenés, koncentrálási nehézség stb. közül akár egyszerre több is), viszont zavarról akkor beszélhetünk, ha a szorongó aggályait már nehezen tudja csak kordában tartani, és állandó idegrendszeri feszítettsége a mindennapi életének rovására megy.

A szorongásos zavarok egy másik fajtája a pánikbetegség vagy pánikzavar. Ez abban különböztethető meg a mindennapi életünkben is tapasztalható idegességtől (amit például egy nehéz feladat vagy egy kiállhatatlan munkatárs miatt érezhetünk), vagy épp az ösztönös menekülési reakciótól egyes veszélyes helyzetekben, hogy egyszerűen – nincs rá ok. Ilyenkor a szervezetünk egy hibásan működő riasztórendszerként kezd el funkcionálni: teljesen veszélytelen helyzetekben is jelez. Ám jóval erősebben, mint az elviselhető lenne hosszú távon, emiatt a betegek gyakran elkezdenek kerülni bizonyos helyzeteket, amikben megjósolható, hogy pánikolni fognak. Ez azonban az életminőség tartós romlásához vezet egy idő után, és kialakulhat miatta…

… akár az agorafóbia is. Aki ettől szenved, azt a zárt helyeken való tartózkodás rémíti meg, vagy egy olyan helyzet, amiben nehéz lehet segítséget kérni, kapni. Van, aki pincékbe, mozikba vagy éttermekbe nem mer emiatt elmenni, másnál a tömeg vagy a zsúfolt járműveken való utazás váltja ki a veszélyérzetet (ami remegéssel, heves szívveréssel vagy izzadással jár). Azonban odáig is elfajulhat az agorafóbia, hogy a benne szenvedő már otthonról sem mer kilépni, vagy csak úgy mer utazni személygépkocsiban, ha ő vezethet. Mint mindezekből láthatjuk: az, hogy milyen mértékben akadályozza a betegség a normál életvitelt, változó – de gátolja.

A pandémia “nyertese” a letargia volt

Ahogyan a szorongásnak és a feszültségérzetnek, úgy a letargiának is többféle változata ismert. Orvosi értelmében véve álomkórt jelent: egy olyan testi állapotot, amely a mély álomhoz hasonlítható, és kezeletlenül halálhoz vezet. A lélektani értelmében azonban nem más ez a jelenség, mint amit a kutatók manapság languishingnek neveznek, mi pedig magyarul egyszerűen nagymértékű közönynek. Sokak szerint 2021-nek ez az egyik legjellegzetesebb állapota világszerte. A letargia ugyan nem betegség, de a lelkesedés, az érdeklődés és a cselekvőképesség teljes hiánya miatt az ember egyszerűen csak fokozatosan érdektelenné válik minden iránt, ami körbeveszi. A járvány egyik legfőbb mentális hatásának is mondják.

Így oldjuk a depressziót és társait

Jó hír azonban, hogy az enyhébb fokú letargiát és hangulatzavart,vagy a hozzájuk kapcsolódó tüneteket mi is leküzdhetjük, akár otthonunkban is. Számos alternatív, természetes gyógymóddal küzdhetünk az említett egészségügyi problémákat kiváltó vagy súlyosbító stressz ellen – az alábbiakban mutatunk is néhány módszert!

• Az egyik legjobb stresszoldó technika az ellazulást nyújtó relaxáció, illetve annak típusai. Az egyik talán legnépszerűbb fajtáját, a meditációt hagyományosan a járvány előtt szakemberek vezették le; a pandémia alatt azonban már számos online videó keletkezett, ami végigvezet minket a lelki ellazulás útján. A JustLikeBuddha például egy telefonos applikáció, amelyen sok-sok vezetett meditáció érhető el, ráadásul magyar nyelven, és ingyenesen!
• A mélylégzés vagy jógalégzés úgy lazít el, hogy közben semmi másra nem kell figyelnünk, csak a légzésünkre,
• míg a stresszoldó masszázzsal akár családtagok, partnerek is segíthetnek szerettüknek relaxálni.
• Egyénileg pedig a jóga is nagyszerűen ellazíthat.

A szintén ellazító hatású, növényi hatóanyagú gyógymódok között pedig két jelentősebb csoportot különíthetünk el: a gyógyteákat (pl. orbáncfű, citromfű, komló, levendula, kamillatea stb.) és a nyugtató hatású olajokat.

A gyógyteákból már egy pohár után is érezhetően nyugodtabbak leszünk. Napjainkban folynak a kutatások a CBD olaj nyugtató, kedélyjavító hatásairól, amely – bár kenderből készült – nem tartalmazza a marihuána egyik legfontosabb alkotóelemét, a THC-t, így hazánkban is szabadon beszerezhető étrend-kiegészítő, hiszen nem lehet tőle eufórikus állapotba vagy függőségbe kerülni..

Összefoglalva a fentieket láthatjuk, hogy a szorongással kapcsolatos megbetegedéseknél a tünetek erősségében a stressznek hatalmas szerepe van – ahogy a stresszoldásnak is, a panaszok kezelésében. A stresszoldó, alternatív módszerek skálája széles: enyhébb panaszok esetén célszerű kipróbálni néhányukat, mielőtt a gyógyszeres kezelés mellett döntenénk. Ha azonban már több hete-hónapja is megkeseríti az életünket a szorongás vagy a levert hangulatunk, ne habozzunk orvoshoz vagy mentálhigiénés szakemberhez fordulni!

(Támogatott tartalom)