A PCOS tünetei és okai

A PCOS egy rendkívül összetett nőgyógyászati betegség, mely valójában közel sem csak ehhez a tudományághoz kapcsolódik, hiszen kialakulását követően az egész hormonháztartás felborulhat, sőt a háttérben egyéb belgyógyászati és endokrinológiai problémák is meghúzódhatnak. (x)

Dr. Fedina Laurát az Oktogon Medical Center nőgyógyászát kérdeztük. Amiért mégis a nőgyógyászathoz kapcsolható elsőként, az nem más, minthogy olyan jellegzetes tünetei vannak, mint a menstruációs zavarok vagy a petefészekben megjelenő ciszták, de kutatások igazolják, hogy a meddőség hátterében is gyakran ez a betegség húzódik meg.

Emiatt a PCOS-t, vagy más néven policisztás ovárium szindrómát nem szabad félvállról venni, már az első tüneteknél fontos részt venni egy nőgyógyászati szakrendelésen, hiszen mielőbb a kezelőorvos rendelkezésére áll a pontos diagnózis, annál nagyobb esély van a gyors gyógyulásra.

Hogy mi az a PCOS, mitől alakul ki, miről ismerhető fel és miként kezelhető? Mivel ezeknek a kérdéseknek az ismerete is fontos ahhoz, hogy az emberek időben felismerjék a bajt és mielőbb orvoshoz forduljanak, az alábbiakban minden kapcsolódó részletet összegyűjtöttünk a betegség kapcsán.

Mit nevezünk PCOS-nek?

A PCOS a policisztás ovárium szindróma rövidítése, ami elsősorban nőgyógyászati, másodsorban azonban belgyógyászati és endokrinológiai elváltozás. Nagyon összetett problémakör, amit jól mutat, hogy nem létezik két ugyanolyan tünettel rendelkező páciens.

Ami azonban általános, hogy a PCOS-re a nőgyógyászati panaszok mellett gyakran hívják fel a figyelmet bőrgyógyászati elváltozások, ezen felül pedig az elváltozástól szenvedő hölgyek körében igencsak jellemző, hogy 40 éves korukra már kialakult a cukorbetegség, vagy egy kisebb-nagyobb mértékű inzulin-rezisztencia.

Leginkább ennek köszönhető, hogy már az első tünetek felbukkanásakor ellenőrizni kell a szénhidrát anyagcserezavart, a szív- és érrendszer állapotát, de nagy általánosságban mindent, amivel a cukorbetegség összefüggésben lehet.

A PCOS egyik legjellemzőbb megjelenési formája, amikor a petefészekben akár halmozott formában is ciszták jelennek meg. A betegség világszerte a fogamzóképes nők mintegy 5-16 százalékát érinti, ami csak Magyarországon legalább félmillió embert jelent.

Hogyan alakul ki a PCOS?

A PCOS kiváltó oka jellemzően a hormonzavar, aminek a kialakulása több éven keresztül történik, így érdemes odafigyelni az árulkodó jelekre. Merthogy az első tünetek már gyakran serdülőkorban megjelenhetnek, de ezt egyáltalán nem lehetne általánosítani.

Vannak ugyanis, akik már nagyon korán megtapasztalják valamennyi jellegzetes tünetet a PCOS kapcsán, mások azonban csak néhányat. Panaszai legalább annyira kiszámíthatatlanok, mint a kialakulás pontos okai, hiszen a tudománynak még mindig nem sikerült ezt teljes egészében feltárnia.

Ami az eddigi eredmények alapján biztos, hogy a PCOS kialakulásában ugyanolyan fontos szerepet játszanak a genetikai tényezők, mint a környezeti hatások, ezen felül biztosan elősegíti kialakulását az elhízás, a túl magas inzulinszint és a nagyobb mennyiségű férfi hormonok jelenléte a szervezeten belül.

Érdekesség, hogy a PCOS tünetei enyhébb formában már az első menstruáció előtt is megfigyelhetők néhány páciensnél. Jellemző az ilyen gyermekekre az alacsony születési súly mellett az olyan másodlagos nemi jellegek idő előtti megjelenése, mint például az erőteljes szőrnövekedés.

A vizsgálatok során a kutatók már rájöttek arra, hogy az inzulinrezisztencia milyen hatással van a PCOS kialakulására. Ilyen állapotban ugyanis a szervezetben csökken a sejteknek a szőlőcukor felvétele, aminek egyenes következménye, hogy a vérben megnövekszik az inzulin mennyisége.

A túl sok inzulin hosszabb távon rossz hatást gyakorol a petefészek receptoraira, így serkenti például a férfi nemi hormon termelését, aminek hatására a tüszőérés egyszerűen leáll, és megjelennek az olyan ultrahanggal látható elváltozások, melyek csak a policisztás ovárium szindrómára jellemzőek.

A PCOS kapcsán gyakran van szükség a női nemi hormonok vizsgálatára. Ilyenkor általános, hogy az LH/FSH aránya túl magas, ami azért probléma, mert ez akadályozhatja a normál petesejtképződést.

Ezzel a szervezetben növekedésnek indul a tesztoszteron termelődése, amitől az FSH-kiválasztás még tovább csökken, a petefészekben pedig ciszták alakulnak ki, a szerv állapota pedig folyamatosan romlik.

Ebből következik, hogy a jellegzetes cisztás petefészek nem annyira kiváltó oka, mint inkább kellemetlen következménye és tünete a PCOS-nek.

Milyen tüneteket produkál a PCOS?

A PCOS-nek kezdetben nagyon általános tünetei vannak, melyek alapján senki sem gondol súlyosabb elváltozásra.

Ilyen például a menstruáció rendszertelenné válása vagy teljes elmaradása még jóval azelőtt, hogy a változókor ezt indokolttá tenné. Szintén erre a betegségre utal a zsíros, pattanásos, aknés bőr, illetve annak szürkésbarna elváltozási, ami tipikus példája annak, hogy a hormonális panaszok gyakran bőrgyógyászati elváltozásokat eredményezhetnek.

Hogy mennyire általánosak kezdetben a PCOS tünetei, azt jól mutatja, hogy ide sorolható például az elhízás – különösen a hason megjelenő túlsúly –, a hajhullás, vagy nők esetén a férfiakra jellemző kopaszodás.

Ehhez köthetően inzulinrezisztencia és pre-diabétesz is megjelenhet, méghozzá a vér emelkedett inzulinszintje mellett, amit az arc- és a testszőrzet növekedésének serkenése kísér.

A PCOS egyik legjellemzőbb tünete a petefészekben ultrahanggal feltárható sok apró ciszta megjelenése. Ez jellemzően már egy végső stádium, ami nehezebben gyógyítható, de kellő odafigyeléssel, gyógyszerekkel és életmódváltással a legtöbb tünet visszafordítható.

Részben tünet, részben következmény, de gyakran csak akkor derül ki egy betegről, hogy PCOS-től szenved, amikor problémája akad a gyermekvállalással. A PCOS és a meddőség között ugyanis összefüggés van, és a legtöbbször bár a betegség váltja ki, mégis tünetként tekintünk rá, hiszen sokszor ennek köszönhetően derül fény a háttérben meghúzódó elváltozásra.

Hogyan diagnosztizálható a PCOS?

Mivel nagyon általános tünetek jellemzők rá, ezért a PCOS diagnosztizálása kifejezetten nehézkes, így az orvosok gyakran a tünetek és a vizsgálatok összességére hagyatkoznak.

Ehhez szükség van egy alapos anamnézisre, hogy a páciens pontosan tájékoztassa kezelőorvosát a megtapasztalt panaszokról, valamint természetesen legalább egy labor-, illetve egy célzott ultrahang vizsgálatra.

Formálisan a PCOS diagnózisa akkor állítható fel, amennyiben a laborvizsgálatok bizonyítják, hogy nem valamilyen más hormonális probléma okozza a panaszokat, mindemellett pedig legalább kettő megfigyelhető az alábbi három tünetből:

• az ultrahangos vizsgálaton láthatóvá váltak a petefészekben megbújó ciszták;
• rendszertelenné vált vagy véglegesen megszűnt
• a
• menstruáció;
• a férfihormonok tartós túlsúlyba kerülése.

Kezelhető-e a PCOS?

A modern orvostudománynak köszönhetően a PCOS már egy jól kezelhető betegség, azonban tudni kell, hogy igazán hatékony diagnózis és megoldás csak akkor születhet, ha több szakág összefog, hiszen a nőgyógyászat mellett általában a belgyógyászat és az endokrinológia is kiveszi a részét a gyógyításból.

A gyógyszeres kezelések mellett rendkívül fontos azonban, hogy a PCOS hatékony kezelése egy alapos életmódváltással párosuljon, így lényeges például optimalizálni a testsúlyt – hiszen a betegek zöme elhízott –, illetve beiktatni a rendszeres testmozgást, ami ma már terápiás jelleggel is történhet.

A megfelelő táplálkozás a PCOS kezelés része

Kutatások igazolják, hogy a gyógyszeres kezelés mellett – mely gyakran csak indokolt esetben szükséges –, a PCOS kezelésben az egyik leghatékonyabb a megfelelő táplálkozás kialakítása, és az addig bevett szokások háttérbe szorítása.

A cél egyfajta diétás étrend összeállítása, ami alacsony glikémiás index-szel rendelkező tápanyagokból áll pontosan úgy, mint a cukorbetegeknek szánt diéta. Mivel a PCOS-sel diagnosztizáltak zöme cukorbetegségtől is szenved, ezért ez több szempontból is hatásos lehet.

Az alacsony glikémiás index-ű táplálékok mellett rendkívül lényeges a rendszeres táplálkozás, hogy a beteg soha ne éhezzen, legalább 3-4 óránként egyen egy keveset, hiszen a többször kisebb mennyiségű – de válogatott minőségű – étel jelentős szerepet játszhat a fogyásban.

Ezen felül érdemes szem előtt tartani a megfelelő szénhidrátok fogyasztásának fontosságát is. Minden embernek testalkattól, valamint kortól és nemtől függ, hogy milyen mennyiségű és minőségű szénhidrátot kell fogyasztania.

Mivel ezt és a diétát – ami sokkal inkább életmódváltás – számos egyéb tényező befolyásolhat, ezért rendkívül lényeges, hogy mindig kérjük dietetikus tanácsát a megfelelő étrend összeállításában.

A mozgásterápia is nagyon hatásos a PCOS kezelésében

A megfelelő diéta és táplálkozás mellett a mozgásterápia szintén lényeges, ha a PCOS-t hatékonyan szeretnénk kezelni. Bár sokak számára elegendő az életmódváltás is, azonban hosszabb távú és tartós eredmény leginkább akkor érhető el, ha rendszeres testmozgás társul a kezeléshez.

Természetesen nem elegendő beiktatni csak rendszeres sétákat – kezdésnek, túlsúly függvényében az is elegendő –, a cél sokkal inkább az, hogy legalább közepes intenzitású kardio- és erősítő edzéseken vegyen részt a beteg.

Ennek a rendszeres gyakorlása ugyanis nagyon fontos a fogyáshoz, de lényeges, hogy ezt is szakember segítségével végezzük, hiszen ebben az állapotban, illetve gyakran jelentős túlsúly esetén nehéz egyedül ráakadni arra a mozgásformára, ami magabiztosan kiszolgálja az igényeinket.

Nem véletlen, hogy a PCOS kezeléséhez ma már valóban létezik célzott mozgásterápia, méghozzá az Aviva módszer. Részeként 18 alapgyakorlatot lehet beépíteni a beteg életmódjába úgy, hogy az kiválóan hozzáigazítható a tünetekhez, a korhoz, a nemhez, az elhízás mértékéhez és megannyi más szemponthoz is.

Az Aviva torna főként a medence körüli izmoknak az erősítését szolgálja, méghozzá a talp reflexzónáinak az ingerlése mellett. Nemcsak a PCOS esetén hatásos, hanem akkor is, ha gyakoriak a menstruációs zavarok, ha lecsökkent a libidó vagy ismeretlen eredetű meddőség alakult ki.

Gyógyszeres kezelés

A PCOS diagnózisát követően nincs szükség minden esetben gyógyszeres kezelésre. A legtöbbször csak kiegészítésként szolgál, hogy mielőbb megakadályozza az állapotromlást, vagy elősegítse az életmódváltást.

A gyógyszerekkel lehetőség van gyorsan befolyásolni a hormonháztartást, ezzel stabilizálni például a menstruációs kellemetlenségeket, de a diabétesz végső stádiumának kialakulását is könnyebben elkerülhetjük a megfelelő medicinák használatával.

Ajánlott a gyógyszerek mellett étrendkiegészítőket is szedni a PCOS tüneteinek enyhítésére, illetve a kapcsolódó állapotok javítására, így például a D-vitamin, a folsav és a mio-inozitol sokat segíthet abban, hogy a páciens közérzete javuljon, illetve mielőbb a gyógyulás útjára lépjen.