Vashiány: sokat számít a megfelelő étrend

Diétázni legtöbbször azért kezdünk, hogy javítsunk az egészségi állapotunkon. A nem megfelelően összeállított étrend azonban hiányállapot, például vashiány kialakulásához vezethet. Mutatjuk, mire figyeljünk a megfelelő vaspótlás érdekében. (x)

Ezekben az élethelyzetekben több vasra van szükségünk

A felnőtt emberek szervezete 3-4 gramm vasat tartalmaz, amelyből napi 1-2 milligrammot veszítünk például a hajhullással, körömvágással, a bőr hámlásával, a verejtékezéssel, széklet- vagy vizeletürítéssel. Ezt a mennyiséget a legtöbbször könnyen pótoljuk a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozással, amelynek része a vasban gazdag élelmiszerek fogyasztása is. Bizonyos körülmények mellett azonban nagyobb figyelmet kell fordítani a vasbevitelünkre. A vegánok, a nem diagnosztizált gluténérzékenyek, a szoptató, várandós vagy erős menzesszel küszködő nők például jobban kitettek a vashiány veszélyének, és a fokozott fizikai igénybevétel esetén is több vasra van szükségünk. Ugyanis nemcsak a hemoglobinnak, hanem az izmok oxigénellátásáért felelős mioglobinnak is nélkülözhetetlen alkotóeleme a vas.

A bevitt vasnak csak töredéke hasznosul

A szervezetünk a legkönnyebben az állati eredetű táplálékokban található, fehérjéhez kötött, úgynevezett hem-vasat hasznosítja. A hem-vas legjobb forrásai a belsőségek (különösen a kacsamáj), illetve a vörös húsok, de a halak, a tenger gyümölcsei és a fehér húsok is hem-vasat tartalmaznak. A növényekben található, úgynevezett nem hem-vas nehezebben hasznosul: az ilyen formában bevitt vasnak mindössze 3-5 százalékát tudja felvenni a szervezet, míg a hem-vasnál ez az arány 15 százalék. Azaz a vasellátásunkat alapvetően meghatározza az étrendünk. Egy túl szigorú, esetleg húsmentes diéta – különösen, ha azt megnövekedett vasigény, például élsport vagy várandósság mellett tartjuk – gyorsan kimerítheti a vasraktárakat, és vashiányhoz vezethet.

Betegség is állhat a vashiány hátterében

Előfordulhat az is, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű vas bevitelének dacára vashiányos állapotba kerülünk. Ennek oka lehet valamilyen, még nem feltárt és nem kezelt gyulladásos állapot vagy autoimmun betegség, például a lisztérzékenység néven ismert cöliákia. A betegség során pont azon a vékonybélszakaszon károsodnak a bélbolyhok, amely a vasfelszívódásért is felel. Jó hír, hogy az előírt gluténmentes étrendet betartva a bélbolyhok képesek regenerálódni, így újra lehetővé válik a vasfelszívódás.

Nem mindegy, mivel esszük a vasat

A vas hasznosulását egyes étel- és italösszetevők is gátolhatják. A spenótnak és a sóskának például viszonylag nagy a vastartalma, azonban az e növényekben lévő oxálsav miatt ennek a mennyiségnek csak töredéke tud hasznosulni. A csersav ugyancsak akadályozza a vasfelvételt, a magnézium és a kalcium pedig oldhatatlan elegyet alkot a vassal. A túlzott kávé- és teafogyasztás, a fokozott rostbevitel és a magas fitáttartalmú, teljes kiőrlésű lisztből előállított élelmiszerek szintén gátolják a vas hasznosulását. Az E-385 néven ismert kálcium-dinátrium-EDTA, amely előfordulhat hüvelyesnövény-, gomba- és articsókakonzervekben, illetve fagyasztott rákokban vagy mosószerekből visszamaradva az ivóvízben, ugyancsak gátolja a vas felszívódását.

Maltofer rágótabletta: speciális diétákba is beilleszthető

Kifejezett vashiány esetén már nem segít a vasban gazdag étrend, sem a vastartalmú étrend-kiegészítők. A Maltofer rágótabletta a legmagasabb elemivas-tartalmú recept nélkül kapható vaspótló gyógyszer, amelynek hatását és biztonságosságát klinikai vizsgálatokkal igazolták. Különleges hatóanyagából a vas felszívódása szabályozott, így a szükségleteknek megfelelően tölti fel a vasraktárakat, véletlen túladagolása sem jár veszéllyel. A csokoládéízű Maltofer rágótabletta étkezéssel egyidejűleg bevéve is jól felszívódik, mert nem lép kölcsönhatásba az étel- és italösszetevőkkel. A gyógyszer vegán, laktóz- és gluténmentes speciális diétákba is beilleszthető, tejfehérje-érzékenyek is szedhetik.