Szájápolás a fogkefén túl: a fogselyem felfedezése

A szájhigiénia megteremtése, valamint megőrzése kulcsfontosságú, mivel a fogak, valamint az íny megbetegedései komoly gócpontokká válhatnak. Ráadásul az életkor nem válogat, akár már a harmincas évek is megkezdhetőek foghiányos állapotban, s ez garantáltan nem az a típusú forgatókönyv, amire a legtöbben vágynak. (x)

Szerencsére ez könnyedén, napi pár perces odafigyeléssel megelőzhető, ami nem nagy áldozat, miközben az értéke kétségtelenül felbecsülhetetlen.

A fogkefén túl is van élet?

Igen! Bár meg kell jegyezni, hogy önmagában egy kiadós, minden részletre kiterjedő fogtisztítás az optimális fogkefe fej segítségével majdnem száz százalékos eredményre képes. A hangsúly, azonban a majdnemen van. A fogköz kitisztítása ugyanis hagyományos fogmosással még elektromos fogkefe bevetésével sem oldható meg. Ez különösen igaz azokra, akiknek a fogaik szorosan helyezkednek el egymás mellett, s a közök nehezen átjárhatóak.

Az első evidens felvetés, hogy milyen gyakran célszerű ezzel a feladattal behatóbban foglalkozni? A köztudatban elterjedt az az általános nézet, hogy hetente, vagy havonta bőven elegendő a fogselyem használata. Ez ellenben távol áll a valóságtól. A szakemberek napi egyszer minimum javasolják a fogköz tisztítását, de akad aki minden egyes fogápolás alkalmával, azaz naponta kétszer, akár háromszor is elvégzi a „munkát”. A két leggyakoribb eszköz közül az egyiket már megemlítettük (fogselyem), míg a másik a fogköztisztító kefe.

Mikor melyikkel érdemes próbálkozni?

A fogselyem tökéletes alternatíva szorosabb fogsor esetén. A selyem könnyedén bejuthat a fogközökbe. A helyes mozdulatsor elsajátítása lényeges, mert fel és le húzogatni nem jó ötlet, így ugyanis a beszorult maradékok nem ki, hanem inkább befelé mozdulnak. Egy gyors, határozott mozdulattal fentről lefelé kihúzható a selyem, s ezzel együtt az esetlegesen ott ragadt szennyeződések is. A selyem, bár általános kategória, de magába foglal számtalan típust, melyek közül a szalagra hasonlító variációk nem egyszer kíméletesebb ápolást tesznek lehetővé. Igazság szerint a puding próbája az evés, azaz megéri kísérletezni, mert így a legkönnyebb ráakadni arra a fajtára, ami mind hatékonyságában, mind kezelhetőségében, mind ízében megfelel az egyéni elvárásoknak.

A másik fogköztisztító, ami alkalmazásra méltó, a kefe. Ez logikusan akkor használható eredményesen, amikor a fogköz kellően méretes ahhoz, hogy a kefe sörtéi beférjenek, és elvégezhessék a feladatukat. E két variáns akár kombinálható is egymással, így még hatékonyabbá válhat a fogápolás.

Íz tekintetében nincsen jelentősége annak, hogy melyik termék lép elő befutóvá, ez egyénileg eldöntendő kérdés, maga az íz nem vesz el, vagy ad hozzá a tisztítás mértékéhez. De nyilván a szájhigiéniát, s ezen keresztül még a közérzetet is befolyásolja. Többnyire a mentolos ízek a legkedveltebbek.

Félre a fogpiszkálókkal?

Igen, ez az a tanács, amit a fogorvosok újra és újra nem győznek kihangsúlyozni. A fogpiszkáló csak arra jó, hogy alattomos módon felsértse a fogínyt, ami ezek után majdnem biztos, hogy begyullad. Étkezés után a maradékok fogmosással, valamint fogköztisztítók alkalmazásával tökéletesen eltávolíthatóak.