Ápoló- és védőnőhiány: nagyobb probléma, mint a kevesebb orvos?

Az EU átlagához képest 25 százalékkal kevesebb a magyar kórházakban az ápoló, a szakdolgozói kamara, a MESZK honlapján több mint 200 álláshirdetés olvasható. Amíg nem találnak megfelelő szakdolgozót a kórházak, bérnővért alkalmaznak, magasabb fizetésért.

Számos kórházi osztályon a minimum elváráshoz képest is 30-40 százalékkal kevesebb nővér dolgozik Budapesten és a vidéki nagyvárosokban. Ez már krízishelyzet, amit eszerint kell kezelni - jelentette ki pontosan egy éve a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke a Magyar Kórházszövetség kongresszusán. A probléma ma is fennáll, és nem sok előrelépés történt a szakdolgozói hiány csökkentése érdekében.

Folyamatban van a béremelés

Négylépcsős béremelés van folyamatban: 2016-ban több mint 26 százalékkal, 2017-ben 12 százalékkal, idén 8 százalékkal emelkedett a bérük, 2019. november 1-jétől pedig várhatóan újabb 8 százalékkal nő az ápolók fizetése. Ösztönzőként ösztöndíjprogramot hirdettek az ápolótanulók körében. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ által indított programban az egészségügyi szakképzést nyújtó intézmények nappali tagozatos tanulói - tanulmányi eredményüktől függően - akár havi 40 ezer forint rendszeres támogatásban részesülhetnek - pályázni május 4-ig lehet. Ők azonban még nem végzett szakemberek, évek kérdése, amire munkába állhatnak, hacsak nem külföldi munkavállalásban gondolkodnak.

Nyugdíjazás és bérnővérek

Balogh Zoltán elnök elmondta azt is: az egészségügyi szakképzés rendszerének visszaállítása csak 2019-2020 táján fogja éreztetni a hatását, így még nem lehet tudni, hogy a frissen végzettek közül mennyivel többen maradnak majd az egészségügyben, miközben a Nők 40 nyugdíjkedvezmény, illetve a szakma elöregedése miatt egyre többen mennek nyugdíjba. A fővárosban éppen ez jelenti a legnagyobb problémát, nagyon sok nyugdíjhoz közeli szakdolgozó található a kórházakban, a hiányzó ápolókat pedig bérnővérekkel pótolják.

Egy nevét elhallgató ápolónő elmondta, hogy alkalmanként, egy 12 órás műszakra nettó13 ezer forintot kínálnak neki, általában hetente egyszer van rá szükség, így megoldható, hogy a pihenőnapján bérnővérkedjen. Van úgy, hogy szakápolóra van szüksége az adott osztálynak, és külön fizetnek bizonyos feladatokért - például az infúzió bekötéséért. Azt is elmondta, hogy hátránya ennek a megoldásnak, hogy hétről hétre sok minden változik az osztályon, nem ismeri a betegeket, a kollégákkal sem tud kialakulni közvetlenebb kapcsolat, havonta azonban jól jön számára a plusz 50-55 ezer forint.

Nagyobb probléma, mint az orvoshiány

A Magyar Kórházszövetség vezetősége többször felhívta már a figyelmet, hogy nem az orvos-, hanem a nővérhiány jelenti az egészségügy legnagyobb problémáját. Csak egy példa: akkora a szakdolgozói hiány a győri Petz Aladár Kórházban, hogy a biztonságos ellátás érdekében a beteg komfortjából kell visszavenni, azaz betegeket helyeznek át szobákba, hogy ne maradjanak üres ágyak. Havonta két-három fiatal nővér mond fel, és közel 50 százalék azoknak a nővéreknek az aránya, akik tapasztaltak, vagyis legalább tíz éve szakápolóként dolgoznak. Az intézmény honlapján több állást is hirdetnek, több osztályra is keresnek ápolókat, határozatlan időre, három hónapos próbaidővel.

Az MESZK honlapján jelenleg is több mint 200 állás között lehet böngészni: ápolót, vezető ápolót, sürgősségi szakápolót, segédápolót, asszisztenst keresnek a fővárosban, E kategóriás ápolóra pedig Bács-Kiskun megyében van szükség.

Nem csupán a kórházakban kevés a szakember, védőnőből is kevés van, a Magyar Védőnők Egyesülete információja alapján 400-an hiányoznak a rendszerből. Az ágazat összlétszáma egyébként 4800.

Forrás: WEBBeteg
Tóth András, újságíró