Ismerje meg a prosztatáját! A szűrés és ami mögötte van

Népbetegség a prosztatarák, évente közel négyezer új esetet regisztrálnak. Kezdetben tünetmentes betegség, amelyre általában vizelési panaszoknál elvégzett szűrővizsgálatok vagy prosztatamegnagyobbodás miatt végzett szövettani vizsgálat során derül fény. Nem tudjuk elégszer hangsúlyozni: minél hamarabb kiderül a daganat, annál jobbak a gyógyulás esélyei.

Gábor nagypapája prosztatatumoros volt, 82 évesen hunyt el. Az unokája orvosi tanácsra 40 évesen elment egy prosztatatrákszűrésre, amely vérvételből, tapintásos vizsgálatból és hasi ultrahangból áll. Nincs oka az aggodalomra, de évente meg kell ismételni a szűrővizsgálatot. Gábornál a családban előforduló betegség és haláleset ösztönözte arra, hogy körültekintőbb legyen. A fiatalember történetét hallgatva döntöttem el: felkeresem a debreceni klinikát.

A prosztatabetegséget legalább annyira komolyan kell venni a férfiaknál, mint a hölgyeknél a nőgyógyászati problémákat – mondja dr. Berczi Csaba, a Debreceni Egyetem Urológia Klinika egyetemi adjunktusa, akit a novemberi prosztata hónap (Movember) kapcsán kérdeztem. A nők évente eljárnak mellrákszűrésre, méhnyakszűrésre, a férfiak általában csak akkor mennek el szűrővizsgálatra, ha nagy a baj. Mondjuk ki: halogatjuk a szűrővizsgálatot, messziről elkerüljük az urológiai szakrendelést, pedig az időben felfedezett daganat jól kezelhető.

Ha daganat...

Az Amerikai Egyesült Államokban készült néhány éve egy átfogó betegségfelmérés, amelyből kiderült: az 50 év feletti férfiaknál a nyolcadik leggyakoribb betegség a prosztata-megnagyobbodás, tizedik a sorban a prosztatarák, a 65 év felettiek esetében kettővel előrébb került a sorban mindkét betegség. Ami meglepő és elgondolkodtató, hogy a lista első tíz helyén csak ez az egy daganat típus szerepelt a férfiak esetében.

A hazai helyzet sem rózsás: 2011-ben 4117 új esetet regisztráltak, évente közel 1400 férfi veszíti életét a betegség miatt. A prosztatarák a negyedik leggyakrabban kórismézett daganatos betegség - derül ki a hazai adatokból.

Sajnos a betegek 10-20 százaléka már áttétekkel kerül orvoshoz, ekkor a sebészi beavatkozás – amely a korai esetek 90 százalékában tíz éven túli túlélést biztosít – már nem kerülhet szóba. Ebből is látszik, az időben felfedezett betegség kezelhető, megnövelve az életesélyeket, ehhez azonban korai diagnózisra van szükség, szűrővizsgálatokkal.

Évente néhány perc

Dr. Berczi Csaba hangsúlyozza: 50 éves kor felett, akár van panasz, akár nincs, fontos évente elmenni egy átfogó szűrővizsgálatra, amely néhány nap alatt eredménnyel zárul. Amennyiben valamelyik családtagnál volt korábban prosztatadaganat, mint ahogyan Gábor esetében is, akkor ennél korábban, de általában 45 éves kor felett javasolt a szűrésen való részvétel.

Hogy miért 45-50 éves kor felett kell körültekintően bánni a prosztatánkkal? Általában ebben a korban kezdődnek a problémák – gyakori vagy szakaszos vizelés, a vizelet nehézkes ürítése –, amelyek a kor előrehaladtával szaporodhatnak, tehát egy 65 év feletti férfi veszélyeztetettebb, mint fiatalabb társaik.

Fontos jel lehet

A vizelési panaszok fokozatosan alakulnak ki, lassan hozzászokhat a beteg, hogy éjszaka többször kell kimennie a mosdóba, így ezt az orvosnál sem említi a beteg. Gyakran a házastárs hívja fel a figyelmet a zavaró tényezőre.

Amennyiben rendszeresen, több hete tart önnél a vizelési probléma, sűrűn, akár háromszor-négyszer is WC-re kell mennie, akkor keressen fel egy urológiai szakrendelést, ahová nem kell beutaló, kérjen időpontot személyesen, telefonon vagy az interneten, és néhány héten vagy egy hónapon belül el is végzik a szükséges vizsgálatot.

• Előkészítést nem igényel a vizsgálat.
• Nem kell napokig a szakrendelésre járnia, egy helyen, az urológián végeznek el mindent.

Három az egyben

A kivizsgálás legkellemetlenebb, ám gyors, alig egyperces és fájdalommentes része a prosztata végbélen keresztül történő tapintásos vizsgálata, amely fontos információkkal szolgál a szakorvos számára, ugyanis a porckeménységű vagy tömöttebb tapintatú prosztata rosszindulatúságot jelezhet. Ezt általában megelőzi a PSA (prosztata specifikus antigén) mérése, amely vénás vérvétellel történik. A prosztata mirigyei által termelt fehérje a PSA, amelynek nagyobb része kiválasztódik az ondóban, kis mennyiségben pedig a véráramba is jut belőle. Minél nagyobb a prosztata, annál nagyobb koncentrációban van jelen a vérben. Megemelkedett szintje utalhat a prosztata jóindulatú megnagyobbodására, prosztata gyulladására és daganatra is.

A WEBBeteg.hu által megkérdezett szakorvos gyorsan hozzáteszi, hogy a tapintásos vizsgálatot követően megemelkedhet a PSA értéke, ezért várni kell néhány napot a vérvételre. A várakozás elkerülése érdekében ma már a PSA mérése után következik a fizikális vizsgálat, majd a hasi ultrahang, amely arra szolgál, hogy feltérképezze a szakorvos a prosztata nagyságát, elhelyezkedését. Javasolt a végbél UH, de ezt nem minden esetben alkalmazzák, mert kellemetlen lehet a beteg számára – teszi hozzá dr. Berczi Csaba.

A prosztatarák korai felismerése érdekében tehát erre a három vizsgálati elemre van szükség. Egyik sem hagyható ki, mivel együtt adnak pontos képet.

A PSA előnye, hogy korai stádiumban felfedezhető a tumor, olyan esetekben is, amikor tapintással még nem érzékelhető. Éppen ezért, amióta bevezették a PSA-mérést, ugrásszerűen megnőtt a prosztatadaganatos esetek száma. Azt is hangsúlyozni kell, hogy kis százalékban ugyan, de normális PSA-koncentráció mellett is előfordulhat kis volumenű, kezdeti prosztatarák. Ezért lényeges elem a tapintásos vizsgálat és az ultrahang, amelyek azonnali eredménnyel zárulnak, a PSA-mérés eredményére pedig várni kell néhány napot.

Amennyiben felmerül a gyanú a prosztata rosszindulatú daganatos megbetegedésére (prosztatakarcinóma, prosztatarák), prosztatabiopsziát javasolnak az orvosok. Ha az ultrahang valamilyen eltérést tapasztal, a periférián elhelyezkedő daganatból célzottan vesznek mintát, amennyiben az ultrahang nem mutat eltérést, akkor mindkét oldalból 6-6 szövetmintát vesznek. A szövetmintákat mikroszkópos kórszövettani vizsgálatra küldik. A patológus szakorvos nagy biztonsággal megállapítja, hogy van-e rákos szövet a szövetmintában, valamint arról is képet kap, hogy a burjánzó daganatszövetnek milyen a differenciáltsága.

Folytatjuk!

Következő cikkünkben a prosztatadaganat kezelési lehetőségeiről olvashatnak.

(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)