Prosztatarák: az elhízás növeli az agresszív daganat esélyét

WEBBeteg/MTI
frissítve:

Kutatások szerint az elhízás növeli annak kockázatát, hogy a prosztatarák agresszívabb lefolyású, halálos kimenetelű formája alakuljon ki. Az elhízott férfiaknál a prosztatarák kiújulása is gyakoribb.

Súlyosabb lefolyású a prosztatarák

Azok a férfiak, akik prosztatarákban szenvednek és elhízottak, kétszer-háromszor esélyesebbek az elhalálozásra, mint a normál testsúlyúak. A Harvard Egyetem kutatói által végzett felmérés szerint a normál testsúlyú prosztatarákos férfiakhoz képest 2,5-ször nagyobb a gyógyíthatatlan lefolyású betegség előfordulása az elhízottak körében.

Egy másik, a detroiti Henry Ford Kórházban végzett, 3327 prosztataműtéten átesett férfi adatainak elemzésével készült kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a rosszindulatú prosztatadaganat mérete egyenes arányban áll a betegek BMI értékével. Ahogy emelkedik a betegek testtömegindexe, növekszik a tumor mérete is. Ez azért fontos, mert minél nagyobb a tumor, annál agresszívabb a kórlefolyás.

A 24,99 alatti BMI normális testsúlyt vagy soványságot jelent, a 25 és 29,99 közötti testtömegindexszel rendelkezők túlsúlyosak, 30 és 34,99 BMI elhízásról tanúskodik. A 35 és 39,99 közötti BMI II. fokú elhízást jelent, míg a 40 feletti index súlyos elhízásról tanúskodik. A 30 feletti BMI-érték tehát fokozott kockázatot jelent, de már kisebb mértékű túlsúly is emelkedett rizikóval jár a prosztatarák lefolyása szempontjából.

Az elhízást a derékkörfogattal jellemezték az Oxfordi Egyetem kutatói. Nyolc európai országból 140 ezer 50 évnél idősebb férfi egészségügyi adatait elemezve a szakemberek megállapították, hogy 10 centiméterrel nagyobb derékbőség esetén 13 százalékkal növekszik a prosztatarák kialakulásának a kockázata. Azoknak a férfiaknak az esetében a legnagyobb a kockázat, akiknek 94 centiméternél nagyobb a derékbőségük. A 14 éven át tartó vizsgálat alatt a vizsgált személyeknél hétezer dülmirigyrák alakult ki, 934 halállal végződött.

A prosztataráknak több különböző típusa ismert, ezek az agresszivitásban, azaz a növekedési és áttétképzési hajlamban különböznek egymástól. Az agresszív típus esetében a rákos szövetek nemcsak a prosztatában vannak jelen, hanem áttörnek a prosztata tokján és átterjedhetnek más szervekre is. Magyarországon a prosztatarák a férfiak körében az egyik leggyakoribb daganatos halálok, a betegséggel élők száma meghaladja a 30 ezret.

Miért számít a testsúly?

A testsúly és a prosztatarák közötti kapcsolat mechanizmusa még nem teljesen ismert, további kutatások szükségesek. Összefüggésben lehet a magas koleszterinszinttel, az ösztrogénszinttel, valamint az elhízással összefüggő gyulladásos folyamatokkal is. Az Oxfordi Egyetem kutatója valószínűnek nevezte, hogy a rizikónövekedés oka a zsírsejtekben lévő rákkeltő hormonok jelenléte, ezt azonban még bizonyítani kell.

Az említett harvardi vizsgálat egy másik, az elhízással és az életmóddal szorosan összefüggő rizikófaktort is azonosított. Az átlagosnál jóval magasabb inzulinszinttel rendelkezők esetében ugyanis négyszer nagyobb a végzetes kimenetelű prosztatarák esélye, mint a normális inzulinszinttel élők esetében. Gyorsan felszívódó szénhidrátok fogyasztása esetén megugrik az inzulinszint, az inzulin pedig a prosztatarák ismert sejtnövekedési faktora.

Az elhízás befolyásolhatja a prosztatarák kezelési eredményeit is. Az elhízott vagy túlsúlyos betegeknél nehezebb lehet a műtét, megnő a komplikációk kockázata, és lassul a műtét utáni felépülés is.

Inzulinszint és daganatok

Bár még napjainkban is zajlanak vizsgálatok a prosztatarák és az inzulinszint ok-okozati összefüggéseinek megértésére, több tanulmány is talált összefüggést.

  • Néhány tanulmány statisztikai összefüggést talált a magas inzulinszint, valamint a prosztatarák fokozott kockázata között. Azoknál a férfiaknál, akiknek magasabb az inzulinszintje (ez tipikusan inzulinrezisztencia esetén fordul elő), nagyobb valószínűséggel alakul ki agresszívabb típusú rák.
  • Az inzulin és az inzulin-szerű növekedési faktorok (IGF) szerepet játszhatnak a sejtosztódás szabályozásában és a daganatok növekedésének serkentésében. A magas inzulinszint és az IGF jelátviteli útvonalak aktiválódása ösztönözheti a sejtosztódást és a rákos sejtek túlzott növekedését.
  • Az inzulinrezisztencia és a magas inzulinszint emellett hozzájárulhat a gyulladásos folyamatok kialakulásához, ami további összefüggést jelenthet a prosztatarák kialakulásával.

Javíthatóak a kilátások

Abban minden orvos egyetért, hogy a daganat megelőzésében az általános egészségi állapot fenntartása fontos szerepet játszik. Egyes kutatások emellett arra is utalnak, hogy a prosztatarák korai stádiumában, kis méretű daganat esetén az életmódváltás meghatározó részét képezi a kezelésnek is. A szervezet általános egészségére kedvezően hat az alacsony zsírtartalmú, rostokban gazdag, főként zöldségeken, gyümölcsökön, hüvelyeseken és teljes kiőrlésű gabonákon alapuló étrend, valamint a rendszeres mozgás (idősebbek esetében már napi 30 perc séta is sokat számít).

Tovább A prosztatarák megelőzése

WEBBeteg logó

WEBBeteg hírösszeállítás
Források: MTI, Prostate cancer and your weight (WebMD)

Cikkajánló

A prosztatarák tünetei

Dr. Kónya Judit, családorvos
Prosztatarák
A prosztata daganatos megbetegedése sokszor egyáltalán nem okoz panaszokat, vagy nehezen különböztethető meg annak jóindulatú megnagyobbodásától. A tünetek alapján ezért nehezen ismerhető fel a prosztatarák, az időben történő diagnózis hatékonyabb eszköze a szűrővizsgálaton való részvétel.

Segítség

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Kopa Zsolt

Dr. Kopa Zsolt

Urológus, Andrológus, Uroonkológus

Budapest