Prosztatarák - Áttekintés

A prosztatarák világviszonylatban a férfiak körében a tüdőrák után a második leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat. Gyógyulási esélyei korai felismerés esetén jók.

A prosztatarák és jelentősége

A prosztatában kétféle rosszindulatú folyamat keletkezhet: a simaizom elemekből úgynevezett sarcoma, a mirigyes állományból úgynevezett adenocarcinoma alakulhat ki. A gyakorlatban szinte kizárólag az adenocarcinoma fordul elő (a továbbiakban ezt a formát értjük prosztatarák alatt), a sarcoma szakirodalmi ritkaság. A férfiak többségét érintő jóindulatú prosztatamegnagyobbodásból (noduláris prosztata hyperplasia) igen ritkán alakul ki rosszindulatú elváltozás.

A prosztatarák az idős férfiak második leggyakoribb daganatos betegsége, Magyarországon évente mintegy 4000 prosztatarákos esetet diagnosztizálnak, ami a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint alig marad el a férfiak körében mért tüdődaganatos megbetegedések számától. Szakértők szerint ennél jóval magasabb a prosztata daganatának valós száma, azonban a betegek jelentős részénél nem fedezik fel életük során. Ennek oka, hogy idős korban a prosztatarák gyakran lassan fejlődik, nem okoz észrevehető tüneteket, a fennálló panaszok pedig megegyeznek a prosztata jóindulatú megnagyobbodásának tüneteivel, így a daganatot így sok esetben nem ismerik fel a beteg életében.

A prosztatarák túlélési aránya magas, 90-95% körüli, az esetek többségében nem ez okozza a beteg halálát. A prosztata adenokarcinóma jól körülírható, más daganatokhoz képest ritkábban ad áttétet. A túlélési arányt növeli, ha a tumort idősebb életkorban és korai stádiumban fedezik fel, lassabb lefolyású, míg a relatíve fiatalabb életkorban kialakuló és előrehaladott stádiumban felismert, agresszívebb lefolyású daganatoknál magasabb a halálozási arány.

A halálozási arány kedvező alakulásában szerepe van a korai felismerést lehetővé tevő diagnosztika fejlődésének (pl. PSA-szűrés szélesebb körben elérhetővé vált) és a terápiás eljárások fejlődésének (áttétet nem adó esetekben a szükséges kezelésekkel nagy mértékben gyógyítható).

Mi a prosztata?

A prosztata (dülmirigy) a férfi vizeletelvezető és nemi szervrendszer része. A kismedencében helyezkedik el, a húgyhólyag és a végbél között, a hímvessző (pénisz) eredésénél. Körülfogja a húgycsövet, mely a húgyhólyagból a vizeletet vezeti el. Felépítésében mirigyek és simaizom vesznek részt. A prosztatát felépítő mirigyek szerepe az, hogy az ondó részét képező váladékot termeljenek. Az ondó az ejakuláció (a sperma kilövellése) során keveredik az ondóhólyag váladékával. Tartalma szükséges a hímivarsejtek életben maradásához, megtermékenyítő képességének megtartásához, mivel a spermiumok számára létfontosságú szénhidrátot, enzimeket és ásványi anyagokat tartalmazza.

A prosztatarák előfordulása

A prosztatarák leginkább az idős korú férfiak betegsége. Előfordulási aránya 45-50 éves kor fölött indul növekedésnek, a legtöbb beteget a magyarországi adatok szerint a 65-80 éves korosztályban diagnosztizálják. Az elmúlt évtizedekben az esetszámok növekedést mutattak, ám ezt sokan a magasabb élettartammal és a javuló szűrési mutatókkal hozzák összefüggésbe.

A prosztatarák kialakulásának pontos okát nem ismerik az orvosok, de hajlamosító tényező a genetikai hajlam, az elhízás, az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód. Előfordulásának növekedését az átlagos életkor emelkedése, az egyre pontosabb szűrővizsgálatok okozzák, és az egyre nagyobb számban végzett úgynevezett húgycsövön keresztül végzett (transurethralis) urológiai beavatkozások is hozzájárulnak.

A betegség elsősorban a fejlett világban gyakori. A leggyakrabban Észak-Amerikában és Észak-Európában alakul ki prosztatadaganat a férfiaknál, míg a Távol-Keleten előfordulási aránya jóval alacsonyabb. Ez a különbség arra utal, hogy a betegség kialakulásában környezeti tényezőknek és az életmódnak döntő szerepük lehet. Az Európai Unió országaiban 80-90 000 új esetet felfedeznek fel minden évben, így azt mondhatjuk, az előfordulási gyakoriság a középmezőnyben van.

A prosztatarák szűrése

Mint minden daganatos betegség esetében, a prosztataráknál is döntő a gyógyulás szempontjából a minél korábbi felismerés. Minél hamarabb derül fény a daganatra, annál jobbak a betegség gyógyulásának esélyei. Az időben felfedezett betegség a legtöbb esetben gyógyítható.

Szakmai ajánlások szerint 50 éves kor fölött évente egy alkalommal minden férfinak érdemes részt vennie prosztataszűrésen. A prosztatarák korai fázisban nem okoz panaszokat, vagy nehezen felismerhető tünetekkel jár, amit orvosi vizsgálatok nélkül nem lehet megkülönböztetni a jóindulatú folyamatoktól. A szűrés abban esetben is fontos, amennyiben nem jelentkeznek tünetek, sőt a panaszokat (vizeletelakadás, vérvizelés) okozó daganat legtöbbször már előrehaladott stádiumra utal. A csontfájdalom már áttétek kialakulását jelzi.

A betegség genetikai háttere miatt különösen azoknak fontos az évenkénti szűrés már 45 éves kortól kezdődően, akinek családjában előfordult a prosztatarák.

A legáltalánosabb szűrővizsgálat a prosztata specifikus antigén (PSA) vérből történő kimutatása, amelynek segítségével az orvosok átlagosan 5 évvel korábban, még kezelhető stádiumban ismerik fel a betegséget. A magas PSA-szint nem kizárólag a prosztatarákra jellemző laborérték, illetve az esetek egy részében álnegatív eredményt ad, de emelkedett szintje vagy más jelek esetén orvosa további vizsgálatokat javasolhat. A másik szűrési célú vizsgálat a végbélen keresztül urológus által végzett tapintásos prosztatavizsgálat (rektális digitális vizsgálat), de érdemes ultrahangos vizsgálat során is ellenőriztetni a prosztata képét, a pontos diagnózishoz pedig biopsziára, szövettani mintavételre van szükség.

Igazolt prosztatarák esetén a daganat szövettani típusa (Gleason-score), a beteg életkora és általános egészségi állapota alapján döntenek a kiválasztott terápiáról, ami leggyakrabban sugárterápia vagy a prosztata műtéttel történő eltávolítása. Bizonyos lassú lefolyású esetekben a prosztatarák nem igényel kezelést, sőt a szükségtelen terápia csak ronthat a beteg állapotán. Ilyen esetekben csak rendszeres orvosi kontroll szükséges a betegség előrehaladásának megfigyeléséhez.

Az egészséges táplálkozás, testmozgás és a normális testsúly elérése a kezelés részeként és megelőzési céllal is kiemelten fontos prosztatarák esetén.

Tovább A prosztatarák kezelése

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Kónya Judit, családorvos
Statisztika: Nemzeti Rákregiszter