Prosztatarák - Mik a rizikófaktorok?
frissítve:
A prosztatadaganat rizikófaktorainak többségét (mint az életkor, genetika) sajnos nem tudjuk befolyásolni. Az egészséges életmóddal azonban a betegségre hajlamos férfiak is sokat tehetnek a prosztatarák kockázatának csökkentése érdekében.
| A prosztatarák téma cikkei |
| 6/1 Mi a prosztatarák? 6/2 Prosztatarák - Kik a veszélyeztetettek? 6/3 A prosztatarák tünetei 6/4 A prosztatarák diagnózisa 6/5 A prosztatarák kezelése 6/6 A prosztatarák megelőzése |
A prosztatarák kialakulásának pontos mechanizmusát még nem sikerült meghatároznia az orvostudománynak, ugyanakkor jól láthatóak azok a hajlamosító tényezők, amelyek fokozzák a betegség kockázatát. Kockázati tényezőnek nevez az orvostudomány minden olyan faktort, aminek a fennállása esetén statisztikailag magasabb a betegség rizikója. Több kockázati tényező együttes előfordulása szignifikánsan növeli a betegségrizikót, ugyanakkor nem határozható meg pontosan, hogy kinél alakul ki biztosan az elváltozás, kinél nem.
Az életkor szerepe a prosztatarákban
A kockázati tényezők sorában első az életkor, amely egyike a nem befolyásolható rizikófaktoroknak. Az életkor előrehaladásával a prosztatarák előfordulási aránya növekszik. 40 éves kor alatt ritka, 40, majd elsősorban 50 éves kor után gyakorisága növekszik (ezért ajánlják 50 éves kor utána az évenkénti szűrővizsgálatot a férfiaknak), a megbetegedések mintegy 60 százaléka pedig a 65 évnél idősebb korosztály körében fordul elő.
Genetikai hajlam
Statisztikailag igazolt tény az is, hogy akinek családjában az egyenes ági férfi rokonok között előfordult prosztatadaganat, az nagyobb eséllyel betegszik meg prosztatarákban. Ez az öröklött tényezők szerepére utal. Fokozott kockázatot jelent, ha a megbetegedett családtagnál viszonylag fiatalon fedezték fel a betegséget, vagy ha több férfi rokonnál (apa, testvér) is kialakult a tumor. A fiútestvér érintettsége nagyobb rizikófaktor, mint az apáé. Egy nagyszabású svéd vizsgálat szerint 30 százalék a kockázata a prosztatarák kialakulásának, ha a fiútestvérnél is kialakult, és 48 százalék, ha a testvérnél és az apánál is megjelent.
A betegség kialakulása a bőrszínnel is összefügg, a leggyakrabban az afrikai származású populációban fordul elő, a legritkábban az ázsiai származású férfiak körében, míg az európai népesség körében átlag körüli.
A kutatók azonosítottak több olyan öröklődő génmutációt, ami növeli több daganat, köztük a prosztatarák előfordulását is. Ilyen a BRCA1 és a BRCA2 gén mutációja, különösen az utóbbi, ami nőkben az örökletes emlő- és a petefészekrák, férfiakban főleg a prosztatarák rizikóját növeli (egyes vizsgálatok szerint négyszeresére). A másik ilyen tényező a Lynch-szindróma, a vastagbélrák genetikailag öröklődő formája, ami szintén együtt jár a prosztata rosszindulatú elváltozásával. Mindez azt jelenti, hogy fokozott egy férfi prosztatarák-kockázata akkor is, ha családjában nem azonos betegség, hanem BRCA2 mutáció által meghatározott mellrák vagy petefészekrák, vagy a vastagbélrák öröklődő formája fordult elő.
A genetikai kockázati tényezővel rendelkező férfiaknak már 40 éves kortól ajánlott évente részt venniük prosztatavizsgálaton.
A fentieken kívül kutatások több génmutáció szerepét vizsgálják (MSMB, LMTK2, stb.), valószínűleg látszik, hogy ezek közül több génváltozat együttes előfordulása jelent magasabb rizikót.
A prosztataszűrés |
| A prosztatarák időben történő felismerés esetén jó arányban gyógyítható betegség. A gyógyulás és a minél jobb életminőség elérése szempontjából ezért mindennél fontosabb a korai felismerés, a prosztatavizsgálaton való felismerés. A szűrés ajánlott minden 50 évnél idősebb férfi számára, fokozott rizikó esetén már 40 éves kortól. Prosztatavizsgálat - Kivizsgálás prosztataproblémák esetén |
Befolyásolható rizikótényezők
Az életmóddal összefüggő rizikótényezők esetében az összefüggések kevésbé pontosan vizsgálhatóak, ám az eddigi kutatások alapján több tényező is meghatározó a prosztatarák kialakulásának szempontjából.
Táplálkozás - Az egészségtelen, zsírban, vörös húsokban gazdag, ugyanakkor a növényi eredetű táplálékban szegény étrend növeli a betegség kockázatát. Egyes vizsgálatok szerint a tejtermékek átlagtól jóval nagyobb arányú fogyasztása és a magas kalciumbevitel is fokozhatja a hajlamot, a kutatások többsége azonban nem talált összefüggést. Védő tényezőként az E- és C- vitamin, a cink és a szelén szerepe emelhető ki. Vizsgálták a kávéfogyasztás és a szójatermékek hatását is, ezeknél nem mutatható ki semmilyen irányú összefüggés a prosztatarákkal, ugyanez lett az eredménye a multivitamin készítmények vizsgálatának is.
Elhízás - A túlsúly nem növeli általában a prosztatarák előfordulását, azonban ha mégis kialakul, a betegség gyakran agresszívabb és nehezebben kezelhető az elhízott férfiaknál. A testmozgásnak, a normál testsúly elérésének és fenntartásának ezért kiemelt szerepe van a kilátások szempontjából.
Dohányzás - Az eddigi kutatások szerint a dohányzás kisebb mértékű kockázatnövekedéssel jár a prosztatarák szempontjából.
Vegyi anyagok - Nem sikerült kellően feltárni a prosztatarák rizikóját növelő vegyi anyagokat. Megfigyelések szerint azonban gyakoribb a betegség a veszélyes égéstermékeknek kitett tűzoltók körében, az arzénnak kitett (pl. magas arzéntartalmú ivóvíz) férfiaknál, más vizsgálati eredmények szerint fokozott kockázatnak vannak kitéve a kadmiummal dolgozó férfiak is.
Lásd még Prosztatarák-megelőzés és étrend
További lehetséges rizikótényezők
Tesztoszteronszint - A férfi nemi hormonok közül a tesztoszteron segíti a daganatos sejtek növekedését, ez az alapja a prosztatarák kezelésében alkalmazott hormonterápiának. Az ugyanakkor nem egyértelmű még, hogy a magasabb tesztoszteronszinttel élő férfiak körében valóban gyakoribb-e a betegség, vagy csak a tumor fejlődésében játszik meghatározó szerepet.
Fertőző betegségek - Egyes kutatások szerint a nemi úton terjedő fertőzések (gonorrhea, chlamydia, trichomoniázis) növelhetik a prosztatarák kockázatát, talán a prosztatagyulladás kialakulásán keresztül, ezt azonban nem sikerült minden kétséget kizáróan igazolni. (A prosztatagyulladás valószínűleg önmagában sem számít rizikótényezőnek.) Korábbi kutatásokban felmerült az XMRV vírus szerepe is, azonban végül nem bizonyosodott be, hogy összefüggésben állna emberi betegségekkel. Természetesen a nemi fertőzések megelőzése és biztonságos nemi élet más tényezők miatt is fontos.
Alkoholfogyasztás - A rendszeres és nagy mennyiségű alkohol fogyasztása számos daganat esetében bizonyítottan növeli a kockázatot, egyes kutatások a prosztatarák esetében is erre utalnak, azonban az összefüggés egyelőre bizonytalan.
Szexuális élet - Jelenleg is folynak a vizsgálatok a szexuális aktivitás és a prosztatarák viszonyára vonatkozóan. Egyes elképzelések szerint az aktívabb szexuális élet, a rendszeres magömlés hozzájárul a prosztata egészségének megőrzéséhez. Az összefüggés jelenleg még nem kellően igazolt, ugyanakkor több vizsgálat alapján valószínűnek látszik. A Harvard Egyetem kutatása szerint azok a férfiak, akik havonta legalább 21 alkalommal ejakuláltak, 31 százalékkal alacsonyabb kockázatot mutattak a prosztatarákra, mint a havi legfeljebb 7 alkalommal ejakulálók.
Lásd még A prosztatarák megelőzése
Movember mozgalom |
| A Movember egy világszerte ismert figyelemfelkeltő mozgalom, amelyet minden évben novemberben rendeznek meg. A férfiak a hónap elején megborotválkoznak és egy hónapon át bajuszt vagy szakállat növesztenek. A mozgalom célja, hogy felhívja a figyelmet a férfiak egészségét érintő komoly problémákra, elsősorban a prosztata megbetegedéseinek magas arányára, amely rendszeres szűrővizsgálattal felismerhető és eredményesen kezelhető. A "bajusznövesztő hónap" játékos szimbóluma annak, hogy fontosnak tartják saját egészségük megőrzését. |
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit
További forrás: American Cancer Society
