Befagyasztott innováció a gyakorlatban
megjelent:
Napjainkban legalább 120-130 millió európai szenved központi idegrendszeri kórképekben és e zavarok következményei miatt. Szakértői becslések Magyarországon másfélmillióra teszik a depresszió, a szorongás, skizofrénia áldozatainak számát.
Egész Európa számára óriási terhet jelent a neuropszichiátriai betegségek kezelése, hangzott el a „Felfedező kutatások a neuropszichiátriában: középpontban a depresszió, a szorongás és a skizofrénia” címmel a Magyar Tudományos Akadémián március 18-án kezdődött nemzetközi konferencia tájékoztatóján. Erre építette fel mondandóját az Európai Bizottság kutatásért, innovációért és tudományért felelős tagja is bevezető előadásában.
A hat EU-s tagállamban készült felmérésre hivatkozva utalt Máire Geoghegan-Quinn biztos a térség felnőtt lakosságának nagy érintettségére – a nők 15, a férfiak 8 százaléka szenved napjainkban a mentális betegség valamilyen formájától. Ezért nem csak a nemzeti kormányzatok ügye a megoldás keresése, e közegészségügyi kérdés rendezése prioritást élvez az EU programjaiban.
A statisztikai számok mögött emberek, családok vannak
Mivel némely tagállamban a mentális zavarok témaköre ma is tabunak számít, a gazdasági, pénzügyi nehézségek legyőzése mellett, tudati korlátokat is le kell dönteni, mondja az EU biztos, hiszen minden statisztikai adat mögött egy-egy ember, család áll, súlyos személyes gondokkal. Az érintett betegek ismételten szorongóvá, depresszióssá válhatnak, alvás-, kedélyzavarokkal, képességcsökkenéssel küszködnek. Gyakran szembesülnek azzal, hogy sem családi, sem munkahelyi feladataikat, kötelezettségeiket nem tudják ellátni, képtelenek helytállni, a kihívásokkal szembenézni – problémáik elől többen öngyilkosságba menekülnek. Egyesek nem önmaguk, hanem hozzátartozóik, ápolóik, betegtársaik ellen fordulnak. A méltán nagy visszhangot kiváltó esetek ismételten a társadalom, az egészségügy felelősségére, a megoldási lehetőségek keresésére irányítják a figyelmet, a pszichiáterek pedig minden lehetséges szakmai és döntéshozói fórumon sürgetik a zárt osztályok létrehozásának szabályozását.
A kutatók, egészségügyi döntéshozók, betegszervezetek feladata politikai, szektorokon átívelő megközelítéssel, előremutató stratégiát kidolgozni – mondják a konferencia előadói.
A 2007-13-ig tartó pénzügyi időszak 6,1 milliárd eurós kiadásaiban, az EU vonatkozó költségvetésének 19 százalékát képviseli a mentális zavarok terápiája – az elmúlt 4 évben 25 millió eurót fordítottak a skizofrénia, 24 milliót a depresszió, 6 milliót a szorongás, stressz oldására – ez is igazolja, véli az EU biztos, hogy ez a terület prioritást élvez az EU döntéshozói munkájában. A mentális betegségek miatt Európát összesen évi közel 200 milliárd euro, azaz minden európai polgárt évi 220-250 euro (60-70 ezer forint) veszteség ér. A költségek kisebb hányadát a kórházi ellátás és a gyógyszerkiadások teszik ki. Jelentős teher, hogy a betegek állandó támogatásra, szociális ellátásra szorulnak, és hamar rokkantságra, nyugdíjazásra kényszerülnek, majd korán meghalnak.
Kitörést ebből a helyzetből leginkább a jobb megelőzést, eredményesebb gyógyítást hozó felfedező kutatás, hatékony innováció hozhat. A neuropszichiátriai kórokkal összefüggő kutatási eredmények, illetve azok innovációs hasznosítása kiemelt figyelmet érdemel Európában, hiszen már néhány éven belül lehetővé teheti a megbetegedésekből adódó társadalmi, gazdasági terhek jelentős csökkentését. Erős, a megismerés határait kitágító, felfedező kutatások nélkül Európa nem lesz képes visszanyerni vezető szerepét a tudomány területén, vélik a konferencia szervezői. Ígéretesen alakulnak a felfedező kutatások az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében is, amely versenyképes Európa legrangosabb idegtudományi kutatóhelyeivel. Bíztató, hogy Európa-szerte kiváló kutatóközpontok, pszichiátriai ellátó helyek működnek, és jelentős újítások várhatók az európai gyógyszer- és biotechnológiai iparban is, festik le a pozitív helyzetet a konferencia háttéranyagának összeállítói.
A fentiekre tekintettel is, azonban Freund Tamás agykutató (KOKI) dicséretesnek, de nem elégségesnek nevezte az EU-ban zajló lépéseket. Mint említette, az európai kutatókat, orvosokat, gyógyszergyártókat és betegszervezeteket tömörítő Európai Agytanács (European Brain Council) kimutatása szerint évente 600 milliárd euróba kerül az agy betegségeinek kezelése (ez az összes betegség terápiájának 33 százalékát jelenti).
2020-30 között a neuropszichiátriai kórok fogják a legsúlyosabb egészségügyi gondot jelenteni
Miközben az EU támogatja az ideg-, elmekórok kutatását, a teljes kutatási ráfordításnak 15 százalékát teszi ki az agykutatásra fordított összeg. Az irány tehát jó, de nincs még meg az optimális támogatási szint, hangsúlyozta Freund Tamás. A lakosság elöregedésének ismeretében viszont egyre fontosabbá váló kérdésről van szó. Másfelől az információ-robbanás miatt fokozott adaptációs, szelekciós nyomás éri az agyat, aminek következményeként egyre többeket érintő gond a szorongás. A WHO előrejelzése szerint 2020-30 között a neuropszichiátriai kórok fogják globálisan a legsúlyosabb egészségügyi gondot jelenteni. A ma rendelkezésre álló szerekkel a kezelésben nem várható áttörés, ezért a kutatásé a fő szerepe, hogy új gyógyszertámadási célpontokat fedezzen fel. Szelektívebb, minimálisabb mellékhatással rendelkező hatóanyagokra van szükség, összegezte Freund Tamás.
Folytatódhat-e az onko-kés fejlesztése?
Mivel a kétnapos nemzetközi konferencia alcímében is szerepel az innováció („az agykutatás az EU Magyar Elnökségének innovációs főtémája”) és a tájékoztató további résztvevői is kiemelten beszéltek az innovációnak a kutatásban játszott elengedhetetlenül fontos szerepéről, a WEBBeteg tudósítója számára értelemszerűen adódott a kérdés, hogy egy világhírű innovációs tudományos fejlesztéssel, illetve az annak megakadásával kapcsolatos hírek kapcsán forduljon Pálinkás Józsefhez, az MTA elnökéhez és Cséfalvay Zoltán (Nemzetgazdasági Minisztérium) államtitkárhoz.
- Mit tudnak, akarnak személyesen tenni azért, hogy a dr. Takáts Zoltán (Semmelweis Egyetem) feltaláló által kifejlesztett „onko-kés” megtarthassa világelsőségét, megkaphassa az innovációs források befagyasztása miatt zárolt további összegeket a fejlesztés folytatására? - kérdezte tudósítónk Pálinkás Józseftől és Cséfalvay Zoltántól a pénteki tájékoztatón.
Világelső szabadalom |
| A Takáts Zoltán kutató (Semmelweis Egyetem) kifejlesztette eszköz a rákos betegek műtétje közben, másodpercek alatt, képes közölni a sebésszel, hogy a speciális „szike” még tumor szövetben halad-e, vagy ép, egészséges sejttel találkozott. A találmány, melyre a Harvard Medical School és a World's Best Technology (WBT) fóruma is felfigyelt, felgyorsítja a biológiai szövetek analízisét, töredékre csökkenti a patológiai vizsgálat időtartamát, növeli annak pontosságát, s mivel mindez a műtőben zajlik, óriási segítséget jelent az orvos és rákos betege számára a tumor jobb, hatékonyabb ellátásában. A „forradalmi” eszköz fő alkalmazási területe a rák-, az érsebészet, de fontos szerepe lehet a bőrgyógyászatban, a plasztikai sebészetben is. A kutatóegyetemi pályázatnak köszönhetően ez év végére humán műtéteket is végezhet(né)nek az intelligens onko-késsel, ám a társadalmi környezet nem kedvez az innovációs tervek megvalósításának, mondta Tulassay Tivadar március 17.-én a Semmelweis Egyetem sajtótájékoztatóján. A rektor arról is beszélt, hogy Takáts Zoltán és kutatótársai - az innovációs alap, és egyéb források befagyasztása miatt - nem tudnak hozzáférni a további fejlesztéshez szükséges összegekhez, aminek az lehet a következménye, hogy az alap és alkalmazott kutatás, az arra épülő hasznosító kutatás nem tudja piacképes termékké alakítani a zseniális innovációt. |
- Előfordulhat-e tehát, hogy adminisztrációs ügyek miatt, ilyen, az onko-késhez hasonló speciális esetekben sem lehet hozzáférni az innovációs alaphoz, megtörténhet-e, hogy a késlekedés miatt más kutatókhoz kerül a világelsőség, vagy pedig az Akadémia elnöke, s a minisztériumi államtitkár személyesen közbe tud lépni, hogy a világhíres magyar szabadalom ne maradjon le arról, hogy az onko-kés Magyarországon kerülhessen elsőként piacra?
Válaszában Cséfalvay Zoltán az alaphoz benyújtott pályázatok felülvizsgálatáról, a pénzügyi források felhasználásának ellenőrzéséről, a rendszerek átvizsgálásáról, és ennek időigényességéről beszélt, és türelmet kért. Az MTA elnöke pedig, ismételt kérdésre megerősítette, amennyiben a kutatók hozzá fordulnak, hogy vesse latba szakmai tekintélyét, mindent el fog követni, hogy folytatódhasson a további fejlesztőmunka az onko-kés ügyében.
(WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró)
