Testformálás, ahogy én akarom...

szerző: Abonyi Anita, újságíró - WEBBeteg
megjelent:

Fiáth Titanilla, klinikai és addiktológiai szakpszichológus az emberi testről alkotott képünket, az olykor látásmódunkat befolyásoló, torzuló tényezőket sorakoztatta fel előadásában a budapesti Pszinapszison.

A szakpszichológus megrendítő fotókkal illusztrált előadásában, elsősorban szakmájából adódóan a fegyintézetek világából származó példák segítségével a "nőies" és a "férfias" fogalmának változásaira helyezte a hangsúlyt.

Elsőként leszögezte, hogy történeti értelemben míg a korai feudalizmusban a test az egész ember lényét mutatta meg, addig ma már a testünket egy befejezetlen projektnek tekintjük. Erre az ideára épült és nőtte ki magát a szépségipar és a testet saját ideálképünkre alakító plasztikai sebészet. Vagyis az idő kerekének visszafordítása a célunk, ha elégedetlen testünkkel szakorvoshoz fordulunk segítségért.

A feminizmus velejárójaként elterjedt az a nézet, hogy a plasztikai sebészetet, mint egyfajta lázadást felhasználva, a belső és külső összhangra törekedve tesszük meg mindazt testünkkel, amit szeretnék. Tesszük, mert megtehetjük. Ezt a mai feminista nézetet Kathy Davis terjesztette el Amerikában, sok millió nő pedig rajongva egyetért ezzel az elvvel, így mára nem meglepő már hazánkban sem a számos intimplasztikai beavatkozás igénylése pusztán esztétikai okokból.

Szépségszobrászat

A plasztikai, rekonstruktív és kozmetikai sebészet tárgykörébe számos olyan műtét tartozik, amelyek célja a normális, vagy a korábbinál előnyösebb külső elérése. Ezek a műtétek speciális szaktudást igényelnek, a beteg bőrének és szöveteinek gondos előzetes vizsgálatát, precíz vágás- és varratvezetési technikákat a későbbi hegesedés minimalizálása érdekében. Plasztikai sebészeti beavatkozások

Ahogyan Fiáth Titanilla jelezte, az átalakítások hátterében nem egyszerűen az egyén különböző pszichológiai mechanizmusait érhetjük tetten – mint amilyen a plasztikai műtétek önértékelést javító funkciója, vagy a testdíszítés értékkifejező szerepe –, hanem a testformálás a társadalmi makro-, illetve a kisközösségekben lejátszódó, interperszonális mikrofolyamatokra, a gyakran egymással ellentétben álló világképekre és értékrendbeli változásokra is rávilágít.

Kisajak plasztika a test bebörtönzése ellen

Ezeket a lehetséges okokat vezette le számunkra a kisajak plasztika példáján keresztül. Ennek a típusú szépészeti beavatkozásnak a hátterében a megkérdezett nők egy része mindenképp említette a szexuális felszabadulást, mint makroközösségi hátteret.

Mikroértelemben pedig szinte az összes hölgy a nőiesség, a női test tisztaságát jelölte meg fő okként, amiért ezt a műtétet választotta. Zavart, mert csúnya, hogy kidudorodott a fürdőruhán keresztül, a nagyobb kisajkakhoz egyfajta szexéhség, maszturbációs igény képzete társult. Összességében a tisztaság képe, a női nem felszabadulása valósulhat meg a műtét segítségével a nők számára.

Többen azt is kifejezték, hogy számukra a test ezen része (a nemiszerv), mivel túl sokáig volt tabu a társadalomban és kisközösségi szinten is, bebörtönözés érzését adta, ahogyan sokan a sminket is, sok egyéb női praktika mellett annak érzik a nőies testért folytatott látványharcban.

Ezekkel az újkori feminista véleményekkel vitáznak sokan ma is, amit főként arra építenek a szakemberek, hogy mindez csak a test lejáratása, hiszen a test beavatkozása, munkája nélkül zajlik a változtatási folyamat. (pl. botox-kezelés után eleve csökkent a testterület érzékenysége)

Egyrészt dicséretes az a posztmodern szubjektummal kapcsolatos elképzelés, hogy a test szinte korlátok nélkül alakítható, de ezzel párhuzamosan elfeledjük a belsőnkbe való folyamatos invesztálást, a test-lélek kiegyensúlyozását.

Amikor kóros a sportolás

A mai világban minden azt sugallja, hogy sikereink záloga a jó megjelenés. Egyre-másra szaporodnak azon felmérések, melyek azt hangoztatják, hogy a jó megjelenésű munkavállaló előnyt élvez a többiekkel szemben, a kellemes külsejű emberek könnyebben találnak maguknak párt, sőt, még a sarki vegyesboltban is hamarabb kiszolgálják őket. Exorexia

Erre mondott saját praxisából példát a szakember, aki elmesélte, hogy fordult már hozzá plasztikai sebészorvos olyan kéréssel, hogy számos páciens esetében pszichológussal folytatott beszélgetésre lenne szükség szépészeti beavatkozás helyett. A sebész szerint – mellyel a pszichológus hölgy is egyetértett – a plasztikai sebészet sokakban élesítheti a torz énképlátást, vagyis már-már függőség alakulhat ki ezekkel a beavatkozásokkal kapcsolatban.

A börtönnormához igazított testkép

Fiáth Titanilla, olykor rémisztőnek ható képekkel illusztrált előadása a korrekciós műtéteknek, a női börtönök szépészeti kezeléseinek, illetve a férfi fogvatartottak testépítő gyakorlatának, testékszereinek és tetoválásainak vizsgálatán keresztül bizonyította be számunkra, hogy a testformálás gyakorlata és annak funkciói hogyan értelmezhetők különböző társas kontextusokban.

A szakpszichológus hölgy a Budapesti Fegyház és Börtön alkalmazásában férfiakkal dolgozik nap mint nap. Az onnan hozott példák egy meglehetősen beszűkült énlátásról szóltak. Egy rabnak a formaruhában, szűk és súlyosan behatárolt tereken (a sétáló udvar, edzőterem, könyvtár és egyéb speciális szobák nem mindenkinek járó juttatások odabent), férfiak között csaknem egyetlen önkifejezési eszközként a testformálás, a folyamatos edzés marad.

Nincs egyén, nincs egyéb szimbolika. Az edzett test odabent erőt, hatalmat, vagyonosságot is jelent, s ez a látszat megvéd a többiektől, a börtönhierarchiában feljebb sorol.

A szakpszichológus hölgy ebben a börtönben két transznemű férfival is dolgozik együtt, akik már-már kórosan soványak, életmódjukban mereven ragaszkodnak mindenféle nőis tevékenységhez, (pl. takarítás) és külsőleg is igazodnak a nőiség képéhez, pl. korommal szemhéjukat festik, s így jelennek meg a többiek előtt, a közösségi termekben.

Mi vár az elítéltre?

Hajdanán a bebörtönzés egyetlen célja az erkölcstelen viselkedés büntetése volt. Az évszázadok során ez a szemlélet jelentősen megváltozott, és mára már nem a testi és lelki kínzás a börtönök fő feladata, hanem a megtévedt emberek környezetből való kiemelése, az elrettentés és végül a társadalomba való visszailleszkedés segítése. Börtönpszichológia

Mivel a börtönben egymást igen közelről és alaposan ismerik a rabok, nem csoda ha a test válik mindent kifejező eszközzé, az egyén és énszerepet befolyásoló felületté. Vannak esetek, amikor valaki a gyors és túlzott edzés következtében vette észre, hogy a fürdőben a társak egyik napról a másikra a jobb helyet biztosították számára, mikor az belépett oda.

Önsebzés és inverz anorexia a börtönéletben

A börtönélet velejárója az érzelmek elnyomása, s annak esetenként szélsőséges formában való kirobbanási, megnyilvánulási formái. A szakpszichológus mesélt az önsebzés (börtönszóval élve falcolás) lényegéről is, mely a kar felhasogatását jelenti. Ez az egyik leggyakoribb jelenség, amivel – ahogy egy rab fogalmazott – megnyitja, kinyitja magát. Kinyitja, vagyis így fejez ki érzelmeket, véleményt, hangulatváltozást, akaratot.

Falcolással jelzik a rabok, ha másik zárkába szeretnének átkerülni, ha depressziósak, vagy ha pont ellenkezőleg, erősnek és magabiztosnak, megtörhetetlennek akarnak tűnni mások előtt: „ura vagyok a helyzetemnek, én irányítok, kikényszerítem, amit akarok.”

A túlzott torzítási hatások és a beszűkült környezet adja az inverz anorexia kialakulását is a börtönben. Sok rab ugyanis magát sokkal soványabbnak és gyengébbnek látja a tükörben, mint amennyire kigyúrt és erősen edzett testtel valójában rendelkezik.

Fontosnak tartotta azonban megjegyezni a szakember, hogy a börtönhelyzetben adekvát testkép és a tudat, hogy ez az egy, amit nem vehetnek el tőlük, nem korlátozhatják odabent, a rabok szerint sem élne meg más élethelyzetben. A ’70-es években berobbanó, homoszexuálisok között lezajló változás, visszaférfiasodás a mai napig dívik, így a férfiak énképében (és tegyük hozzá a kor női számára is többnyire) a férfias test valóban az izmos és formás képpel társul.

Kutatás igazolja, hogy mindennek ellenére a börtönben zajló túlzott gyúrási kényszer a rabok véleménye szerint sem lenne vonzó a külvilágban egy nő számára.

(WEBBeteg - A. A.)

Cikkajánló

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Bujdosó Balázs

Bujdosó Balázs

Igazságügyi pszichológus, igazságügyi gyógypedagógus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Nagy Tamás Gergely

Dr. Nagy Tamás Gergely

Pszichoterapeuta, Neurológus

Budapest