Az internet valóban elmagányosít?
megjelent:
Hain Ferenc, főiskolai docens a Pszinapszis egyik előadójaként elsősorban szociálpszichológusi szemszögből vizsgálódott aziránt, hogy milyen lehetőséget hordoznak magukban a közösségi internetes oldalak. Gazdasági (hirdetői) és magánemberi oldalról nézve érdekes megvizsgálni egyrészt a társas, társadalmi láthatóság és a hálózati gondolkodás fejlődésének kérdését.
Az igény hozta magával az egyre tökéletesedő eszközt
"Lájkolom a tweetedet" előadás |
| A Facebook-jelenséget a szakember, annak beazonosításával kezdte a "Lájkolom a tweetedet" című előadásában a budapesti Pszinapszison. Már ekkor érezhettük, fiatal és fiatalosan gondolkodó közönségként, hogy Hain úr keresve-kutatva sem tudja, tudná körülírni mindazt röviden, amit a kor fiataljai (s ma már a magyar 40 év felettieknek jó része is) ösztönösen éreznek, ismernek ebben a rendszerben. Érdekes volt azonban onnan közelíteni a témára, miszerint számos újítás és világsikerű fejlesztés esetében maguk a kitalálók sem tudhatják pontosan, mire és kik is használhatják a jövőben az adott eszközt, terméket. |
A felhasználók maguk a fejlesztők is, így volt ez az Iwiw, majd a hazánkba is pár éve betört, és rohamosan elterjedő Facebook esetében. Az eszköz folyamatos javításában, karbantartásában és a felhasználói igényeknek való megfelelés versenyében itt is ugyanaz a folyamat zajlott, mint sok más újítás esetében. Az igény, hogy a gyors urbanizációs folyamatra, a globalizáció összes velejárójára és a rugalmas munkavállalás és utazási lehetőségek következményeként legyen mégis valami kapcsolódás múlt és jelen, család és rokonok, iskolai és munkahelyi ismerősök, barátok kapcsolattartására, megszületett a hatékony hálózati kapcsolatok gyors és szinte korlátlan megoldásaként a közösségi internetfelhasználás.
Társas kapcsolataink mellett súlyos igényként merült fel a gyors információhoz való hozzáférés, az érdekérvényesítés, a tömegtársadalmon belüli szubkulturális folyamatok támogatásának és összekapcsolásának vágya. Minderre a gyorsan változó környezetben kialakult tömeges igényre létrehozták a kielégítő eszközt és rendszereket, mely könnyen használható, nyitott, globális és fejleszthető.
A társasági hálózatok alapjáról
Tudta? |
| Valójában már Karinthy Frigyes „Láncszemek” című tárcájában (1929.) olvashatjuk, hogy már akkor elképzelhetőnek tűnt az a folyamat, ami mára meg is valósult a közösségi oldalak segítségével: 5-7 emberen keresztül bárkihez a világban eljuthatunk az ismerőseinkből kiindulva. (részlet a műből: „…a Földgolyó lakossága sokkal közelebb van egymáshoz, mindenféle tekintetben, mint ahogy valaha is volt…”) Az internet születése és valódi globalitása mindezt lehetővé tette mára számunkra. |
Új kérdést tesz fel a szakember, ami a hálózatok sérülékenységét elemzi: hogyan lehet elérni egy hálózatban, ha egy csomópont bedugul, a többi ne omoljon össze, s a teljes rendszer továbbra is működőképes maradjon? A hálózatok megsemmisíthetőségének elmélete ezt boncolgatja. Tudjuk persze a való életből, hogy akár gazdasági példákat veszünk, akár politikai pártban, akár az emberi sejtek hálózatában gondolkodunk, vannak erre hatékony hálózatműködési modellek és szabályok, melyek másolásával egyéb területeken is sikeresen építhetünk kapcsolódási pontokat és végül egy nagyobb hálózatot. Ezekben soha nem az egyén a lényeges, hanem a kapcsolódási pontok és relációk. Az üzleti világból hozott példája alapján Hain Ferenc igazolta, hogy az óriáscégek hátránya az információáramlás terén abban áll, hogy az infók csupán a középvezető szintjéig terjednek, majd ott elakadnak. Ennek kiküszöbölésére olyan csomópontokat kellett beiktatni, amelyek generálják a csaknem teljes infóáramlást egy vállalaton belül. Ezek a pontok az ún. véleményvezérek, akik nem a hivatalos úton, hanem pletykaszerű informális csatornákon adnak tovább ismereteket a környezetüknek.
Miért és hogyan használjuk a Facebookot?
Visszatérve a docens eredeti kérdésére, vagyis, hogy mit nyújt valójában nekünk egyszerű felhasználóknak és mit a hirdetőknek a közösségi internetezés, felsorolásszerű választ kaptunk az előadás végére. A hirdetők elsősorban a felhasználók adatait kapják bónuszként a fizetségért cserébe, s ami még ettől is több a regisztrált felhasználó mellett annak bővebb társasági hálózatának adatait is, vagyis az ismerősök, barátok adatait, alkalmazásait, érdeklődési területeit stb. (Az információ pedig nagy úr, ha nem a legnagyobb, mint tudjuk, a biznisz világában is!)
Az egyének számára pedig lehetőséget jelent társkeresésben, kapcsolattartásban, információszerzésben, vélemények megosztásában, civil közösségekhez való csatlakozásban. Vagyis a szakember szerint az internet nem magányosít el, csak jóval több online, mint személyes kapcsolat meglétét jelenti a kor emberei számára.
A legfontosabb konklúzió a közösségi oldalak lényegéről és használatáról talán mégis az, amelyet egy aggódó anyuka kérdésére adott válaszképpen Hain Ferenc: „Ha megjelenik egy eszköz, azzal azonnal élni fognak sokan, és kell is élni vele. De a kulcsszó a tudatosság. Az ember láthatóvá válik, akár a rendőrség, a betörők, az APEH és a HR osztályok számára ugyanúgy, mint a barátaink és leendő barátaink, vagy a civil aktivisták, a párkapcsolatunk számára.” Az adataink beállíthatók, ha odafigyelünk rá, s így mi magunk fogjuk kihasználni az eszköz nyújtotta lehetőségeket, és nem mások minket, azon keresztül.
(WEBBeteg - A. A.)
