Miért ölt a norvég merénylő?

Szakemberhez fordultunk, hogy a mostanáig megjelent, felszínes - és csupán pár ténnyel foglalkozó - írások után végre mélyebbre ássunk a norvég merénylő személyiségében, s valódi válaszokat kaphassunk: miért ölt, mennyiben más ő, mint az átlagember, és voltak-e előjelei cselekedeteinek?

Mityók Csaba klinikai szakpszichológus és igazságügyi szakértő szerint, Breivik nem elmebeteg. "Az ügyben eljáró igazságügyi szakértők feltehetőleg valamilyen személyiségzavart (feltehetőleg disszociális vagy kevert személyiségzavart) fognak megállapítani. A disszociális személyiségzavar jellemzője a társadalmi kötelezettségek figyelmen kívül hagyása, közömbösség mások érzéseivel szemben, alacsony frusztrációs tolerancia, agresszív, erőszakos megnyilvánulások, mások hibáztatása a konfliktusok miatt, erőszakos viselkedésének racionalizálása. Az ilyen személyt hívják a köznyelvben pszichopatának, nem szeret, nem szorong, nem tanul.” - nyilatkozta a Magyar Pszichológiai Társaság Kriminálpszichológiai Szekció elnöke.

Breivik körül a társadalom megtartó szövete esett szét

Kérdésként merül fel mégis, hogy egy ilyen ember csak beteg személyiségű lehet, azonban a szakember semmiképpen nem nevezné betegnek Breiviket. "Esetében eddig semmilyen jel nem utal bármilyen mentális betegségre. Cselekedetét a rendelkezésre álló információk alapján hosszú idővel előre, a hatóságokat megtévesztve (mezőgazdasági tevékenység színlelése, műtrágya vásárlás) tervezte meg.

A kivitelezés alatt végig képes volt érzelmein uralkodni, megőrizni önkontrollját, a robbantás utáni időszakban képes volt gépjárművet vezetni, megtéveszteni a sziget őrét, az ifjúsági tábor résztvevőit, és 60-90 percig emberekre „vadászni”. És végül felemelt kézzel, fegyverét messze maga mögött hagyva – így felmérve és figyelembe véve a kiérkező rendőrök érzelmi állapotát – saját élete védelmében megadni magát." - érvelt Mityók Csaba, aki a „hidegvérűséget” is kizárja.

Hidegvérű az, aki átlagos körülmények között reálisan felméri esélyeit, „kockázatelemzést” végez, és viszonylag nagy kockázatot vállalva a nyereség reményében végrehajtja a cselekményét. „Breivik feltehetőleg automata fegyverekkel ment fegyvertelen fiatalok ellen, egy olyan országban, ahol a rendőrök sem viselnek alapesetben fegyvert. Esetében így az volt a legnagyobb kockázat, hogy ha nem adja meg magát időben, lelövik a rendőrök. Azaz esetében alig volt kockázat.” – erősíti meg a klinikai szakpszichológus.

Breivik sivár, kialakulatlan személyiség

"Személyisége véleményem szerint differenciálatlan, kialakulatlan, sivár. Empátiára (mások érzelmi állapotának figyelembe vételére), decentrálásra (mások szempontjainak figyelembe vételére) nehezen képes, csak a saját problémái érdeklik. Gondolkodása sem beteges, hanem torz, egysíkú, szinte primitív, mellőzi a komplexitást, egy részletet kiragadva a társadalmi eseményekből kreál egy világképet magának, ami alapján cselekszik is.

Cselekedetének motívuma véleményem szerint az izgalomkeresés, az önmagára irányuló figyelem felkeltése. A mindenkire jellemző érzelmi szükségleteit sajnos csak ezen a torz módon képes elérni. Feltehetőleg hiányoznak, nem alakultak ki azok az eszközei, hogy ezt a figyelmet elfogadott módon megkapja, megszerezze másoktól.

Az általam ismert esetek egy részében az ilyen formában történő figyelemkeresés mögött fellelhető a csökkent önértékelés, a torz énkép, a szorongás, az emberi, érzelmi kapcsolatok kialakítására való képtelenség, a mélységes bizalmatlanság a másik ember felé." - meséli a szakember.

Milyen okok lehetnek Breivik cselekményének hátterében?

Létezhet-e felelős, lehettek-e a férfi viselkedésében előjelek minderre a tudatosan, hosszú időn át tervezett terrorista cselekményre?

Mityók Csaba elemzése alapján kiderül, az ember személyisége a mai általánosan elfogadott nézet alapján bio-pszicho-szociális meghatározottságú. Egy ilyen típusú elkövetőnél ezért a legritkább esetben lehet egy konkrét okot találni a cselekedetére.

Szülei korai elválása, az, hogy apa nélkül nőtt fel, az, hogy serdülőkorában fiúként feltehetőleg nem volt mellette egy olyan idősebb „apa” személyiség, aki az élet és a világ dolgaiban, saját érzelmeiben-indulataiban és nem utolsó sorban agresszív késztetéseivel kapcsolatban segített volna neki, nyilván mind-mind befolyásolták személyiségfejlődésében. Figyelmeztető jel a fiatalkori magatartászavar, az állatok kínzása, az érzelmi kapcsolatok kialakításának képtelensége, a magányos tevékenységek preferálása serdülőkorban is. Ugyanakkor számos hasonló sorsú fiatalembert látunk, akiből nem lesz gyilkos.

Tízből csak kettő képes szülei példáját meghaladni

"Dr. Ransburg Jenő szerint tíz olyan gyerekből, akinek alkoholisták a szülei, és őt is otthon bántalmazzák, hét biztosan alkoholista lesz, és bántalmazni fogja a saját gyermekeit (szülői minta), de lesz kettő olyan, aki családot alapít, nem lesz alkoholista, és szépen, szeretetben neveli majd a gyermekeit.

Nem az a kérdés, hogy az a hét gyerek felnőve miért viszi tovább a szülői mintát –hiszen ezt tudjuk-, hanem az, hogy az a kettő miért nem, és hogyan képes szülei példáját meghaladni.” – veti fel a klinikai szakpszichológus.

„Ami pedig a társadalmi felelősséget illeti, ha egy gyermeket születésétől fogva szeretetteljes, elfogadó környezet vesz körül, akkor a kialakuló kötődés és szeretet lehet a természetünknél fogva bennünk rejlő agresszió gátja. Így sem lehet nullára csökkenteni az erőszakos cselekedetek számát, de jelentősen csökkenthető az előfordulásuk valószínűsége. Egy jól működő társadalmi háló, az óvodától az iskolán át, és ha szükséges, a gyermekvédelem illetve az igazságszolgáltatás szervei képesek ezen erőszakos cselekedetek kirobbanását jelentős mértékben csökkenteni, megelőzni. Jelenleg ott tartunk, hogy a társadalom megtartó szövete esik/esett szét, és ez egyes személyiségek elemzésénél is fontosabb jelzés mindannyiunk számára."

(WEBBeteg - A. A.)