Bolti tolvajlás vagy kleptománia?

Szinte nincs is Magyarországon olyan ember, aki ne ismerné Repülős Gizi nevét. A ma 86 éves asszony az 50-es években vált hírhedtté azzal, hogy belföldi repülőjáratokkal vidéki városokba utazott, ott betöréseket hajtott végre, majd este már repült is haza. Tettéért 40 évnyi börtönbüntetést kapott, melyből 17 évet le is ült.

Jelenleg is folyik ellene lopásért eljárás. Az idős asszony azzal védekezik, hogy gyermekkori agyhártyagyulladása miatt kleptomániában szenved.

A kleptománia, vagy kóros lopás a kényszerbetegségek közé tartozik. Jellemzője, hogy a beteg sürgető késztetést érez arra, hogy eltulajdonítson valamit, ami számára teljesen értéktelen vagy szükségtelen. Ha ellenáll a vágynak, akkor egyre erősödő szorongás lesz rajta úrrá, egészen addig, míg eleget nem tesz a késztetésnek. A lopás elégedettséggel és boldogsággal tölti el, de ez az érzés nem tartós, néhány óra múltán tettét megbánja, súlyos lelkiismeretfurdalása lesz.

Hogy lehet elkülöníteni a bolti tolvajlást a kleptomániától?

A kleptomániát nagyon nehéz elkülöníteni a bolti tolvajlástól, a valódi értelemben vett bűncselekménytől.

A legfőbb különbség, hogy a beteg embernek nincs szüksége az ellopott tárgyra, abból anyagi haszna, nyeresége nem származik. Éppen ezért általában teljesen értéktelen tárgyakat emel el. A lopásra sarkalló ellenállhatatlan vágy hirtelen jelentkezik, a beteg nem tervezi meg a lopást és annak körülményeit, segítőtársai sincsenek. Az eltulajdonított tárgyakat nem tartja meg, elajándékozza, vagy visszaadja a jogos tulajdonosnak. Ha mégis megtartja, akkor sem használja, maga a tárgy többet nem érdekli.

A betegek tisztában vannak azzal, hogy tettük erkölcstelen és lebukásuk jogi következményekkel járhat, de nem tudnak ellenállni a késztetésnek.

A lopási kényszerben szenvedő betegek rettenetesen szégyellik magukat, éppen ezért nem szívesen beszélnek problémájukról.

A nők könnyebben kérnek segíséget, de a férfiakról sokszor csak ismételt börtönbüntetések után derül ki, hogy tettük valódi mozgatórugója a betegség. Ennek megfelelően a nőknél 20-30, férfiaknál inkább az 50-es években derül fény a problémára.

Amerikai statisztikai adatok szerint a népesség 0.5%-a szenved ilyen problémától, a tolvajlásért elítélt foglyoknak pedig 5%-a szenved ettől a betegségtől. Ez utóbbi csak becsült adat, mert az elítéltek többsége nem vallja be, vagy nem ismeri fel, hogy mentális betegséggel küzd.

A kleptománias beteg a lopásra vonatkozó vágyat teljesen idegen érzésként éli meg, nem tud azonosulni vele. Azzal is tisztában van, hogy rajtakaphatják és börtönbe kerülhet, de a betegség természeténél fogva ez nem jelent visszatartó erőt, miként a börtönbüntetés sem megoldás a problémára. Valódi kezelést az idejében megkezdett gyógyszeres és pszichoterápia jelenti, kiegészítve relaxációs módszerekkel és vizualizációs technikákkal. A kezeletlen betegség gyógyhajlama rossz, de megfelelő szakorvosi segítséggel megszüntethetők a tünetek.

(WEBBeteg - Dr. Veress Dóra pszichiáter)