Skizofrénia: Hogyan kezelhető?
A mentális betegségek közül a skizofrénia az átlagnépesség 1%-át érinti. A betegség korán kezdődik, általában 25-35 éves kor között mutat először tüneteket. A betegség diagnózisát a tünetek megfigyelése és leírása alapján alakítják ki. Az egyes beteg elmezavarának tüneteit is befolyásolhatja az egyén személyisége.
A skizofréniában szenvedő betegek a körülöttük élőktől eltérően láthatják a világot. Előfordulhat, hogy mások által nem érzékelt dolgokat pl. hangokat hallanak (ami a leggyakoribb hallucinációk egyike). Megingathatatlanul hisznek valótlan dolgokban (téveszmék), pl. abban, hogy az emberek olvasnak a gondolataikban vagy kontrollálják azokat, illetve ártani akarnak nekik. Ezekhez a tünetekhez gyakran társul hangulati nyomottság, szorongás, stressz és izgatottság is.
A skizofrénia időbeni felismerése és hatásos kezelése nagyon fontos. A kezelés alapját a gyógyszeres kezelés jelenti, de ugyanolyan fontos a személyes tanácsadás (támogató pszichoterápia, beszélgető terápia), a visszailleszkedést segítő, rehabilitációs programok és a családtól kapott, valamint a családnak adott támogatás.
Az önsegítő csoportok, ahol a betegek egymásnak adnak tanácsot, szintén értékes információk hasznos forrását jelenthetik.
Van esély a jobb életre
Fontos tudni, hogy a betegek sokszor képesek megbirkózni a betegséggel, ki tudják alakítani, illetve vissza tudják nyerni a számukra egyedileg megfelelő mindennapi tevékenységi szintet. Az egyensúly visszanyerésének lehetőségét nyújthatja valamilyen kreatív tevékenység, művészeti foglalkozások vagy sport. A mindennapok stressz-szintjének csökkentése fontos összetevő ahhoz, hogy a beteg állapota érzékelhető módon javuljon.
Gyógyszeres kezelés
Pszichoterápia: a gyógyító szavak |
A pszichoterápia a kommunikáció segítségével végzett gyógyító módszerek gyűjtőfogalma, története egyidős az emberiséggel. Kezdeteit a vallási szertartásokban, szerzetesi mozgalmakban találhatjuk meg. Bővebben a pszichoterápiáról |
A gyógyszeres kezelést alapvetően az un. antipszichotikus gyógyszerek alkotják, melyek segítenek a tünetek visszaszorításában, elmulasztásában. Visszaállíthatják a kapcsolatot a mások által is érzékelt valósággal.Az antipszichotikumok azonban nem azonnal ható csodaszerek, akár pár hétbe is telhet, míg hatásukat ténylegesen kifejtik. Ebből következően a gyógyszer abbahagyásakor a tünetek visszatérhetnek. Ezért a betegnek el kell fogadnia, hogy a gyógyszeres kezelést hosszú időn át kell folytatni.
Az antipszichotikus gyógyszerek mellett kiegészítőként átmenetileg még szükség lehet más gyógyszerekre pl. szorongásoldó, hangulatjavító, a pihentető alvást segítő gyógyszerekre is.
Az antipszichotikumok tartós szedése csökkenti a skizofrénia akut epizódjából felépülő betegek esetében a betegség kiújulásának, illetve a kórházi kezelés szükségességének kockázatát. Ezek a gyógyszerek nagy részben a májban bomlanak le, ahol a legtöbb más gyógyszer is, így fontos ismerni az orvosnak, hogy a beteg milyen gyógyszereket, táplálék-kiegészítőket illetve egyéb alternatív gyógyászati szereket szed, mivel ezek a szervezeten belül kölcsönhatásba léphetnek egymással.
Esetleges mellékhatások
Minden gyógyszernek vannak mellékhatásai, ez alól az antipszichotikumok sem kivételek. A régebbi szerekre jellemző az ún. „extrapiramidális mellékhatás”: izommerevség, görcsök, remegés és fizikális nyughatatlanság érzése. Az újabb fajta gyógyszereknél ez a fajta mellékhatás ritka, inkább szédülés, súlygyarapodás, menstruációs panaszok fordulhatnak elő.
Az esetlegesen fellépő mellékhatások fajtája és súlyossága személyenként eltérő; van, akinél egyáltalán nem jelentkeznek, másokat nagyon zavarhatnak. Az orvos minden betegnek megfelelő körültekintéssel választja ki azt a gyógyszert, amely vélhetőleg a lehető legkevesebb mellékhatással és kellemetlen tünettel jár.
Minden esetben a legfontosabb, hogy az orvos-beteg kapcsolat a lehető legjobb, partneri viszony legyen, hogy a beteg a neki egyénileg legmegfelelőbb kezelést kaphassa.
(WEBBeteg - Kalóczkai Andrea)