Az elfojtott agresszió családtagokat is ölhet

Egy fiatal férfi - valószínűleg családi veszekedés után - megölte négy családtagját. A pszichiáter szerint hasonló esetekben általában az elfojtott agresszió miatt kitörő dührohamok okoznak hasonló pusztítást.

Négy embert, a hírek szerint saját családtagjait ölte meg péntek reggel egy fiatal férfi Kulcson – számoltak be a híradások. A 24 éves férfi a gyanú szerint egy kardszerű bozótvágó késsel az édesapját, a nagyszüleit és a bátyját megölte, nővérét, édesanyját, és egy közeli rokonát pedig megsebesítette. A tett hátterében a rendőrség szerint családi veszekedés áll.

Bár a gyilkosság pontos kiváltó oka még nem tisztázott, az eset kapcsán megkérdeztük Dr. Veress Dóra pszichiátert arról, hogy hasonló esetekben általában kinél mi válthat ki ilyen jellegű reakciót.

Átlagos embereknek tűnnek

A “hirtelen felindulásból” elkövetett erőszakos cselekedetek elkövetői leggyakrabban fiatal férfiak, többnyire 15 és 35 év közöttiek – közölte a pszichiáter, aki hozzátette: a mindennapi életben teljesen átlagos embereknek tűnnek, semmi jelét nem mutatják annak, hogy veszélyesek lennének. Gyakran visszahúzódóak, zárkózottak, félénkek, nem szívesen beszélnek magánéletükről. Kevés barátjuk van, mivel nem szívesen nyílnak meg mások előtt.

Az ilyen emberek családjában gyakran tölt be domináns szerepet az apa, aki irányítja a többiek életét. A családtagok, a gyerekek szigorú szabályok szerint élnek, kis koruktól kezdve komoly elvárásoknak kell megfelelniük, melyekkel nem mindig tudnak azonosulni. Az sem ritka, hogy a családfő agresszívan viselkedik a többiekkel szemben, alkoholproblémákkal küzd, esetleg büntetett előéletű. Az ilyen környezetben nevelkedő gyermek az alkalmazkodás, a családba való beilleszkedés kedvéért megtanulja elnyomni az indulatait, de nem képes azokat a helyükön kezelni.

Kitör a felgyülemlő feszültség

A felgyülemlő feszültség viszont utat keres magának, és bizonyos helyzetekben robbanásszerűen előtör, vagyis az illető elveszíti a fejét, és képtelen kontrollálni az érzéseit. Ezekben a helyzetekben a dühkitörés mértéke nincs arányban a kiváltó okkal, néha semmiségekre reagál borzasztó agresszivitással. Ilyenkor indulatosan viselkedik, kárt tesz a saját vagy más vagyontárgyaiban, dühöng, de a viselkedése akár a tettlegességig is fajulhat.

Az ilyen problémától szenvedő emberek a dühkitörés előtt növekvő feszültségről számolnak be, melyet egy ideig tudnak kezelni, de aztán elveszítik az irányítást, és olyan cselekedetekre ragadtatják magukat, amit később maguk is megbánnak. A “roham” általában 15-20 percig tart, melyet követően megnyugszanak, indulatuk elpárolog, és helyét felváltja a szégyen, a lelkiismeretfurdalás és a szomorúság.

Nem könnyű a felismerése

Hasonló tragikus indulatkitörést okozhatnak még egyes drogok, gyógyszerek vagy a mértéktelen alkoholfogyasztás is. Szintén fontos megemlíteni azokat az eseteket is, amikor valamilyen konkrét pszichiátriai probléma áll az indulatkitörés mögött, ilyen lehet például a mánia, a pszichózis vagy egyes személyiségzavarok. Kialakulhat hasonló jelenség koponyasérülés, esetleg balesetet követően is - tette hozzá a pszichiáter.

Mivel a kívülállók számára nem érzékelhető az elfojtott agresszivitás, ezért felismerni sem könnyű ezt az állapotot. Mindenesetre figyelemfelkeltő lehet, ha valaki nagyon visszahúzódó, csendes, jó ember, de a családi élete problémás. Esetleg jelentéktelennek tűnő helyzetekben is indulatosan reagál, vagy folyton feszültnek tűnik. A munkahely elvesztése, anyagi problémák, válás, állandó családi konfliktusok fokozhatják a dührohamok jelentkezését, míg nyugalmasabb időszakban akár kifejezetten ritkák is lehetnek - tette hozzá a pszichiáter.

(WEBBeteg - Szondi Réka, újságíró/ Tóth András, újságíró)