Dadogás felnőttkorban - Okok és kezelési lehetőségek

A beszédzavarok egyik leggyakrabban jelentkező formája a dadogás, melyre jellemző egyes hangok, szótagok, szavak akaratlan ismételgetése, hangok elnyújtott ejtése, illetve a beszéd folyamatosságának váratlan megszakadása.

Ezek a problémák nem jelentkeznek éneklés, versmondás, suttogás, mondatok ismétlése közben, valamint olyan helyzetekben, amikor állathoz, gyerekhez beszél az illető.

A dadogás az esetek 90%-ában 6 éves kor alatt kezdődik. Elenyészően ritka azoknak az eseteknek a száma, amikor felnőttkorban jelenik meg először a beszédzavar. Nem igaz az az állítás sem, hogy ezekben az esetekben hirtelen érzelmi stressz váltja ki a dadogást, sokkal valószínűbb, hogy a már gyermekkorban meglévő beszédzavar erősödik fel, vagy idegrendszeri problémák, koponyatrauma, droghasználat áll a panaszok hátterében. Ezekre az esetekre jellemző, hogy a hangismétléseket nem kísérik grimaszok vagy egyéb viselkedésbeni eltérések. Érdekesség, hogy a dadogó felnőttek között ötször több a férfi, mint a nő.

Az esetek egy részében a dadogás csak időszakosan áll fenn. Olyan helyzetekben jelentkezik, melyek érzelmileg megterhelőek vagy kellemetlenek a beszélő számára. Tipikusan ilyen helyzet a telefonálás vagy a közönség előtt való megszólalás. A gyerekkorban induló dadogás a későbbiekben folyamatosan is fennállhat, ilyenkor a betegek különböző technikákat alkalmazhatnak annak érdekében, hogy a hallgatóság kevésbé érzékelje a beszédzavarukat. Ilyen technika a nehezen ejthető hangok, szavak kerülése vagy a töltelékszavak beillesztése.

A dadogás komoly érzelmi megterhelést jelent. A betegek szégyellik magukat, zavarban vannak, amikor mások előtt kell megszólalniuk. Félnek a hallgatóság reakciójától és úgy érzik, hogy a mondanivalójuk eltörpül a dadogás mellett. Éppen ezért sokan idővel elzárkóznak attól, hogy társas eseményeken vegyenek részt és egyre kevesebbet kommunikálnak másokkal. Mindezek következtében jelentősen beszűkül az életterük, ami rányomja a bélyegét az életminőségükre.

A dadogás diagnosztizálása és kezelése

A dadogás diagnosztizálása nagyon egyszerűnek tűnik, azonban ez nem így van. Ez a fajta beszédzavar a laikus fül számára nem mindig nyilvánvaló, különösen azokban az esetekben nem, amikor a probléma a légvételek ritmusát vagy az alapvető hangok képzését érinti. A pontos diagnózishoz ajánlott logopédust felkeresni.

A dadogás kezelése felnőttkorban már nagyon nehéz, és a teljes, maradéktalan gyógyulás minden jó szándék ellenére is szinte lehetetlen. A legeredményesebb az a módszer, melynek során tudatosan lassítják a beszéd tempóját és eleinte rövid szavak, tőmondatok hibátlan elmondásával próbálják csökkenteni a hangismétlések számát. A továbbiakban lépcsőzetesen fokozzák az elmondott mondatok hosszát és összetettségét, illetve a beszédtempót is gyorsítják. A betegek elsajátítják a helyes légzéstechnikát is beszéd közben. A logopédus a beszéd hibáinak korrigálása mellett igyekszik csökkenteni a kommunikációhoz kapcsolódó szorongást, félelmet is, mivel ezek megléte esetén nem lehet eredményes a kezelés. A fentieken túl fontos megemlíteni azt is, hogy a dadogó embereknek segítségre van szükségük abban is, hogy be tudjanak illeszkedni a mindennapi életbe, barátságokat tudjanak kötni. Ebben a folyamatban fontos szerepe van a családnak, a barátoknak és a közvetlen környezetben élőknek.

Tovább A hirtelen dadogás okai

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Muszil Dóra, pszichiáter