Evészavar Ambulancia az OPAI-ban: civilizációs probléma, de kezelhető
Nagyon kevés helyen működik az országban olyan szakambulancia, amely speciálisan az evészavarokkal, így az anorexiával és a bulimiával foglalkozik. Speciális fekvőbeteg részleg pedig egyedül az országban a Nyírő Gyula Kórház-Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetben található, ahol felnőtt betegeket kezelnek.
Az evészavarok egyre újabb formákban és egyre szélesebb kört érintve jelennek meg. Civilizációs zavarokról van szó. Nem csak a nők, de most már egyre inkább a férfiak is érintetté válnak.
Dr. Fialáné Szabó Judit, a Nyírő Gyula Kórház-Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet klinikai szakpszichológusa a WEBBeteg.hu kérdésére elmondta: az Evészavar Ambulancián evészavarban (anorexia, bulimia, bulimarexia, stb.) szenvedő nagykorú pácienseket várunk, akik önként vállalják a kezelésüket. A részleg 2013 őszén kezdte meg működését, az ambulancia pedig december óta fogad pácienseket.
Ki jelzi általában a problémát?
Az evészavarok tünettani jellegéből adódóan többnyire a családtagok jelzik a problémát, mivel a páciensek betegségbelátása részleges vagy teljesen hiányzik, de fontos megjegyezni, hogy a páciens személyes megjelenése az ambulancián nélkülözhetetlen, az osztályos kezelést pedig csak a hozzájárulása esetén tudjuk elkezdeni.
Az evészavarok a leromlott testi állapoton kívül igen súlyos pszichés tünetekkel társulnak, amelyek nem csupán a páciens, hanem a környezete számára is megterhelőek lehetnek, akik gyakran hasztalan próbálnak változtatni a beteg állapotán, sőt tapasztalható, hogy a család szenvedése esetenként sokkal intenzívebb, mint a betegé.
Hogyan történik a betegek felvétele?
A rendelési időben, kedden 13 és 15 óra között egy előzetes felmérés történik a kezelés indokoltságával és a terápiás motiváltságával kapcsolatban. A továbbiakban az evészavar team dönt a kórházi felvétel időpontjáról, amelyről értesítjük a beteget. A fentiekből következik, hogy ambuláns kezelést nem, csak kizárólag osztályos, bent fekvő kezelést tudunk vállalni az I. számú Pszichiátriai Osztályon.
Milyen módszereket alkalmaznak?
Komplex pszichoterápiás és szocioterápiás módszerekkel dolgozunk, amelyek segítségével megpróbáljuk kiküszöbölni a testsúlycsökkentést, feltárjuk az evészavar és a test-sémazavar lélektani hátterét.
Jelenleg milyen korú betegeik vannak?
Betegeink életkora 18- 40 év közötti, ebből következik, hogy gyakran találkozunk hosszú évek óta tartó, krónikus evészavarban szenvedő kliensekkel.
Fontos szerepe van a családnak |
Akár a tünetek észlelésében és a szakemberhez való eljutásban, akár magában a gyógyulási folyamatban fontos a család közreműködése. A tanárok szerepe is jelentős lehet, hiszen a fiatal igen sok időt tölt el az iskolában. A tanulási teljesítmény bármilyen irányú változása, a viselkedés megváltozása figyelmeztethető jel lehet. Tehát a közvetlen környezet szerepe fontos lehet. Az evészavarok szövődményei, társuló pszichés jellegzetességek azonban az egyén számára is jelenthetnek szenvedést, nyomást, így növelve a szakemberhez fordulás esélyét. |
Az OPAI munkatársainak az evészavarok nagy szakértőjének számító Túry Ferenc professzor, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatója nyújt szakmai segítséget szupervízió formájában. Az evészavarokkal évek óta foglalkozó Varga Márta klinikai szakpszichológust kérdeztük.
Mióta foglalkozik ezzel a területtel és hol és mikor kezdett el dolgozni?
Az evészavarokat érintő elméleti és kutatási kérdésekkel az egyetemi éveim óta foglalkozom. 2008-ban jelent meg az első könyvfejezetem a témakörben. Evészavarosokkal való terápiás tapasztalatot a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Pszichoszomatikus Szakrendelésén szereztem, ahol 2009-ben kezdtem el dolgozni, párhuzamosan az intézetben folyó PhD képzésemmel. Dr. Túry Ferenctől, aki Magyarországon az evészavarok nagy szakértőjének számít, mind egyéni, mind családterápia tekintetében sokat tanultam. 2010-ben megszereztem a családterapeuta címet, amely éppen az evészavarban szenvedőkkel való terápiás munkám kapcsán vált fontossá számomra. Klinikai szakpszichológusként többféle módon kerülök kapcsolatba az evészavarral, akár önmagában, akár valamilyen más zavar társuló tüneteként.
Nagyon izgalmas kérdéskörről van szó, igen aktuális is, súlyos problémákat magában rejtő terület. Mivel az előfordulása is igen gyakori, fontos a megelőzés, a kezelés és az utógondozás. Mind a biológiai meghatározottság, pszichés tényezők és szociokulturális hatások együttese megjelenik ezekben a zavarokban, amelyek sokszínűek, változatosak, nagy kihívást jelentenek számomra is.
Azt gondoltam korábban, hogy az evészavar inkább a fiatal lányok betegsége…
Az evészavarok egyre újabb formákban és egyre szélesebb kört érintve jelennek meg. Civilizációs zavarokról van szó. Nem csak a nők, de most már egyre inkább a férfiak, a fiúk is érintetté válnak. Sokszor nem is a klasszikus nőkre jellemző tünetek, zavarok jelentkeznek, hanem új típusú evés- és testképzavar formák jelennek meg a körükben. Egyes elképzelések szerint mindezek összefüggésbe hozhatóak a nemi szerepek változásával, a nőtársadalmi szerepvállalásával.
Vannak újabb, divatos betegségek?
A férfiakat, fiúkat érintő zavarok közé tartozik az izomdiszmorfia, amelyet korábban inverz anorexiaként neveztek. Mivel az anorexiával szemben férfiak sajátossága, a testképzavar megjelenése is éppen fordított: többlet súly, és igen fejlett izomzat ellenére ezek a személyek satnyának látják önmagukat, amelyhez szégyenérzet is társulhat. Ezek az egyének sok időt töltenek el edzőtermekben, gyakran ellenőrzik magukat a tükörben, nagy figyelmet fordítanak táplálkozásukra is. A testedzés nem kóros változatától úgy különíthető mindez el, hogy ezek a személyek testképzavarral rendelkeznek, az önértékelésük meghatározójává válik az izomzatuk, az ezzel való foglalatosság kihat a mindennapjaikra, társas izolációt okozhat, illetve a testedzéssel kapcsolatos megszállottság olyan intenzívvé válhat, hogy akár izomsérüléseket okozhat, illetve a szteroid-abúzus is megjelenhet. A testépítő nők körében leírt, de férfiakra is igencsak jellemző zavar a testsúlyfóbiával járó testépítő típusú evészavar, illetve az igen intenzív testi elégedetlenséggel járó Adonisz-komplexus.
Az orthorexia nervosa szintén egy újonnan leírt evéssel kapcsolatos zavar, amikor is az étel minősége kerül a fókuszba. Egészségesétel-függőségről van szó. Ezek a személyek az egészséges ételek, és ezzel párhuzamosan az egészséges életmód megszállottjaivá válnak. Mindez jelentős következményekkel járhat mind az egészségi állapotukat, mind a társas kapcsolataikat tekintve.
Egy előadáson halottam korábban, hogy az evészavar igen nagy része (akár 80 százaléka) rejtve marad. Mi ennek az oka?
Az evészavarok esetén a betegség belátás igen gyenge, vagy teljes mértékben hiányzik. Ezen kívül a tünetekhez, illetve a háttérben lévő pszichés tartalmakhoz kapcsolódó szégyen és bűntudat szintén a rejtőzködést tartja fent. A férfiak esetén pedig alapvetően alacsonyabb az orvoshoz, szakemberhez való fordulás gyakorisága.
Másképpen kell kezelni egy bulimiás beteget, mint egy anorexiásat?
A bulimiában szenvedők sokszor idősebbek, más személyiséggel bírnak. A bulimia előzményeiben gyakran található anorexiás időszak. Az anorexiában szenvedők esetén a családterápiáknak még nagyobb szerepet tulajdonítanak. Gyakoribb, hogy ezek a személyek még az elsődleges családjukkal élnek, vagy igen szoros kapcsolat van velük. A két zavar tüneteinek különbözősége miatt számos különbség jelenik meg a terápiás folyamatban. Anorexiások esetén a testsúly helyreállítása fontos részét képezi a kezelésnek, mert akár életet veszélyeztető állapot is fennállhat. Bulimiások esetén a testsúly sokszor nem árulkodik a kóros evési szokásokról.
Milyen kezelést igényelnek a betegek? A teamben milyen szakemberek jelenléte szükséges?
A teamben való együttműködés segíti a hatékonyabb kezelést és a jobb terápiás kimenetelt. Súlyosabb állapotban lévő betegeknél a pszichiáter, pszichológus mellett a szomatikus tüneteket kezelő szakorvos is bekapcsolódik a kezelésbe. Osztályos keretek között - ahogyan a Nyírő-OPAI-ban is történik - hangsúlyos az ápoló személyzet szerepe, hiszen ők azok, akik az evés, nem evés folyamatának aktív részesévé válhatnak, szerepük lehet a testsúlycsökkentő viselkedésformák észlelésében, a jellegzetes evési és viselkedési mintázat megfigyelésében. Dietetikus szakember bevonása is indokolttá válhat, ez főként igen kóros mértékű fogyás vagy hízás esetén elkerülhetetlen.
- Súlyos állapotú betegeknél elengedhetetlen a kórházi felügyelet, az evés visszautasítása esetén szondán keresztül történik a táplálás. Pszichoterápiás osztályon egyéni, csoportterápia , illetve mozgás- és művészetterápia történik.
- Kevésbé súlyos esetekben járóbeteg-ellátás keretein belül is kezelhetőek az evészavarok. Ebben az esetben a család bevonása igen fontos szerepet játszhat a gyógyulási folyamatban.
- Gyógyszeres kezelés súlyosabb esetekben, társuló depresszió vagy kényszeres tünetek, szorongás esetén gyakoribb, illetve a pszichotikus jellegű tünetek megjelenésekor. Bulimiában gyakoribb a gyógyszeres kiegészítő terápia alkalmazása a bulimiás tünetek mérséklése céljából.
Mi a nehézsége a kezelésnek?
Az evészavarok rejtettsége nehézzé teszi a felismerést, a betegségbelátás hiánya megnehezíti a beteg motivációját. Sokszor az evészavarban szenvedők úgy élik meg ezeket a zavarokat, mint valamiféle addikciót. A visszaesés igen gyakori. Sokszor olyan régóta fennálló tünetekről van szó, hogy igen hosszú a viselkedésváltozáshoz vezető út. A zavar hátterében lévő pszichés, akár tudattalan tartalmak is lehetnek oly nehezen megközelíthetők, amelyek nehezítik a gyógyulást. A személy környezetének sajátossága is fenntarthatja az állapotot. Sokszor a család nem bevonható, a körülmények nagymértékben megbetegítőek.
Általában meddig tart egy kezelés?
A kezelés hossza változó. Függ a tünetek súlyosságától, jellegétől, azok kezdetétől és hátterétől, továbbá a fizikai és pszichés szövődményektől, mindezek befolyással vannak a kezelés kimenetelére is.
(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)