Pszichogén köhögés - Valóban létezik?
frissítve:
Nemcsak a holisztikus medicina, hanem a nyugati típusú orvoslás is igyekszik a beteget egységként, pszichéjével együtt gyógyítani. Ez természetesen nem mindig egyszerű, nem utolsósorban azért, mert a betegek - különösen manuális szakmákban - nem pszichoterápiás javaslatért fordulnak orvoshoz az organikusnak gondolt tüneteikkel.
Az orvos szempontjából sem kockázatmentes vállalkozás ez, hisz sokkal kényelmesebb és kevésbé támadható a szűk szakmai területre koncentrálva a beteg helyett a laborleletet vagy a tünetet gyógyítani. Annál is inkább, mert egy pszichés eredetű baj „meggyógyítása” esetén a beteg a beavatkozás után általában tünetet vált.
Mikor mondható ki, hogy pszichogén betegségről van szó?
A pszichogén betegség kimondása nagyon nehéz, bizonyos merészséget igényel, hisz tünet mindig van, laboratóriumi eltérést bárkinél találhatunk, organikus okot feltételezni könnyű. A diagnózist általában kizárásos alapon állítjuk föl, hisz a tünet hátterében nem igazolható szervi eltérés.
| RSV-fertőzés - Komoly veszélyt jelent, ha félvállról vesszük |
| Kisgyermekek körében a légúti fertőzésekért, gyakran a respiratory syncitial vírus (RSV) tehető felelőssé. Felnőttek esetében a fertőzés egy egyszerű nátha lezajlásához hasonló, ám csecsemőknél és kisgyermekeknél a fertőzés komoly következményekkel járhat. |
Köhögés és psziché
Jómagam gyermek fül-orr-gégészettel foglalkozván havonta több alkalommal adok légúti idegentest ügyeletet. Ilyenkor elméletben az akutan lenyelt vagy félrenyelt idegentestek eltávolítása a feladat, de nagyon sok fenti történést utánzó tünettel bíró pácienst is beutalnak hozzánk.
Pszichogén köhögés igenis létezik
| A köhögés lehetséges okai és kezelése |
| A köhögés soha nem normális állapot, annak mindig oka van, amit fel kell deríteni: ez lehet banális ok, mint a megfázás, de állhat komolyabb betegség is a háttérben. A köhögés lehetséges okai és kezelése |
A háziorvos 6 hetes köhécselés miatt küldi a 6 év körüli óvodás sovány, érzékenynek, introvertáltnak tűnő kisfiút akut légúti idegentest ügyeletre, aki a vizsgálat alatt keveset köhög, de amikor róla van szó, produkálja a tünetet. Alvás közben a szülők nem észlelnek köhögést. Számos terápiás próbálkozás sikertelen volt, köptetőt, antibiotikumot, inhalálást, gyulladáscsökkentőt többször is kipróbáltak lényeges változás nélkül. A tünet hirtelen kezdődött, félrenyelésre utaló jel nem volt. Fizikális vizsgálattal a tüdő fölött sem zörejt, sem tompulatot nem találtunk, oldalkülönbség nem volt.
Mi a kezelés következő lépése?
A szülők részletes kikérdezése során a következő történet körvonalazódott:
| A köhögés és köhögéscsillapítás |
| A gyermekorvosi rendelőkben megfordulók több mint 50 százaléka panaszkodik köhögésre a hideg idő beköszöntével. Ez a sokszor egyszerű tünet nagyon megnehezíti mind a gyermekek, mind a szüleik nappalait, éjszakáit. Fontos, hogy utána járjunk, mi okozza a köhögést, hiszen számos betegség tünete lehet, illetve környezeti hatás is kiválthatja. A köhögés és köhögéscsillapítás |
A gyermek két ok miatt is szorong. Egyrészt a következő szeptemberben iskolába fog menni, másrészt az eddigi szoros pozitív érzelmi kapcsolattal körülvett óvónő egyik napról a másikra várandósság miatt az óvodát elhagyta, szerencsétlen módon még a búcsúzás lehetőségét sem hagyva a gyerekeknek. (Állítólag a jó szándékú vezető meg akarta előzni a szokásos sírdogálást, így még a közös fényképeket és egyéb emlékeket is eltávolították.) A fiúcska köhécselése nagyjából ekkor kezdődött.
A szülők számára is nyilvánvalóvá vált már a beszélgetés közben, hogy a „pótanyaként” tisztelt óvónő hirtelen elvesztésének nem megélt gyászreakciója lehet a stressz forrása, melyet a gyermek kimondani nem tud, ezért tünetet produkálva betegségbe menekül. Ami természetesen érthető reakció, hisz neveltetésünk során számos betegségnyereséget élünk meg (a beteg gyereknek nem kell iskolába mennie akkor sem, ha fontos lenne, ha dolgozat van; anya otthon marad vele, akkor is, ha fontos munkája van; olyan ételt főznek neki, amit csak kíván; szabad ágyból televíziót nézni; stb.).
Mit tehet ilyenkor egy orvos?
Mivel a tünet krónikus volt, így nem volt esély arra, hogy a bronchoszkópia elmaradása miatt életveszélyes állapot lép föl (akut esetekben ennek van valós veszélye). A szülőkkel abban állapodtunk meg, hogy megpróbálják fölvenni a kapcsolatot az „elvesztett” óvónővel, megbeszélnek egy rövid találkozót, hogy a gyermeknek nyilvánvalóvá váljék, nem halt meg, nem tűnt el a szeretett ismerős, sőt továbbra is pozitív érzelmei vannak irányába, csak épp a kisbabája miatt a munkáját a továbbiakban átmenetileg nem tudja ellátni. Azt is javasoltam, hogy esetleg rajzolhasson, telefonálhasson neki a jövőben, megkönnyítve az érzelmi eltávolodást, a trauma földolgozását. A beteg ezek után többet nem jelentkezett.
Nem mindig az egyszerűbb megoldás a jobb
Fenti példát elemezve érezhető, hogy orvosilag egyszerűbb lett volna az eszközös beavatkozást altatásban elvégezni, de akkor átlagos esetben a gyermek tünetet vált (pl. éjszaka rendszeresen bevizel), így a probléma ténylegesen nem oldódik meg. Ebben az esetben van a kezünkben egy negatív lelet, a műtéti indikáció pedig elég nehezen támadható (valóban köhögött a gyermek).
A páciens oldaláról azonban érdemesebb a probléma eredetét megkeresni, és amennyiben lehetséges, megpróbálni orvosolni. Nyilván a tévedés lehetősége sincsen kizárva, de a hörgőtükrözést a javasolt megoldás sikertelensége esetén, választott időpontban el lehet végezni.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zaránd Rajmund, fül-orr-gégész
