A dialektikus viselkedésterápia (DBT)

A kissé rejtelmes kifejezés egy viselkedésterápiás módszert jelent, főként borderline személyiségzavarok kezelésére, bár más jellegű esetekben is alkalmazható. A módszer kidolgozója Marsha Linehan, amerikai pszichológus, aki betegként maga is súlyosan érintett volt a problémában, sőt hosszabb időket töltött pszichiátrián. Az általa kidolgozott módszer épp ezért hiteles tapasztalatokon alapult.

A borderline személyiségzavar terápiája

A „borderline” kifejezés nem egy hivatalos BNO-diagnózis, inkább afféle elterjedt orvosi szleng, papíron legtöbbször érzelmileg labilis személyiségzavarként szoktuk megadni. Többnyire fiatal nők problémája, érzelmi-hangulati hullámzással járó állapot, fontos megkülönböztetni a bipoláris zavaroktól.

Jellemzők a szélsőséges érzelmi reakciók, de a pszichés tünetek szinte bármelyike előfordulhat. A borderline betegeknél gyakori a halállal kapcsolatos gondolatok tartós fennállása, a gyakori önsértések (pl. pengével alkar vagdosása), melyek néha nem is öngyilkossági kísérletek, csak valami hibás szorongásoldó, stresszkezelő módszer. Nem egy hirtelen kitörő, majd gyors kezeléssel nyomtalanul elmúló állapot, inkább egyfajta alkati labilitás, ami a beteg akár teljes életét végigkíséri, de az életkor előrehaladtával a személyiség változásával más diagnózisokba átfordulhat.

A terápiát nagyon megnehezíti a betegek sajátos hozzáállása az élethez és a kezeléshez, a könnyen eltűnő motivációjuk, a hirtelen változó céljaik, és bizony a gyakran társuló valamilyen szerhasználat. A betegek állapotát a környezetük is gyakran megszenvedi, magánéletük kaotikus.

Egyes konkrét résztünetek ellen gyógyszeres terápiákat alkalmazunk (sajnos a nyugtatókkal nemegyszer éppen öngólt lőve), de a személyiségzavarok kezelésére összességében a pszichoterápiák alkalmazhatók, ezek egyik módszere a DBT.

Hogyan zajlik a dialektikus viselkedésterápia?

A terápia nem egy alkalom, hanem egy időben is elnyúló folyamat. Egyes részeredmények már hónapok múlva jelentkeznek, de ténylegesen tartós terápiás hatás csak legalább egy éves folyamattól és a feladatok rendszeres, kellően motivált gyakorlásától várható.

A DBT célja a szélsőséges érzelmi-indulati állapotok szabályozásának javítása, az örömre való készség fejlesztése, a stressztűrés javítása. A beteg kiegyensúlyozottabbá válik. A DBT eredményeként remélhetően ritkulnak az önsértő, öngyilkos magatartásformák, reakciók, a beteg szociális-életvezetési készségei javulnak.

A kórházban töltött gyakran sűrű időszakok ritkulása, a szedett gyógyszerek mennyiségének csökkenése (ez gyakran kifejezett terápiás célkitűzés!), vagy a stabilabban megtartott munkahely szintén az eredményesség látható fokmérője lehet.

Az egyes részletek nincsenek kőbe vésve, de a terápia során 4 készségfejlesztő blokkban történik a személyiség kóros működéseinek korrekciója:

1. belső figyelem javítása, segítve a hirtelen változó, intenzív érzelmi élmények elfogadását, az azzal való együttélést
2. érzelemszabályozás javítása, pozitív gondolkodás képessége, az érzelmi kiszolgáltatottság csökkentése célzott módszerekkel
3. stressz- és feszültségkezelés javítása
4. kommunikációs, interperszonális készségek fejlesztése

A terápia egyéni és csoportterápiás ülésekből áll, melyet telefonos elérhetőség egészít ki. Az egyéni pszichoterápia bármely (kognitív, analitikus, stb.) módszerű lehet, a terapeuta irányultságának és a beteg alkati sajátosságainak megfelelően. A csoportterápia 4-10 beteggel zajlik készségfejlesztő céllal, az érzelemszabályozási, stressztűrő készségek javításáért, heti rendszerességgel. Az egyéni és a csoportos terápiák egymással összehangoltan, tervezett felépítéssel történnek, jellemzően több terapeuta bevonásával, akik egymással egyeztetnek, tapasztalataikat megbeszélik, sőt a terápia kapcsán jelentkező saját emócióikat is segítenek egymásnak feldolgozni. Ezeket kiegészíti plusz biztonságérzetet nyújtva a terapeuta telefonos „sürgősségi”, tanácsadó elérhetősége, mely természetesen szintén előre megbeszélt szabályok szerint működik.

A kötöttségeket általában nehezen elfogadó betegcsoport esetén különösen fontos a „játékszabályok” előzetes tisztázása, és azok lehetőség szerint következetes betartatása. Drogosan vagy alkoholosan befolyásolt állapot lehetetlenné teszi a terápiás munkát, ez kizáró ok.

A folyamatos részvétel, a kellő motiváció nélkülözhetetlen, az ötletszerűen megjelenő, demoralizáló betegek az egész csoportot tönkretehetik, igazolt hiányzás persze előfordulhat. A csoportban mélyen személyes dolgok kerülnek a felszínre, így minden résztvevőre (terapeuta és beteg egyaránt) szigorú titoktartás vonatkozik kifelé.

Mennyire hatékony ez a terápiás módszer?

A terápia, mint látszik, összetett, hosszú folyamat, így a képzett kezelőszemélyzet kapacitása jelenti a szűk keresztmetszetet az érdeklődő betegek számára. A DBT hasznos módszer, és bár többen a leghatékonyabbnak tartják borderline betegeknél, de nem varázslat ez sem, a borderline személyiségzavarok esetén nehéz tartós és látványos eredményeket garantálni. Kellően motivált és kitartó betegnél (sajnos ez némileg ellentmond magával a borderline kategóriával) azonban lehet jó eredményeket elérni, így őszintén remélem, hogy a módszer a szakember- és kapacitáshiánnyal küzdő magyar pszichiátriai gyakorlatban is nagyobb teret tud kapni a jövőben.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter