Minőségi élet pszichés betegséggel? - Lehetséges

Azt, hogy egy jól kezelt pszichés betegséggel ma már akár teljes értékű életet lehet élni, gyakran kétkedve fogadják a családtagok. Pedig kutatási adatok mutatják, hogy a mentális zavarok többségével produktív, kielégítő élet élhető!

Mi az életminőség szerepe?

Egy betegség és kezelésének folyamata összetett, hatással van a testi és lelki jólétre, de a munkaképességre és a beteg szociális kapcsolataira, összességében az életét befolyásoló területekre is. Egy hosszabbtávú betegségnél mindez „örvényként” tovább rontja a beteg kilátásait, sőt súlyosbítja magát a betegséget. Sikerülnie kell tehát megoldásokat találni azokra a kérdésekre, problémákra is, melyek egy mentális betegség során felmerülnek, csak ezáltal sikerülhet egy pozitívabb, értékesebb és kielégítőbb életet folytatni a betegséggel élve.

A betegséggel megküzdés mindig egy folyamat, napi harc, mely időt vesz igénybe. Csak ritkán zökkenőmentes, általában előrelépések és visszaesések kísérik. Ritkán jelent egyszerű, gyors megoldásokat, kitartást és türelmet igényel, és természetesen a küzdés nem mindig jelenti azt, hogy a beteg ezen túl tünetmentesen fog élni. Ugyanakkor képessé válhatnak a mentális probléma nyomasztó érzése vagy annak bélyege nélkül élni, illetve nem érzik úgy, hogy a betegségük visszavonhatatlanul megrövidítené a lehetőségeiket.

Együttélés a mentális zavarral

Egy pszichés betegség akadályozhatja a beteget a döntéshozatalban és mindennapi élete megszervezésében, amihez alkalmazkodni kell! Mindez új ismeretek elsajátítását (illetve egyes régiek újratanulását), új kihívásokat jelent, de olyan feladat, ahol a mentális betegség ellenére is lehet sikeres egy személy.

Tovább Hiedelmek mentális betegségekről

Pszichés beteg sokféle van, és nincs két egyforma beteg, így nem lehet előre megjósolni minden mentális zavarral küzdő beteg jövőjét, ám segíteni lehet őket a kemény valósággal való szembenézésben, és lehet velük együtt ünnepelni a sikereket.

Ha harcolunk, kellenek bajtársak

A beteg szerencsés esetben egy család, egy közösség tagja, ahol képes lehet hasznosan együttműködni, de az alábbiak nélkülözhetetlenek ehhez:

• Elfogadás – A betegség elfogadása mind a beteg, mind a család részéről. Az elfogadás segíti az eredményes kezelést, míg a betegségtudat hiánya lényegében lehetetlenné teszi azt.
  
• Időben elkezdett terápia – Aki időt nyer, életet nyer, tartja a mondás, és ez igaz a pszichiátriai betegségek kilátásaira is. Időben felállított diagnózis és megfelelő kezelés lehet a kulcs a megfelelő életminőség biztosítására hosszabb távon.
  
• A kezelési folyamatban való pontos és kitartó részvétel – A javasolt gyógyszerek pontos szedése és a terápián való megfelelő részvétel nagymértékben elősegítik a javulást, akár a gyógyulást, még ha ezek előnyei elsőre akár a betegnek nem is teljesen egyértelműek. Ha nem értünk valamit, kérdezzünk! A kezelési terv pontos követése jelentősen javítja a beteg mentális állapotát.
  
• Felhatalmazás – A felépülést segíti, ha a beteg érzi a támogatást, hogy a következmények ismeretében felhatalmazzák arra, egyedül is hozzon döntéseket.
  
• Holisztikus, azaz a teljes képet figyelő megközelítés – A beteg nem csak egy diagnózis, a felépülés is összetett dolog, ami kihat a beteg életének szinte minden területére, beleértve a lakhatást, foglalkozást, oktatást, pihenést, kreativitást, szociális kapcsolatokat is.
  
• Megerősítés – A betegség folyamata során a beteg erejére, képességeire, rugalmasságára, a belső értékeire és küzdőkészségére is kell építeni, ezeket erősíteni kell benne. Ebbe beletartozik a folyamatos odafigyelés arra is, hogy ne a betegségével határozza meg vagy azonosítsa önmagát.
  
• Felelősség – Jobbak a kilátások, ha a beteg maga is vállal felelősséget a kezelés és a gyógyulás előmozdítása, az eredmények fenntartása érdekében. Fontos egyéni célok kitűzése, az azok eléréséhez szükséges lépések megtétele, valamint egy olyan megállapodás és cselekvési terv, amiben meghatározzák, mi történjen visszaesés, állapotromlás esetén.

Hogyan segíthet a család?

Régi igazság, hogy család ellen nincs orvosság, támogató szerepük nélkülözhetetlen a betegség jelentette hosszú út során, ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni. Mit tud tenni egy pozitív, segítő környezet?

• erőt adni, a reményt táplálni – de elvárások mellett (utóbbi kiemelendő például szenvedélybetegek esetén)
  
• segíthetnek kimozdulni a mélypontokról, továbblendülni a holtpontokból
  
• elfogadni a beteget
  
• támogatni a beteget abban, hogy saját döntéseket hozzon és saját céljai legyenek, merje kipróbálni önmagát
  
• segíteni a kezelési folyamat gyakorlati részleteiben

Tovább A személyiségzavarban szenvedők jellemzői

Akárcsak a beteg állapotában, az otthoni légkörben is megfigyelhető, hogy váltogatják egymást jobb és rosszabb időszakok, a családtagoknak is kihívást jelent a betegség elfogadása, az azzal való megküzdés, az apró sikerekből való építkezés. Egyes kihívások állandóak lesznek, míg mások jelentkezésükben és súlyosságukban is okozhatnak meglepetést. Minden család esete egyedi, és több tényezőtől is függ (pl. a betegség jellege és súlyossága). Noha ezek a körülmények változatosak, a legtöbben úgy élik meg, hogy egy idő után a betegség már nincs előtérben, és az életüket próbálják ismét a régi kerékvágásba helyezni. Megtanulnak nem beleragadni a helyzetbe, hanem a szituációt elfogadva túllépni a félelmen, hogy valami rossz fog történni. Megtanulják kezelni a krízishelyzeteket, és az életet egy új realitásból nézve értelmezni.

Sose adjuk fel a reményt!

Nem cél, hogy akkor is hamis optimizmussal várjuk, hogy minden jóra fordul, mikor a tények az ellenkezőjére utalnak. De ne adjuk fel sose, merítsünk erőt azoknak a történetéből, akik minőségi életet élnek a diagnózissal, vagy felépültek a mentális betegségükből és sikeres tagjai a társadalomnak!

A mentális betegségek hatásosan kezelhetők, tehát produktív életet lehet velük élni. Ha a megfelelő kezelés mellett elegendő támogatást kap a beteg a környezetétől, jelentősen javulhat az állapota és a betegsége csak minimálisan avatkozik bele a mindennapokba.

Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító, www.heretohelp.bc.ca
Lektorálta: Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter főorvos